MAGYAR ZENEMŰV�SZ-PEDAG�GUS
2016. �VI �KEREK" �VFORDUL�JA
Szerkeszti: Dittrichn� Vajtai
Zsuzs�nna �s Zelinka Tam�s
��������������� - 3. Tervezet-
Az �vfordul�kra
vonatkoz� ismertet�seink terjedelm�t - n�h�ny kiv�teltől eltekintve -
kiz�r�lag a figyelemfelkelt�st szolg�lj�k, minden teljess�gre val� t�rekv�s
n�lk�l. Legfőbb c�l, az EML�KEZTET�S kiv�l� jelenlegi �s egykori
koll�g�ink �KEREK� sz�let�snapj�ra, �vfordul�j�ra!
K�sz�nettel
fogadjuk a tov�bbi jelentősnek �t�lt �vfordul�s inform�ci�kat �ppen �gy,
mint az al�bbi �vsz�mokkal kapcsolatos hi�ny-p�tl�sokat, kieg�sz�t�seket,
korrekci�kat, net�n �n�ll� �r�sokat! (mobil: 0620/493-7663, email: tamas.zelinka@gmail.com, n�v: Zelinka
Tam�s).
Erre minden
bizonnyal sz�ks�g lesz, mert az interneten k�v�l rendelkez�sre �ll� magyar
nyelvű lexikonok, lexikonszerű nyomtatott kiadv�nyok is m�r 30-35
�vesek, �s a legt�bb esetben csak a sz�let�si d�tumokat r�gz�tik� Megjegyezz�k,
hogy az �letmű / legfontosabb munkahelyek-v�rosok / r�vid jellemz�s�n,
bemutat�s�n t�l egy�b konkr�tumokra (pl. tan�rok, tanulm�nyok helysz�nei,
időpontjai, fontos szerepl�sek, kitűntet�sek, stb.) a legt�bb esetben
nem v�llalkozhattunk, viszont ilyen ir�ny� kieg�sz�t�seknek
sz�vesen adunk helyet az ��vfordul�sr�l� sz�l� k�l�n �r�sokban!
510
�ve sz�letett (1506)
Bakfark
B�lint (Brass� 1506. /v. 1507/ - Padova 1576. VIII.
22. )
(www.sandormester.com)
lantműv�sz, zeneszerző. Szapolyai J�nos
erd�lyi vajda udvar�ban lantműv�sz,
1540-es �vekben Franciaorsz�gban
Tournon gr�f szolg�lat�ban �llt, 1549-ben II.
Zsigmond �gost lengyel kir�ly
udvar�ban muzsikus, ut�na n�met, francia
ter�letek k�vetkeztek, majd 1554-től Vilniusban dolgozott 10 �vig.
1566-ban B�csbe telepedett �s 1569-ig Miksa cs�sz�r �s magyar kir�ly szolg�lat�ban �llt. 1570-ben J�nos Zsigmond
udvar�ban muzsik�lt
1571-ben bek�vetkezett hal�l�ig.
It�li�ba csal�dj�val egy�tt a pestis j�rv�ny �ldozata lett;
395
�ve sz�letett (1621)
Marckfelner� S�muel��� Kassa 1621. - Lőcse
1674.) 1647-1648. Szepesolasziban, 1649-től
Lőcs�n orgonista
Művei: orgon�ra �rt praeludiumai, fant�zi�i �s koralelőj�t�kai
a Lőcsei tabulatur�s k�tetekben maradtak
r�nk
340
�ve sz�letett (1676)
Apor
P�ter (Altorja, 1676. j�nius
3. � Altorja, 1752. szeptember 22.)
(www.vkt.hu)
t�rt�net�r�, főisp�n, kir�lyb�r�.Erd�ly �talakul�sa
c. munk�j�ban a r�gi erd�lyi h�zi muzsik�r�l �rt t�bb feljegyz�st;
305 �ve sz�letett (1711)
Czinka Panna / Cinka Panna / (Saj�g�m�r, 1711�1772) legend�s cig�nyzen�sz,
Greguss Imre
Czinka Panna c�mű festm�ny�nek k�peslap-reprodukci�ja
virtu�z hegedűs, az első mai �rtelemben
vett cig�nypr�m�s.� M�r 9 �vesen olyan
tiszt�n heged�lt, hogy a sz�prem�nyű gyermeket t�bb g�m�ri
f�ldbirtokos saj�t k�lts�g�n Rozsny�ra
k�ldte, hogy ott hegedűj�t�k�t t�k�letes�ts�k. Elsősorban f�ldesura,
L�nyi J�nos t�mogatta.� Tizenk�t �ves
kor�ra b�mulat t�rgya lett a muzsik�ja. fiv�r�vel, 1728-ban megalap�totta kis
zenekar�t. Czinka Pann�� volt az első igazi
cig�nybanda, amelyben k�t hegedűs (egyik�k a pr�m�s, a m�sikuk
a kontr�s), egy cimbalmos �s egy bőgős j�tszott. Az ezernyolcsz�zas
�vekben gr�f F�y Istv�n �s K�ldy Gyula adt�k ki Czinka
Panna műveit (A r�gi magyar zene kincsei c. gyűjtem�nyben), ezek
azonban sajnos nem eredetiek, k�zt�k a h�res Czinka Panna-n�ta
sem. A legenda szerint az ő műve a R�k�czi-indul�, de az is
csak a 19. sz�zad elej�n, j�val hal�la ut�n keletkezett. Nem maradt fenn
hiteles műve. F�y gr�f egy�b tekintetben is legendateremtő volt: feltűnő
sz�ps�gű, dr�gak�vekkel d�sz�tett ruh�j� cig�nyasszonynak �rta le Pann�t,
akinek Amati-hegedűje volt.
