Államforma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az államforma az államfő hatalmának eredetét, legitimitását, jogállását írja le. Meghatározza az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének a módját.[1] Egy állam alapvetően három fontos jellemzővel írható le. Ezek az államforma, a kormányforma és az államszerkezet. Az angolszász jogrendszerekben az állam és kormány szinonim fogalmak, az állam jogtudományi absztrakció, míg a kormány az állami szervek összessége. Ezzel szemben az általános európai fogalom a hatalommegosztás felől közelíti meg a kérdést.

Alapvetően kétféle államforma létezik: monarchia, melyben az államfő az uralkodó (monarcha), annak hiányában pedig a kormányzó; és köztársaság, ahol az államfő legtöbb esetben a köztársasági elnök tisztséget viseli, de természetesen vannak ettől eltérő megnevezések is (pl. elnök, dózse). A monarchiákban és a köztársaságokban egyaránt kétféleképpen szerezheti tisztségét az államfő: örökléssel vagy megválasztással; megbízatásának időtartama pedig szintén kétféle lehet mindkét államforma esetében: határozott vagy határozatlan idejű, ez utóbbi esetében rendszerint az államfő haláláig viseli címét. Az, hogy a hatalomgyakorlás hogyan történik, tehát a monarchia alkotmányos monarchia vagy abszolút monarchia, a köztársaság pedig parlamentáris köztársaság, elnöki (prezidenciális) köztársaság vagy népköztársaság, az már a fent említett kormányforma kérdése, nincs köze az államforma meghatározásához.

Mindkét államforma ősi, tulajdonképpen egyidős az emberi civilizációval. Az emberiség történetének nagy részében a monarchiák voltak többségben, szemben napjainkkal, amikor a köztársaság a gyakoribb államforma.

Államformák[szerkesztés]

Lényegében két államformát különböztetünk meg, ezek a monarchia és a köztársaság.[1][2]

Monarchia[szerkesztés]

Ha az államfő uralkodó, aki hatalmát örökléssel, választással kombinált örökléssel vagy választással szerzi és haláláig vagy határozott ideig tarthatja meg azt.

Köztársaság[szerkesztés]

Ha az állam élén nem uralkodó áll. Hatalmát választással és örökléssel is szerezheti, hivatali ideje szintén lehet határozott vagy határozatlan idejű.

Átmeneti államformák[szerkesztés]

Léteznek azonban ún. átmeneti államformák is, ugyanis ezzel a fogalompárral nem mindig lehetséges maradéktalanul leírni egy adott állam formáját.[3]

Ezen államok államformájának pontos meghatározása nehéz feladat, de ettől függetlenül mindenképpen beilleszthetők vagy a köztársaság vagy a monarchia kategóriájába.

Történelmi és elméleti államformák[szerkesztés]

  • autarchia az államfő teljhatalommal rendelkezik
  • demarchia az államfő(ke)t sorsolják
  • hierarchia a főhatalom egy rangsorolt testületé; főpapok főhatalma
  • panarchia egyetemes rend és uralom
  • sinarchia egyesült szuverenitás

A főhatalmat gyakorlók száma alapján

A főhatalmat gyakorlók neme alapján

  • andrarchia a főhatalmat férfiak gyakorolják
  • ginarchia a főhatalmat nők gyakorolják
  • matriarchia a főhatalmat nők és a családanyák gyakorolják
  • patriarchia a főhatalmat férfiak és családapák gyakorolják

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Államrendszer

További információk[szerkesztés]