Dmitry Glukhovsky

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dmitrij Gluhovszkij
Élete
Született1979. június 12. (44 éves)
Moszkva
Nemzetiségorosz
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)sci-fi, disztópia
Fontosabb műveiMetró 2033, Metró 2034, Metró 2035
Dmitrij Gluhovszkij aláírása
Dmitrij Gluhovszkij aláírása
Dmitrij Gluhovszkij weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dmitrij Gluhovszkij témájú médiaállományokat.

Dmitrij Alekszejevics Gluhovszkij (oroszul: Дмитрий Алексеевич Глуховский; Moszkva, 1979. június 12. –), a nemzetközi könyvkiadásban és médiában angolos írásmóddal Dmitry Glukhovsky[1] orosz író,[2] rádiós- és televíziós műsorvezető, újságíró, tudósító.


Életpályája[szerkesztés]

Moszkvában született, és ott is végezte általános iskolás tanulmányait. Négy és fél évig Izraelben élt és tanult, majd Németországban és Franciaországban dolgozott. Riporterként a Ragyio Rossziinak, a Deutsche Wellének és az Euronewsnak dolgozott. 2008 óta a Majak rádióállomás rádiós műsorvezetője. 2009 márciusa óta az internetes PostTV ismeretterjesztő műsorának műsorvezetője.

Öt nyelven beszél folyékonyan. Metró 2033 című posztapokaliptikus regényével debütált, mint online író. A metro.ru-ra feltett regényrészletek alapján népes olvasótáborra tett szert.

Kettős állampolgár (orosz-izraeli), 2022 óta külföldön él.[3] Erőteljes ellenzéki magatartása nyomán, az Ukrajna ellen indított „különleges katonai művelet” kapcsán nyíltan kritizálta Oroszország politikáját és vezetését. A közösségi médiában hangoztatott háborúellenes nézetei okán 2023 nyarán távollétében a moszkvai kerületi bíróság 8 év börtönbüntetésre ítélte. [4]

Művei[szerkesztés]

Szürkület[szerkesztés]

2007-ben jelent meg a szerző Szürkület (Szumerki) című műve. A Szürkület egy sötét történet Dmitryről, a fordítóról, aki egy tucat kivágott oldalt kap, amelyek úgy néznek ki, mintha egy több száz éves spanyol könyvből származnának. A lapokon egy 16. századi hódítókról szóló történet elevenedik meg. Dmitry fejezetről fejezetre olvassa a történetet, majd a teljes fordítást otthonában „gyűjti össze”. Végül a történet kezdi áthatni személyes valóságát, és fenyegetni életét.

Metró 2033[szerkesztés]

A Metró 2033 magyar borítója

A Metró 2033 először az interneten, majd 2005-ben könyvben is megjelent. A könyv egy atomháború következményeit írja le, egy Artyom nevű fiatalember történetén keresztül. A túlélők életben maradásukért küzdenek a moszkvai metró labirintusaiban, mintegy két évtizeddel a nukleáris holokauszt után. A mű formálisan egy sci-fi regény, ami egy disztópiát ír le, miközben a mai Oroszország társadalmát elemzi és ismerteti. Továbbá kritikusan vizsgálja a kommunizmust a volt Szovjetunióban, illetve a fasizmus felemelkedését a modern Oroszországban.

Metró 2034[szerkesztés]

A Metró 2034 a Metró 2033 közvetett folytatása. Oroszországban 6 hónap alatt közel 300 ezer példány kelt el a könyvből, így az ország legnagyobb 2009-es bestsellerévé vált. A könyv online, ingyen is megjelent a Metró 2034 hivatalos honlapján, ahol több mint 1 millió látogató olvasta a szöveget. Gluhovszkij később egy művészeti projektté változtatta művét: meghívott egy híres orosz elektronikus előadóművészt, Dolphint, hogy eredeti aláfestő zenét írjon a műhöz; illetve egy festőművészt, Anton Grecskót, hogy olajfestményekből álló képgalériát hozzon létre a könyvhöz.

Metró 2035[szerkesztés]

A Metró 2035 a Metró 2033 és a Metró 2034 történetét kapcsolja össze, de inkább a 2033 folytatása. Ebben az esetben a 4A Games fejlesztette videójáték (Metro: Last Light) volt az eredeti és annak ötleteiből született meg a Metró 2035 című könyv.

A három Metró regényt később egy cikluskötetben újra kiadták 2019-ben, melybe egy új fejezetet is írt a szerző. Ez magyar nyelven 2021-ben jelent meg az Európa Kiadó gondozásában.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dmitry Glukhovsky című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]