V�gakarat�nak megfelelően f�rfiruh�ban, kedvenc hegedűj�vel �s
pip�j�val egy�tt temett�k el 1772-ben a g�m�ri
temetőben;
275 �ve sz�letett (1741)
Dettelbach Hil�r Antal (Magyar�v�r 1741. m�jus 31.
-� Esztergom, 1804. okt�ber 13.)
orgonista, zeneszerző. 1761: Malack�n, majd Kismartonban,
1769: Győr�tt, 1787: Boldogasszonyban
a rendi templom orgonist�ja;
Zimmermann Antal (?
, 1741 � Pozsony, 1781. okt�ber 6.) zeneszerző, tan�r. 1773-ban m�r Pozsonyban
műk�d�tt, k�sőbb ugyanitt gr�f Batthy�ny J�zsef karmestere �s a d�m
orgonist�ja lett;
270 �ve
sz�letett (1746)
Deppisch B�lint /Depisch, Valentino/ (Ausztria, 1746. - P�cs, 1782. 03. 14.)
orgonaműv�sz, zeneszerző, karnagy. A Sz�kesegyh�z orgonist�ja
(1769�), zenekar�nak karnagya;
240 �ve
sz�letett (1776)
Berzsenyi
D�niel (Egyh�zashelye, 1776.
m�jus 7. � Nikla, 1836. febru�r
24.) k�ltő, n�pdalgyűjtő,
gr�f Brunszvik /Brunswick/ Ferenc (1776 � 1832)
kitűnő gordonk�s,
Brunszvik Ferenc �s feles�ge 1828-ban (Th.
Heinrich festm�nye
Beethoven
bar�tja �s mec�n�sa. Martonv�s�ri
birtokukon 1800-, 1801-, 1806-ban vend�g�l l�tta a csal�d Beethovent.
(Beethoven neki aj�nlotta az �Apassionata� c. műv�t.) 1819-1821. k�z�tt a
pesti n�met sz�nh�z b�rlője.
235 �ve
sz�letett (1781)
Arnold Gy�rgy (Taksony, 1781. j�nius 5.
� Szabadka,
1848. okt�ber 25.) zeneszerző, karmester,
egyh�zi karnagy, tan�r. Nagyon fiatalon, mind�ssze tizenkilenc �vesen, 1800. �prilis 19-�n
beny�jtotta folyamodv�ny�t tan�ra, P�hm P�l
aj�nl�s�val a szabadkai Szent Ter�z templom karnagyi �ll�s�ra. Mint a nagytemplom zenei felelőse,
nev�hez fűződik a rendszeres zenei nevel�s elind�t�sa. Majd �tven
�ves szabadkai tev�kenys�ge sor�n egy eg�sz k�rust �s zenekart nevelt ki, a
komolyzenei �let elind�t�ja a rendk�v�l gyorsan fejlődő v�rosban.
Nev�hez fűződik Szabadka első, hivatalos hangverseny�nek a
megszervez�se, amelyet 1809-ben
mutattak be;
230 �ve
sz�letett (1786)
F�y
Andr�s (Koh�ny 1786. m�jus
30.� � Pest, 1864. j�lius 26.) �r�,
(hu.wikipedia.org)
zeneszerző, politikus, akad�mikus. Sz�mos dalt kompon�lt;
Ruzitska Gy�rgy (B�cs, 1786. febru�r 10. � Kolozsv�r, 1869. december 2.)
