A Human Hungary záró, Talent management blokkjában a Cápák között című televíziós műsoré, a Z generáció munkahelyi szükségleteié, a munkahelyi well-beingé és a fiatal tehetségek felismerésének mikéntjeié volt a főszerep.
Bár Máté Kriszta producer elsősorban televíziós műsorai által vált ismertté, a Talent management blokkot nyitó panelbeszélgetésen arról számolt be, hogy egyetemi oktatóként rengeteg fiatal tehetség pályájának elindulását követte figyelemmel, és saját csapatába is sokszor ezeket az ígéretes fiatalokat választja be. A Cápák között tapasztalataiból kiindulva úgy látja, hogy a kezdeti pillanatban nem lehet megmondani egy ötletről, hogy hová fog kifutni és fog-e befektetést kapni, mert akár egy apró hiányosság is végzetes lehet. A műsor tanúsága alapján tehát sokszor kétesélyes, hogy egy tehetség milyen mértékben fog tudni kibontakozni.
A szakmai előadások sorát Nagy Anita, a Schönherz Iskolaszövetkezet értékesítési vezetője nyitotta. Mi kell a Z-nek? – ha jól csinálod, ők is jól fogják! című előadásában a szakember kiemelte, hogy 2025-re a munkavállalók harmadát a Z generáció tagjai teszik ki, így munkáltatóként elkerülhetetlenül fontos megismerni a munkavállalói igényeiket, preferenciáikat. Tapasztalatai szerint a fiatalok, különösen a pályakezdők esetében gyakran előfordul, hogy nem abba a pozícióba nyernek felvételt, amely munkakörben valóban a legtehetségesebbek, ezért segíteni kell őket a hozzájuk leginkább illő pályaút megtalálásában. Bár sok szempontból kockázatos a pályakezdők alkalmazása, ám az őket foglalkoztató vállalat előnyt kovácsolhat abból, hogy ezek a fiatalok az egyetemi tanulmányaik során elsőkézből ismerték meg a legfrissebb szakmai innovációkat, így olyan elméleti tudást hozhatnak magukkal, ami a cég számára is új perspektívákat nyit meg. A legjellemzőbb generációs sajátosság között a szakértő a transzparens kommunikáció igényét említette, és a közvetlen felettes személyének fontosságát hangsúlyozta.
Faragó István, a Wellbeing Szövetség elnöke arról számolt be előadásában, hogy napjainkban a fiatalokat egy afféle kapunyitási pánik jellemzi: sokféle területen szeretnék megmérettetni a tehetségüket, mielőtt elköteleződnek egy adott pozíció vagy szakterület mellett. Mindennek következményeként felértékelődött a well-being jelentősége, és a fiatalok megtartásában fontos szemponttá vált a fizikai környezet, a munkakörnyezet és a munka-magánélet egyensúly. Ennek ellenére még napjainkban is számos munkáltató pusztán olyan környezeti tényezők biztosításával képzeli el a well-being szükségletek teljesítését, mint a gyümölcskosár, a céges masszázs vagy éppen a babzsákfotel, holott elengedhetetlenül fontos volna, hogy minderről komplexebb módon gondolkozzunk.
A konferencia szakmai programját a Csiszolatlan gyémántból a jövő vezetője – Hogyan ismerd fel és fejleszd a tehetséget? című kerekasztal-beszélgetés zárta, melyben Baráth Adrienn, az EPAM Systems employer brandingért felelős vezetője, Kalmár-Bartos Angelika, a Kalmár Solutions ügyvezető-tulajdonosa, Karády Edit, a CX-Ray ügyvezetője és Karvalics Mária, az Intersnack Magyarország HR-vezetője osztotta meg a talent management terén szerzett tapasztalatait. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az elhivatott, tehetséges munkavállalók gyakran felismerhetők a lelkesedésük, a szemük csillogása alapján. Karády Edit kiemelte, hogy a tehetséges munkavállalók mindenben megtalálják az értelmet, Kalmár-Bartos Angelika pedig a proaktivitást és a rendszeres új ötleteket hangsúlyozta a tehetség felismerésével kapcsolatban, valamint, hogy ezek a munkavállalók sokszor kifejezetten igénylik a kitűnés lehetőségét és rosszul viselik, ha erre nem kapnak terepet. Karvalics Mária úgy tapasztalja, hogy a tehetség rendszerint egy látható attribútum, ami soha nem marad észrevétlen, Baráth Adrienn tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy semmi esetre sem szabad a tehetségeknek többet megengedni, mint a kevésbé rátermett kollégáknak. A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy a leendő vezető esetében kiemelt jelentősége van a soft skilleknek, éppen ezért az EPAM-nál nem csupán managerként van lehetőségük a tehetséges szoftverfejlesztőknek a karrierjükben történő előrelépésre, hanem azoknak is, akik inkább a szakmai kvalitásaikban jeleskednek. A konferencia zárógondolataként a beszélgetés résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy még kiváló szakmai képességek mellett is abból válik jó vezető, aki magáévá tudja tenni a servant leadership, vagyis a szolgáló vezetés attitűdjét, és mindig a csapata érdekeit helyezi előtérbe.
