Az igazságügyi minisztert nem izgatja, hogy az Európai Parlament megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az EU soros elnöki posztjára, és közölte, hogy az EP abba jogilag bele sem szólhat. Magyarország már készül a 2024 második félévi elnökségre.
HIRDETÉS2024 júliusától kezdve fél éven keresztül Magyarország töltheti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, az Európai Parlament viszont június 1-i plenáris ülésén dönthet az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, az Újítsuk meg Európát és a zöldek által beterjesztett állásfoglalásról, miszerint Magyarország alkalmatlan az elnöki posztra. Az állásfoglalásban azt írják, hogy Orbán Viktor kormánya rendre sérti az Unió alapvető értékeit, a jogállamiságot, illetve hogy nem működik együtt Brüsszellel. Írnak a magyarországi EU-ellenes politikai kampányokról, és hogy szerintük ez leginkább azért történik, hogy ne kelljen beszélni a politikát átszövő korrupcióról. A tervek szerint az állásfoglalásban arra szólítják fel a Európai Tanácsot, hogy találjanak megoldást, vagy az Európai Parlament fog.
Az állásfoglalás-tervezet az Európai Bizottságnak is szól, szövegében ugyanis a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlására hivatkozva megjegyzik, hogy a Bizottság csak abban az esetben engedélyezze az EU-s pénzek kifizetését Magyarországnak, ha az Orbán-kormány minden erre vonatkozó feltételt száz százalékban teljesített.
Varga Judit: Magyarország képes levezényelni az EU következő soros elnökségét
A magyar igazságügyi miniszter Brüsszelben az Általános Ügyek Tanácsának ülése előtt nyilatkozott. (Az Általános Ügyek Tanácsa készíti elő az Európai Tanács soron következő ülésének témáit).
Varga az ORF-nek nyilatkozva elmondta, hogy szerinte az Európai Parlament nem tartja tiszteletben a jogállamot és a demokráciát sem, és hozzátette, hogy az EP-nek egyébként sincs beleszólása abba, hogy ki az Unió soros elnöke. „Teljes nonszensz, amit az EP csinál – közölte Varga, és hozzátette, hogy szerinte politikai nyomásgyakorlásról van szó, semmi többről. – Az EU-elnökség egyszerre megtisztelő és kötelező feladat is, nem pedig egy jogosultság, amit el lehetne venni” – hangsúlyozta.
Varga elmondta, hogy már készítik elő az elnökséget, és folyamatosan tárgyalnak a következő fél évről az Európai Tanáccsal.
Az igazságügyi miniszter később a Hír TV és a köztévé kameráinak megerősítette, hogy az EP-nek nem osztottak lapot azzal kapcsolatban, hogy eldöntse, ki lehet vagy nem lehet az EU soros elnöke, és leszögezte: a magyar elnökség egyik legfőbb prioritása az lesz, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze. Varga szerint kevés szó esik arról, hogy a korrupciós botrányoktól (tehát a Katargate-től zajos) zajos Európai Parlament betartja-e az uniós elveket, tehát a saját szabályait.
Varga úgy véli, hogy Magyarország különleges időszakban tölti be a soros elnöki posztot, melynek során szerinte az Európai Tanács lesz az egyetlen biztos pont, mivel az EP és a Bizottság is elnököt és elnökjelöltet választ.
Az igazságügyi miniszter közölte, hogy a 2011-es magyar EU-s elnökségnek máig van hatása, az EU-ban sikeresnek könyvelték el. Leszögezte: Magyarország képes arra, hogy a 2024-es elnökséget szervezetileg és professzionálisan is levezényelje.
Az EU jelenlegi soros elnöke Svédország.