�
zeneszerző, zongoraműv�sz, zenepedag�gus. 1819-ben
k�lt�z�tt Kolozsv�rra, itt Nemzeti Sz�nh�zn�l dolgozott, mint korrepetitor �s
karmester. 1835-ben alap�totta a zened�t Kolozsv�rt,
melynek k�sőbb igazgat�ja lett. 1851-től az ottani katolikus
főgimn�ziumban is �nektan�r volt;
Menner Bern�t (? 1786.
� Tata,
1846. �prilis 27.) hegedűs, tan�r �s zeneszerző. A
19. sz�zad
elej�től Tata
udvari �s templomi zenei �let�nek t�mogat�ja gr�f Esterh�zy II. Mikl�s (1775 � 1856)
megb�zta 1806.
szeptember 14-�vel
a szil�ziai
�sz�rmaz�s� Menner Bern�tot a tatai
pl�b�niatemplom k�rus�nak karnagyak�nt a zenekar �jb�li megszervez�s�vel. A
zenekar fenntart�s�r�l (hangszerek, kott�k beszerz�se, orgona jav�t�sa) a
zen�szek �s �nekesek fizet�s�ről a gr�f gondoskodott;
225
�ve sz�letett (1791)
Debali Ferenc
J�zsef /de Bali, Deb�li, Debally,
Deb�ly / (Kinnen, Havasalf�ld,
1791. j�lius 26. - Montevideo, 1859. janu�r 13.) zeneszerző, karnagy,
tan�r, Uruguay �s Paraguay nemzeti himnusz�nak szerzője. Erd�lyi
katonazen�sz csal�db�l sz�rmazott, 1805: katonazen�sz az 51. Spl�nyi gyalogezredben. 1820: It�li�ban katonai karnagy,
majd a sz�rd kir�ly testőrs�gi zenekar�nak m�sodkarnagya. 1838:
csal�dj�val D�l-Amerik�ba ment. 1839: Uruguay t�bori zenekar�nak karnagya;
r�szt vett az uruguayi szabads�gharc t�bb csat�j�ban. A Cagancha
melletti �tk�zet ut�n �rta
La Batalla de Cagancha c. műv�t. 1841-48: a Casa de
Comedias sz�nh�z zeneigazgat�ja. Francisco Acuna de Figueroa sz�veg�re
1841-ben meg�rta Uruguay nemzeti himnusz�nak első, 1846-ban pedig m�sodik
v�ltozat�t. Eml�k�t Montevide�ban az Uruguayi M. Otthon előcsarnok�ban
1963. VII. 20. �ta eml�kt�bla őrzi. - Zenei hagyat�ka t�bb mint 800
�tirat, 143 eredeti mű (k�zt�k 10 szimf�nia, 5 Tantum
ergo, 3 mise, 2 Magnificat, t�bb concerto, szon�ta,
szeren�d, fant�zia, nyit�ny, indul� stb.);
D�m�ny S�ndor (B�k�s,
1791.
november
26. � 1837 ut�n) �gyv�d, zeneszerző, tan�r. Iskol�it Debrecenben
v�gezte, ahol mag�nszorgalomb�l a jogot is megtanulta. 1816-ban Pestre
ment, hogy az �gyv�ds�g mellett a zen�ben is kik�pezze mag�t, melyben Malovetzky �s Becker voltak mesterei; nemsok�ra, mint
keresett zongoraműv�sz igen j� h�rn�vre tett szert. Ez időben zongora-tanulm�nyokat szerzett, melyeket k�sőbb k�t k�tetben
ki is adott; az 1830-as
�vekben zeneiskol�t nyitott a főv�rosban, melyben Joachim, a h�res
hegedűműv�sz is tanult. 1830-ban kiadta a tőle �tdolgozott reform�tus
hitfelekezeti kar�nekeket;
Wagner
J�zsef (1791-1858) gordonkaműv�sz, tan�r,
pesti zeneműkiad�- �s kereskedő. Fiatal kor�ban (1814) v�ndorolt
Magyarorsz�gra, s itt kezdetben előkelő h�zak zenetan�ra, majd a
pesti V�rosi Sz�nh�z első csellist�ja volt. A gyakorl� zen�sz-p�ly�r�l
eg�szs�gi okokb�l visszavonulva (1837) hangjegykeresked�st nyitott. Erkel,
Egressy B�ni, Thern, R�zsav�lgyi, M�tray,
Doppler művei n�la jelentek meg elősz�r. �zlete 1855-ig �llott fenn:
kiadv�nyai ut�bb a R�zsav�lgyi �s Tsda tulajdon�ba
mentek �t;
220
�ve sz�letett (1796-1861)
Ap�thy J�nos (1796-1861)
s�rospataki zenetan�r, Ő vezette be a reform�tus koll�giumi oktat�sba a
mai hangjegyek szerinti, korszerű zened- �s �nektan�t�st (1829-51).
