928

1046

MAGYAR ZENEMŰV�SZ-PEDAG�GUS 2016. �VI �KEREK" �VFORDUL�JA

Szerkeszti: Dittrichn� Vajtai Zsuzs�nna �s Zelinka Tam�s

�� - 3. Tervezet-

Az �vfordul�kra vonatkoz� ismertet�seink terjedelm�t - n�h�ny kiv�teltől eltekintve - kiz�r�lag a figyelemfelkelt�st szolg�lj�k, minden teljess�gre val� t�rekv�s n�lk�l. Legfőbb c�l, az EML�KEZTET�S kiv�l� jelenlegi �s egykori koll�g�ink �KEREK� sz�let�snapj�ra, �vfordul�j�ra!

K�sz�nettel fogadjuk a tov�bbi jelentősnek �t�lt �vfordul�s inform�ci�kat �ppen �gy, mint az al�bbi �vsz�mokkal kapcsolatos hi�ny-p�tl�sokat, kieg�sz�t�seket, korrekci�kat, net�n �n�ll� �r�sokat! (mobil: 0620/493-7663, email: tamas.zelinka@gmail.com, n�v: Zelinka Tam�s).

Erre minden bizonnyal sz�ks�g lesz, mert az interneten k�v�l rendelkez�sre �ll� magyar nyelvű lexikonok, lexikonszerű nyomtatott kiadv�nyok is m�r 30-35 �vesek, �s a legt�bb esetben csak a sz�let�si d�tumokat r�gz�tik� Megjegyezz�k, hogy az �letmű / legfontosabb munkahelyek-v�rosok / r�vid jellemz�s�n, bemutat�s�n t�l egy�b konkr�tumokra (pl. tan�rok, tanulm�nyok helysz�nei, időpontjai, fontos szerepl�sek, kitűntet�sek, stb.) a legt�bb esetben nem v�llalkozhattunk, viszont ilyen ir�ny� kieg�sz�t�seknek sz�vesen adunk helyet az ��vfordul�sr�l� sz�l� k�l�n �r�sokban!

510 �ve sz�letett (1506)

Bakfark B�lint (Brass� 1506. /v. 1507/ - Padova 1576. VIII. 22. )

(www.sandormester.com)

lantműv�sz, zeneszerző. Szapolyai J�nos erd�lyi vajda udvar�ban lantműv�sz, 1540-es �vekben Franciaorsz�gban Tournon gr�f szolg�lat�ban �llt, 1549-ben II. Zsigmond �gost lengyel kir�ly udvar�ban muzsikus, ut�na n�met, francia ter�letek k�vetkeztek, majd 1554-től Vilniusban dolgozott 10 �vig. 1566-ban B�csbe telepedett �s 1569-ig Miksa cs�sz�r �s magyar kir�ly szolg�lat�ban �llt. 1570-ben J�nos Zsigmond udvar�ban muzsik�lt 1571-ben bek�vetkezett hal�l�ig. It�li�ba csal�dj�val egy�tt a pestis j�rv�ny �ldozata lett;

395 �ve sz�letett (1621)

Marckfelner� S�muel�� Kassa 1621. - Lőcse 1674.) 1647-1648. Szepesolasziban, 1649-től Lőcs�n orgonista

Művei: orgon�ra �rt praeludiumai, fant�zi�i �s koralelőj�t�kai

a Lőcsei tabulatur�s k�tetekben maradtak r�nk

340 �ve sz�letett (1676)

Apor P�ter (Altorja, 1676. j�nius 3. � Altorja, 1752. szeptember 22.)

(www.vkt.hu)

t�rt�net�r�, főisp�n, kir�lyb�r�.Erd�ly �talakul�sa c. munk�j�ban a r�gi erd�lyi h�zi muzsik�r�l �rt t�bb feljegyz�st;

305 �ve sz�letett (1711)

