Köztársaság

A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Köztársaság (egyértelműsítő lap)

A köztársaság ókori eszme, és valójában a zsarnokság feletti győzelmet jelképezi. Fogalma elsősorban az államok egyik törzsfogalmához, az államformához kötődik, amelyben a polgárok közössége, illetve az alkotmányában előírt módon választott köztársasági elnök (államfő) és képviselőik vesznek részt a közügyek megvitatásában, együttesen gyakorolják az államhatalmat. A központ hatalma csak a polgáraitól ered, nincsen egyéb örökölt e világi, vagy túlvilági forrása és nem kötődik egyetlen társadalmi-gazdasági alakulathoz sem. Az egyes köztársaságok a hatalomgyakorlás mikéntje alapján rendszerezhetők. A köztársaság egységét a köztársasági elnök szimbolizálja. A köztársaság eszméje a modern korban összefonódik a népszuverenitás eszméjével.