Tanulm�nyait B�csben v�gezte; orgonista tan�tv�nyai orsz�gszerte keresettek
voltak. Zongor�t is tan�tott;
215
�ve sz�letett (1801)
Feigerl /Fig�si / Ill�s (1801 - )Morvaorsz�gb�l
sz�rmaz� uemesuerző, zenetan�r, orgonista, hegedűs,
�nekes. 1829-30. Sopronban
műk�d�tt, majd Pozsonyban �lt.� Zongoraművei
jelentek meg;
F�ldv�ry Mikl�s
(T�pi�szentm�rton, 1801. szeptember 2. - P�teri 1837.�� okt�ber 1.) megyei főszolgab�r�, zeneszerző. Művei: Die Goldburg in
Hedentale - 2 felv. opera, Cantate,
Nyit�ny, Sz�p a vad�sznak �lete � ffi kar �s zongora,� Caprice en Fantasie � zongora,
6 Vari-
ations sur un th�me
original � zongora;
Fraimann K�roly (Szil�zia,
1801 - Pozsony 1843) zeneszerző, karnagy, tenorista. Pozsonyi �nek- �s zongoratan�r (1832.), győri sz�kesegyh�z orgonist�ja (1838-1843.), pozsonyi
Egyh�zi
Zeneegyes�let karnagya �s d�mtenorista. Egyh�zi kompozici�kat,
�ri�kat, dalokat �rt;�
Grill
J�nos Johann (B�cs, 1801 � Pest, 1854. előtt ?) osztr�k sz�maz�s� magyar zeneszerző. 1830 � 1832 k�z�tt a pesti n�met sz�nh�z �nekese, 1932-1845. k�z�tt
karmestere, a t�rsulatnak �rta mintegy 15 sz�npadi zeneműv�t;
Kumlik J�zsef (B�cs, 1801 - Pozsony,
1869): zenetan�r, zeneszerző. 1833: a pozsonyi Egyh�zi Zeneegyes�let
karnagya;
id. R�cz Norbert (1801-1962) J�szs�gi pr�m�s. �n�ll�
zenekara volt, ahol k�sőbb fi�val egy�tt j�tszott. Sz�lőhely�n,
J�szap�tiban van eltemetve;
210
�ve sz�letett (1806)
Menner K�roly (Pest, 1806 �
Eger, 1896. augusztus 25.) hegedűs, zenetan�r.
1844-54
a pesti Nemzeti Sz�nh�t zenekar�nak tagja, 1854-től az egri k�ptalan
zen�sze volt (1887-ben m�g heged�lt is az egy�ttesben) 1854-68 az egri
ciszterci gimn�ziumban rajzot, k�zben n�h�ny �ven �t az angolkisasszonyok
iskol�j�ban rajzot �s hangszeres zen�t is tan�tott.
K�sz�nj�k
So�v�ryn� Borsody Katalin,
Eger sz�ves kieg�sz�t�s�t, pontos�t�s�t �kapj�nak hal�loz�si d�tum�r�l �s
hely�ről, tov�bb� portr�j�nak megk�ld�s�t;
Mertz J�nos G�sp�r /n�met�l: Johann Kaspar Mertz/ (Pozsony, 1806.
augusztus
17.
� B�cs, 1856. okt�ber 14.) magyar-osztr�k romantikus zeneszerző,
git�rműv�sz.
Tur�nyi
K�roly (1806-1872) zongoraműv�sz, tan�r,
zeneszerző. Mosonyi Mih�ly tan�ra, 1842-59 Aachenben volt karmester, az
ottani zene�nneps�geken ker�lt kapcsolatba Liszt Ferenccel;
205
�ve sz�letett (1811)
Bogn�r
Ign�c (Csepreg,
1811. m�rcius
18. � Budapest,
1883.
november
1.)
zeneszerző,
a Nemzeti
Sz�nh�z �nek-karnagya,
�s a Tudor M�ria c�mű opera
szerzője. A gimn�ziumot Kőszegen
�s Sopronban
v�gezte. Ezut�n n�gy �vig zongoratan�t�
volt a Jankovich- �s Semsei-csal�dokn�l.
