„Gyurcsány bejelentette: árulják az Apró-villát. Jelzem, nem eladni kéne, hanem visszaadni” – reagált Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.
Az Apró-villát el fogjuk adni egy éven belül – mondta ugyanis Gyurcsány Ferenc kedden a Gulyás Márton Partizán nevű csatornájának adott interjúban, arra a kérdésre, miért hagyják, hogy ekkora támadási felületet adjanak a Fidesznek. Az eladási szándékot azzal indokolta, hogy egyedül maradtak Dobrev Klárával, megváltozott az életük.
Kapcsolódó tartalom
A birtoklap szerint Sebestyén Aladár és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése után a villát 1952-ben államosították.
A kommunisták által elzabrált villában Apróéknak társbérlője is akadt: az ’56-os ítéleteiről elhíresült vérbíró, Jahner-Bakos Mihály és családja. A hátsó telekszomszéd pedig maga Kádár János volt.
A piacgazdaság hajnalán a harmadik generációba tartozó Dobrev Klára – akinek apja a pártállami bolgár titkosszolgálat vezetője volt –, Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást” huszonhárom évesen, egyedülállóként vásárolta meg 1995-ben a kerületi önkormányzattól, kevesebb mint kilencmillió forintért. Az akkori lakásrendelet szerint a vételár tíz százalékát kellett készpénzben fizetni, a fennmaradó összegre huszonöt éves részletfizetési kedvezményt kapott.
Dobrev a tulajdonjog megszerzése után még azon melegében tizenhatmillió forintért eladta az ingatlanhasznosítás jogát a Gyurcsánnyal közös családi vállalkozásnak, a Fittelina Kft.-nek, majd megindulhatott a később nagy vihart kavaró uszodaberuházás is a Szemlőhegy úti villában. A villa másik házrészét – amelyben korábban az ötvenhatos vérbíró lakott – Apró Piroska, Apró Antal lánya, Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke vette meg.