Franciaország
állam Nyugat-Európában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Franciaország (franciául: La France), vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság (franciául: République française), egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik. Kontinentális területe a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Határait északkeleten Belgium, Luxemburg és Németország, keleten Svájc, Olaszország és Monaco, míg délen Andorra és Spanyolország jelenti, az Egyesült Királysággal északon a Csalagút révén van vasúti összeköttetése. Tengerentúli területei közé tartozik a Dél-Amerikában fekvő Francia Guyana, valamint az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán számos szigete. Franciaország közigazgatása összesen 18 régióra és 101 megyére oszlik. 643 801 négyzetkilométeres területével a világ 42. és Európa 3. legnagyobb országa. Államformája szerint egy unitárius félprezidenciális köztársaság, jelenlegi elnöke és államfője Emmanuel Macron. Az ország fővárosa egyben legnagyobb városa Párizs. További jelentősebb települései közé tartozik még Marseille, Lyon, Toulouse, Bordeaux, Lille és Nizza is.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
.svg)
.svg)
Területe már a vaskorban is lakott volt, gallok és kelták egyaránt telepedtek le itt. A Római Birodalom I. e. 51-ben hódította meg és alakította itt ki Gallia provinciáját. A germán frankok 481-re hódították meg végleg ezt a vidéket és alapították meg a Frank Birodalmat. A 843-ban megkötött verduni szerződéskor létrejött Nyugati Frank Királyság jogutódaként jött létre 987-ben Capet Hugó megkoronázásával a Francia Királyság.
A középkori francia állam egy erősen decentralizált feudális monarchia volt. II. Fülöp Ágost francia király volt az, aki megerősítette a királyi hatalom tekintélyét és a bouvines-i csatában aratott győzelmével bebiztosította a korábban szerzett területek, ezzel mintegy megduplázva az ország méretét. Uralkodásának végére állama Európa egyik legjelentősebb országává vált. A 14. században az uralkodó Valois-ház idején kitört az Angliával szembeni százéves háború, amely végül francia győzelemmel zárult. A reneszánszkorban a francia kultúra virágzott, majd létrejött a francia gyarmatbirodalom, ami a 20. századig állt fenn és népessége és kiterjedése után a történelem második legnagyobbjának számított.[4] A 16. század második felében a katolikusok és a protestánsok (hugenották) között kirobbant vallásháború súlyosan meggyengítette az országot. A 17. századra XIV. Lajos abszolutista uralkodása újra Európa meghatározó kulturális, politikai és katonai erejévé tette Franciaországot. Azonban a 18. századra az igazságtalan adózási rendszer, a költséges háborúk, mint a hétéves háború és az amerikai függetlenségi háború finanszírozása erősen eladósították az országot. Az 1789-es francia forradalom a monarchia és az ancien régime bukását eredményezte, kikiáltva az Első Köztársaságot valamint megfogalmazva az emberi és polgári jogok nyilatkozatát.
Franciaország az 5. legtöbb UNESCO világörökségi helyszínnel rendelkező ország, egyben vezető idegenforgalmi célpont, 2018-ban több mint 89 millió külföldi látogatóval. Franciaország egy posztindusztriális ország, amely a nominális GDP szerint a világ 7. legnagyobb gazdaságának számít, valamint a 10. legnagyobbnak a vásárlóerő-paritás alapján. Az ország továbbá kiemelkedő helyen szerepel ami az oktatás, az egészségügy, a várható élettartam és az emberi fejlettségi indexet illeti. Globális nagyhatalomként az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, valamint nukleáris fegyverekkel rendelkező ország. Egyik alapítója és vezető állama az Európai Uniónak, továbbá tagja a schengeni övezetnek és az eurózónának, valamint a G7, a NATO, az OECD, a WTO és a Frankofónia szerves részét képzi.