1833-ban mint tenorista a b�csi
udvari sz�nh�znak (Hoftheater) lett tagja, majd
1835-ben a coburg-gothai sz�nh�zhoz szerződ�tt
mint első �nekes. 1839-ben a pesti
Nemzeti
Sz�nh�zhoz szerződtett�k Ny�ry P�l megh�v�s�ra, egy �v m�lva a br�nni
�s innsbrucki
sz�nh�zakhoz ker�lt. 1841 �s 1847 k�z�tt a kolozsv�ri sz�nh�z
operarendezőjek�nt műk�d�tt, majd 1847-ben ism�t
visszaszerződtett�k a Nemzeti Sz�nh�zhoz, mint első tenorist�t;
Liszt
Ferenc (Doborj�n, 1811. okt�ber 22. �
Bayreuth, 1886. j�lius 31.) Minden
A
Kossuth Kiad� sorozat�nak egyik k�tete
idők legnagyobb zongoraműv�sze, neves
zeneszerző, karmester �s tan�r. A magyar Zeneakad�mia alap�t� eln�ke �s
professzora. Rendk�v�li h�rn�vre �s elismerts�gre tett szert a 19. sz�zadban,
virtu�z zongora j�t�ka �mulatba ejtette k�z�ns�g�t. Kort�rsai azt mondt�k r�la,
hogy technikailag kor�nak a legfejlettebb zongoraműv�sze, sőt tal�n
minden idők legnagyobbja. Liszt Ferenc volt az egyetlen kort�rs
műv�sz, akinek a zen�j�t Richard Wagner elismerte �s hat�ssal is volt r�.
Tart�s h�rnevet szerzett rendk�v�li digit�lis k�pess�g�vel � billentyű j�t�ka a
t�rt�nelem legjobbja p�ratlan �szt�nű előad�műv�sz, zenei
fant�zi�ja kor�t meghaladta. Zeneszerzők�nt is a XX. sz�zadi zene
előfut�ra volt, aki ezen a t�ren is ut�nozhatatlan m�don �rta be nev�t a
zene t�rt�nelm�be;
Merkl J�zsef (Tolna, 1811 �
Tolna, 1887) zeneszerző, tan�r. Zenetan�rk�nt műk�dik (egy ideik
mag�n-zeneiskol�t tart fenn) Pesten a tolnai sz�let�sű Merkl
J�zsef. Sz�nh�zi zen�n k�v�l n�gy von�sn�gyest, hegedű�zongora-szon�t�t,
magyaros Impromtut �rt (az 1840�60-as
�vekben);�
b�r� Praun Zsigmond (Nagyszombat, 1811. j�nius 1.
� Krakk�, 1830. janu�r 5.) hegedűműv�sz. M�r 1815-ben (4 �vesen) k�zreműk�d�tt egy
b�csi, Burgtheater-i
hangversenyen, 1816-ban �s 1819-ben�
Pozsonyban j�tszott, 1820-ban Mil�n�ban, 1821-ben R�m�ban, 1824-ben
M�lta sziget�n, 1825-ben P�rizsban, 1829-ben Lipcs�ben, 1929-ben Krakk�ban t�dőgyullad�sban hunyt el;
Schodeln� Klein Roz�lia (Kolozsv�r,
1811.
szeptember
29. � Ny�regyh�za,
1854. szeptember
29.) az első nemzetk�zileg is jelentős magyar
opera-�nekesnő, tan�r. Schodel
J�nos, aki akkor Kolozsv�ron
zenetan�t� volt, m�r 5 �ves kor�t�l (1816)
kezdve tan�totta a rendk�v�l csengő hang� gyermeket, 15 �ves kor�ban (1826)
nő�l vette �s Olaszorsz�gba vitte, ahol teljesen kik�pezte nemcsak az �nek
műv�szet�ben, hanem a j�t�kban is. 1829-ben Agathe szerep�ben (Weber:
A
bűv�s vad�sz) deb�t�lt Pozsonyban.
B�csben
tov�bb k�pezte mag�t, s ottani t�rsulatok tagja lett �vekre. K�zben
Eur�pa-szerte vend�gszerepelt. 1836.
szeptember
26-�n Kolozsv�rott
a Nemzeti Sz�nh�zban koncertet adott j�t�kony c�lra. 1837-ben a Pesti N�met Sz�nh�zban szerepelt, s ekkor
szerződtette az �ppen ny�l� (magyar) Nemzeti Sz�nh�z. 1841-1842-ben nyugat-eur�pai sz�nh�zakhoz szerződ�tt. 1843-ban �jra a pesti magyar t�rsulat tagja lett, imm�r p�ly�ja
v�g�ig;
200
�ve sz�letett (1816)
F�redi Mih�ly /Aszalkovics/
(1816-1869)
opera�nekes, tan�r. �nekesk�nt k�l�nb�ző v�ndort�rsulatokn�l
műk�d�tt, majd 1842-ben visszat�rt Pestre. B�csi tanulm�nyok ut�n 1845-ben
szerződ�tt a Nemzeti Sz�nh�zhoz, melynek 1863-ig volt első
baritonist�ja. Ő volt az első Petur, Rigoletto, Luna,
Germont, Nabucco stb. H�res Figaro, Gara n�dor.