Czinka Panna / Cinka Panna / (Saj�g�m�r, 1711�1772) legend�s cig�nyzen�sz,

Greguss Imre Czinka Panna c�mű festm�ny�nek k�peslap-reprodukci�ja

virtu�z hegedűs, az első mai �rtelemben vett cig�nypr�m�s.� M�r 9 �vesen olyan tiszt�n heged�lt, hogy a sz�prem�nyű gyermeket t�bb g�m�ri f�ldbirtokos saj�t k�lts�g�n Rozsny�ra k�ldte, hogy ott hegedűj�t�k�t t�k�letes�ts�k. Elsősorban f�ldesura, L�nyi J�nos t�mogatta.� Tizenk�t �ves kor�ra b�mulat t�rgya lett a muzsik�ja. fiv�r�vel, 1728-ban megalap�totta kis zenekar�t. Czinka Pann�� volt az első igazi cig�nybanda, amelyben k�t hegedűs (egyik�k a pr�m�s, a m�sikuk a kontr�s), egy cimbalmos �s egy bőgős j�tszott. Az ezernyolcsz�zas �vekben gr�f F�y Istv�n �s K�ldy Gyula adt�k ki Czinka Panna műveit (A r�gi magyar zene kincsei c. gyűjtem�nyben), ezek azonban sajnos nem eredetiek, k�zt�k a h�res Czinka Panna-n�ta sem. A legenda szerint az ő műve a R�k�czi-indul�, de az is csak a 19. sz�zad elej�n, j�val hal�la ut�n keletkezett. Nem maradt fenn hiteles műve. F�y gr�f egy�b tekintetben is legendateremtő volt: feltűnő sz�ps�gű, dr�gak�vekkel d�sz�tett ruh�j� cig�nyasszonynak �rta le Pann�t, akinek Amati-hegedűje volt. V�gakarat�nak megfelelően f�rfiruh�ban, kedvenc hegedűj�vel �s pip�j�val egy�tt temett�k el 1772-ben a g�m�ri temetőben;

275 �ve sz�letett (1741)

Dettelbach Hil�r Antal (Magyar�v�r 1741. m�jus 31. -� Esztergom, 1804. okt�ber 13.) orgonista, zeneszerző. 1761: Malack�n, majd Kismartonban, 1769: Győr�tt, 1787: Boldogasszonyban a rendi templom orgonist�ja;

Zimmermann Antal (? , 1741 � Pozsony, 1781. okt�ber 6.) zeneszerző, tan�r. 1773-ban m�r Pozsonyban műk�d�tt, k�sőbb ugyanitt gr�f Batthy�ny J�zsef karmestere �s a d�m orgonist�ja lett;

270 �ve sz�letett (1746)

Deppisch B�lint /Depisch, Valentino/ (Ausztria, 1746. - P�cs, 1782. 03. 14.) orgonaműv�sz, zeneszerző, karnagy. A Sz�kesegyh�z orgonist�ja (1769�), zenekar�nak karnagya;

240 �ve sz�letett (1776)

Berzsenyi D�niel (Egyh�zashelye, 1776. m�jus 7. � Nikla, 1836. febru�r

24.) k�ltő, n�pdalgyűjtő,

gr�f Brunszvik /Brunswick/ Ferenc (1776 � 1832) kitűnő gordonk�s,

Brunszvik Ferenc �s feles�ge 1828-ban (Th. Heinrich festm�nye

Beethoven bar�tja �s mec�n�sa. Martonv�s�ri birtokukon 1800-, 1801-, 1806-ban vend�g�l l�tta a csal�d Beethovent. (Beethoven neki aj�nlotta az �Apassionata� c. műv�t.) 1819-1821. k�z�tt a pesti n�met sz�nh�z b�rlője.

235 �ve sz�letett (1781)

Arnold Gy�rgy (Taksony, 1781. j�nius 5. � Szabadka, 1848. okt�ber 25.) zeneszerző, karmester, egyh�zi karnagy, tan�r. Nagyon fiatalon, mind�ssze tizenkilenc �vesen, 1800. �prilis 19-�n beny�jtotta folyamodv�ny�t tan�ra, P�hm P�l aj�nl�s�val a szabadkai Szent Ter�z templom karnagyi �ll�s�ra. Mint a nagytemplom zenei felelőse, nev�hez fűződik a rendszeres zenei nevel�s elind�t�sa. Majd �tven �ves szabadkai tev�kenys�ge sor�n egy eg�sz k�rust �s zenekart nevelt ki, a komolyzenei �let elind�t�ja a rendk�v�l gyorsan fejlődő v�rosban. Nev�hez fűződik Szabadka első, hivatalos hangverseny�nek a megszervez�se, amelyet 1809-ben mutattak be;

230 �ve sz�letett (1786)

F�y Andr�s (Koh�ny 1786. m�jus 30.� � Pest, 1864. j�lius 26.) �r�,

(hu.wikipedia.org)

zeneszerző, politikus, akad�mikus. Sz�mos dalt kompon�lt;

Ruzitska Gy�rgy (B�cs, 1786. febru�r 10. � Kolozsv�r, 1869. december 2.)

�

zeneszerző, zongoraműv�sz, zenepedag�gus. 1819-ben k�lt�z�tt Kolozsv�rra, itt Nemzeti Sz�nh�zn�l dolgozott, mint korrepetitor �s karmester. 1835-ben alap�totta a zened�t Kolozsv�rt, melynek k�sőbb igazgat�ja lett. 1851-től az ottani katolikus főgimn�ziumban is �nektan�r volt;