Mars (bolygó)
a Naptól számított negyedik bolygó / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képződménnyel.
 | Ez a szócikk a bolygóról szól. Hasonló címmel lásd még: Mars (egyértelműsítő lap). |
.svg){kind=small} Mars | |
 | |
| Az Emirates Mars Mission 2021-es felvétele | |
| Névadó | |
| Pályaadatok | |
| Epocha | J2000 |
| Aphélium távolsága | 249 228 730 km 1,66599116 CsE |
| Perihélium távolsága | 206 644 545 km 1,38133346 CsE |
| Fél nagytengely | 227 936 637 km 1,52366231 CsE |
| Pálya kerülete | 1 429 000 000 km 9,553 CsE |
| Pálya excentricitása | 0,09341233[1] |
| Orbitális periódus | 686,98 nap |
| Sziderikus keringési idő | 686,96 nap (1,8808 év) |
| Szinodikus periódus | 779,96 nap (2,135 év) |
| Min. pályamenti sebesség | 21,972 km/s |
| Átl. pályamenti sebesség | 24,077 km/s |
| Max. pályamenti sebesség | 26,499 km/s |
| Inklináció | 1,850 61° (5,65° a Nap egyenlítőjéhez képest) |
| Felszálló csomó hossza | 49,57854° |
| Központi égitest | Nap |
| Holdak | 2 |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Ellipticitás | 0,00589 |
| Átlagos átmérő | 6791,432 km |
| Átlagos sugár | 3389,5 km |
| Egyenlítői sugár | 3396,2 km (a földi 0,532-szerese) |
| Poláris sugár | 3376,2 km (a földi 0,531-szerese) |
| Lapultság | 0,00736 |
| Felszín területe | 1,448·108 km² (a földi 0,284-szerese) |
| Térfogat | 1,6318·1011 km³ (a földi 0,151-szerese) |
| Tömeg | 6,4171·1023 kg (a földi 0,107-szerese) |
| Átlagos sűrűség | 3,933 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció | 3,71 m/s² |
| Felszíni gravitáció az egyenlítőnél | 3,7 m/s² (0,38 g) [2] |
| Szökési sebesség | 5,027 km/s |
| Sziderikus forgásidő | 1,025957 nap (24,622962 óra) |
| Forgási periódus | 24,6229 h |
| Forgási sebesség | 868,22 km/h |
| Tengelyferdeség | 25,19° |
| Az égitest északi égi pólusának rektaszcenziója | 317,68143° (21 h 10 min 44 s) |
| Az égitest északi égi pólusának deklinációja | 52,88650° |
| Albedó | 0,15 |
| Felszíni hőmérséklet | |
| Min. | 133 K Kelvin −140 °C Celsius |
| Átl. | 210 K Kelvin −63 °C Celsius |
| Max. | 293 K Kelvin 20 °C Celsius |
| Látszólagos fényesség | -2,94 |
| Atmoszféra | |
| Felszíni nyomás | 0,7–0,9 kPa |
| Összetevők | 95,72% szén-dioxid 2,7% nitrogén 1,6% argon 0,13% oxigén 0,07% szén-monoxid 0,03% vízpára 0,01% nitrogén-monoxid 2,5 ppm neon 300 ppb kripton 80 ppb xenon 30 ppb ózon |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mars témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter.
A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik.[3] Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: Világok harca című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.