N�pdalokat is gyűjt�tt, melyeket nyomtat�sban Bartalus,
Mosonyi �s Bogn�r Ign�c adott ki;
195
�ve sz�letett (1821)
Bartalus Istv�n (B�lv�nyosv�ralja, 1821 � Budapest, 1899. febru�r 9. �
zenetan�r, zenet�rt�n�sz, n�pdalgyűjtő.
Kolozsv�rott tanult jogot, b�lcs�szetet �s teol�gi�t �s egyidejűleg az
ottani konzervat�rium n�vend�ke is lett. 1843-t�l a zsib�i
Wessel�nyi-h�zban zenei nevelő volt, 1846-t�l zongoratan�t�sb�l �lt
Kolozsv�ron. 1851-ben t�rt�nt Pestre k�lt�z�se ut�n n�h�ny �vig koncertezett,
majd 1852-ben G�nczy P�l nevelőint�zet�nek
tan�ra lett. 1858-t�l publik�lt. A Zen�szeti Lapok
szerkesztőbizotts�g�nak tagja (1860-1863), �r�sait k�sőbb a Budapesti
Szemle �s a Koszor� k�z�lte. 1867-ben a Kisfaludy T�rsas�g felvette tagjai
sor�ba. 1875-től a Magyar Tudom�nyos Akad�mia tagja. A magyar
zenet�rt�neti kutat�s egyik megind�t�ja volt, s munk�ss�ga alapvető a
magyar zenetudom�ny t�rt�net�ben. Mint n�pdalgyűjtő �s kutat� kor�nak
legjelesebb �tt�rője. Sz�mos zenet�rt�neti, zenepadag�giai
művet �rt, �s zenet�rt�neti forr�skutat�sokat is v�gzett. Nevezetes a
n�pdalgyűjtem�nye;
Doppler
Ferenc /Franz Doppler/ (Lemberg,
1821.
okt�ber
16. � Baden
bei Wien, 1883.
j�lius
27.) osztr�k�magyar fuvolavirtu�z �s zeneszerző.
1853-ban
Atyj�nak,
Doppler J�zsefnek volt a tan�tv�nya. B�csben
elősz�r 1834. december 28-�n adott koncertet. �ccs�vel, Doppler
K�rollyal az 1830-as
�vekben telep�lt �t Pestre,
ahol előbb a n�met sz�nh�z első fuvol�sak�nt műk�d�tt 1838 �s
1845 k�z�tt, majd a Nemzeti
Sz�nh�z
�zenekar�nak volt a tagja. 1858-ban a b�csi
udvari oper�hoz szerződ�tt, mint első fuvol�s, k�sőbb, mint
balett igazgat�, m�sodkarnagyi minős�gben. 1865-ben a b�csi konzervat�rium
fuvolatan�ra lett,
Mochonaky
Am�lia / Paksyn�, Mochovszky/ (1821�1866) �nekműv�sz, tan�r;
Palot�sy
J�nos /Pecseny�nszky/ (J�szber�ny, 1821 � J�szber�ny, 1878. febru�r
3.)
Gimn�ziumi tanulm�nyai ut�n elker�l a v�rosb�l,
1848-ban t�r vissza a J�szs�gba, J�szap�tin t�lti be az aljegyzői
tiszts�get. P�ly�j�t ettől kezdve kettőss�g jellemzi, hiszen �lete
v�g�ig k�zhivatalnok, ugyanakkor muzikalit�sa zeneszerz�sre, a zenei �letben
val� akt�v r�szv�telre �szt�nzi. �lete legterm�kenyebb időszaka a
J�szap�tin t�lt�tt �vek. 1861-től J�szber�ny lakosa, ebben az �vben
v�ltoztatja meg csal�di nev�t. Mint J�szkun ker�leti lev�lt�ros, a v�ros
k�z�ss�g�nek, t�rsadalmi �let�nek tev�keny r�sztvevője volt.
Szervezője, eln�ke az 1860-as �vek elej�n megalakul� J�szs�gi-k�r, majd
Palot�sy dalk�r n�ven műk�dő dal�rd�nak. Palot�sy J�nost a
j�szber�nyi Feh�rt�i temetőben helyezt�k �r�k nyugalomra. Eml�k�t
őrzi a v�ros, nev�t utca viseli, a r�la elnevezett zeneiskola előtt
�ll mellszobra;
Szuk
Lip�t (1821 - 1897. �prilis 18.)
gordonkaműv�sz. 1873-t�l h�rom
Szuk
Lip�t� festm�ny (hora J�nos Alajos)
(forr�s:� http://dka.mnm.hu/?docId=26346)
�vtizeden
�t a Nemzeti Sz�nh�z első gordonk�sa,
1844-től a Nemzeti Zenede
gordonkatan�ra 1850-1858. a Ridley-Kohne Von�sn�gyes tagja. 1853-ban a Filharm�niai t�rsas�g alap�t�
tagjainak egyike. H�rom testv�re � Andr�s, M�ty�s �s Gy�rgy szint�n a Nemzeti Szinh�z zenekar�nak
voltak tagjai, l�nya R�za jeles
gordonkaműv�sz.
Zerdahelyi
Ede /t�vesen:
Zerdahelyi K�roly; angolul:
Edward Zerdahelyi/ (Nyitraszerdahely,
1821.
� Philadelphia,
1906.
augusztus
16.) zongoraműv�sz, honv�dtiszt; az amerikai polg�rh�bor� hadnagya.
B�csben
tanult, a zongoraműv�szi
p�ly�t v�lasztotta hivat�s�nak, Liszt
Ferenc tan�tv�nyi �s bar�ti k�r�be tartozott;
190
�ve sz�letett (1826)
Adler
Vincent /Adler Vince/ Győr,
1826.
�prilis
3. � Genf,
1871.
janu�r
4.)
zongoraműv�sz,
zeneszerző.
Kezdetben apja, Adler
Gy�rgy tan�totta, majd s�gora, aki nem m�s volt, mint Erkel
Ferenc. Tanulm�nyai befejez�se ut�n B�csbe,
majd P�rizsba
utazott. P�rizsban Richard
Wagner, Hans
von B�low, Edouard
Lalo �s Ernst t�rsas�ga tett r� nagy hat�st. Az 1860-as
�vekben P�rizs legjobb zongoraműv�szei k�z� tartozott. Rengeteg
hangversenyt adott. A turn�k ut�n Genfben telepedett le, ahol hat �vig volt a
konzervat�rium tan�ra. Kompo�z�ci�i k�z�l brili�ns etűdjei �s �rt�kes
zongora�darabjai nevezetesek;
Gr�nbaum
J�zsef (1826-1900) nagykanizsai
zeneműv�sz, zenekarvezető, zenetan�r;
Hennig
Alajos (Rajka, 1826. j�nius 31. � Pozsony,
1902. j�nius 12.� v. j�lius 10.) egyh�zi
zeneszerző, iskolai �nekkar-vezető, iskolai igazgat�-tan�r, Liszt Ferenc unokatestv�re;
Iv�nka
S�muel (1826�1884) zenepedag�gus,
zene�r�, 1860-t�l a s�rospataki főiskola tan�ra. Kar�nektan c. k�nyve a vas�rnapi iskol�k �s
n�pegyletek c�lj�t is szolg�lta;
�
185
�ve sz�letett (1831)
Gars�
Zsigmond (Tisza-Vezseny, 1831. szeptember 17. �
B�cs, 1915. m�rcius 8.) �nekes, pedag�gus. Gentiluomo tan�tv�nya volt.
1850�54-ben a Nemzeti Sz�nh�z kar�nekese, 1855-től Aradon, majd Kasselban
�nekelt. A frankfurti sz�nh�z vezető �nekesek�nt 1858-ban �jra fell�pett
Pesten. K�sőbb Br�m�ban h�res �nektan�r lett, szakk�nyvei is megjelentek
1884-ben, 1889-ben �s 1911-ben;
Joachim
J�zsef /Joseph Joachim / (K�pcs�ny,
1831.
j�nius
28. � Berlin,
1907.
Joseph
Joachim (1853), Adolph Menzel festm�nye
augusztus
15.) hegedűműv�sz,
karmester,
tan�r �s zeneszerző.
Sokszor őt emlegetik minden idők legjobb hegedűs�nek. �t�ves
kor�t�l kezdve rendszeres hegedűoktat�sban r�szes�lt. Ezut�n B�cs
�s Lipcse
k�vetkezett, ahol Mendelssohn
t�mogat�s�t �lvezte. Mendelssohnnal egy�tt jutott el elősz�r Londonba,
amely v�rost p�lyafut�sa sor�n sokszor megl�togatott. Itt j�tszotta el
1844-ben, tizenk�t �vesen Mendelssohn vez�nylet�vel Beethoven
akkor m�g �jrafelfedez�sre v�r� D-d�r
hegedűverseny�t. Mendelssohn hal�la ut�n Weimarba
k�lt�z�tt, ahol koncertmesteri
st�tuszba ker�lt, �s itt ismerkedett meg Liszt
Ferenccel �s Richard
Wagnerrel. Bar�ti viszonyba ker�lt Robert
�s Clara
Schumann-nal, illetve Johannes
Brahmsszal, akivel rendszeresen kamarazen�lt. 1866-ban
ker�lt Berlinbe,
ahol 1869-ben elv�llalta az akkor alakul� Berlini Zeneakad�mia igazgat�ja
�ll�s�t, amely tiszts�get eg�szen hal�l�ig t�lt�tt be. Itt alap�totta első
egy�ttes�t, a Joachim von�sn�gyest,
1869-ben.
A korban szinte p�ratlanul sz�les reperto�rja Johann
Sebastian Bach műveitől az akkori kort�rs zen�ig terjedt.
Felix Mendelssohn is vele konzult�lt e-moll hegedűverseny�nek
kompon�l�sakor, s Anton�n
Dvoř�k neki �rta a hegedűverseny�t,
ennek ellen�re Joachim sosem adta elő. Charles
Jean Baptiste Collin-Mezin francia
hangszerk�sz�tő
�ltal k�sz�tett hegedűn j�tszott;
Singer
�d�n /Edmund/ (Tata,
1831.
okt�ber
14. � Stuttgart,
1912.
janu�r
23.) hegedűműv�sz, tan�r. Zenei p�ly�ra Pesten
k�sz�lt, ahol Ridley-Kohne D�vidn�l (B�hm-n�vend�k) tanult, B�csben
pedig B�hm
J�zsefn�l. 1846-t�l
a pesti
Kir�lyi V�rosi Sz�nh�z � m�s elnevez�ssel n�met sz�nh�z � koncertmestere lett.
A b�csi
zenekonzervat�riumban �s P�rizsban
tanult, s azut�n a pesti
Nemzeti
Sz�nh�z sz�list�ja lett. Eur�pa-szerte nagy sikerrel hangversenyezett az
�tvenes �vekben, főleg Lipcs�ben
a Gewandhausban. Weimarban
Liszt
Ferenc oldal�n műk�d�tt. Kora legnagyobb mestereivel tal�lkozhatott.
1854-ben
Liszt
aj�nlat�ra kinevezt�k koncertmesternek Weimarba,
ahol az udvari sz�nh�zban hangversenymesterk�nt dolgozott. 1861-től
kezdve Stuttgartban
lett a zenekonzervat�rium tan�ra. Itt tagja volt a h�res Singer-Cossmann-B�low
tri�nak. Max
Seifrizzel k�z�sen adta ki Stuttgartban
Grosse Theoretisch-Praktische
Violinschule c�mű hegedűtank�nyv�t, amely a leg�tfog�bb
munk�nak sz�m�tott akkoriban a modern hegedűpedag�gia ter�n. Nem csak
komponistak�nt alkotott maradand�t. Az �ltala kifejlesztett ujjgyakorlatokra
napjainkban is sokat hivatkoznak szakemberek: �A Singer-ujjgyakorlatok kiv�l�an fejlesztik az izomzatot, �s �gy
megerős�tik az ujjakat, amennyire az sz�ks�ges; a Kreutzer-etűd�k
pedig n�lk�l�zhetetlenek.�;
180
�ve sz�letett (1836)
�gai
Adolf /ered. Rosenzweig/ J�noshalma, 1836. III.
31 � Budapest
�gai
Adolf karikat�r�ja a Borszem Jank�ban
1916.
IX. 21.) �r�, �js�g�r�, lapszerkesztő, orvos, műkedvelő,
zeneszerző. �lclapj�nak,
a Borsszem Jank�nak figur�it az �Egy g�rbe nap� c. �nekes boh�zat�ban vitte
sz�nre.
Kapossy Gy�rgy /Kaposy/ (Sz�nt�, 1836. j�lius
17. - 1912. �prilis 10.) k�ntortan�t�. Esztergomban kezdett tanulni. 1852:
P�cs-Szigeti k�lv�rosban a ferences templom orgonist�ja. 1853:
Felsőiregen, 1854: Perk�t�n tan�t�. A tan�t�k�pző első �v�t
Esztergomban, a m�sodikat 1857: Nagyv�radon j�rta, ekkor a korm�ny megb�z�s�b�l
a bukovinai Andr�sfalv�n tan�tott. Nagyv�radon tan�t�i oklevelet szerzett.
1858: �jkigy�son, D�br�k�zben, Ozor�n, Tam�siban, majd Nakon k�ntortan�t� �s
orgonista;
Marczell
G�za (�jszőny, 1836 � Baja, 1893. december 11.)
sz�n�sz,
opera�nekes, tan�r. 1859-ben
Szab� J�zsef �s Filippovits operat�rsulat�n�l kezdte p�ly�j�t. 1862-ben a Nemzeti
Sz�nh�zban vend�gszerepelt, majd Ressler Istv�nhoz ker�lt Debrecenbe. 1872-ben
Follinusz J�nos t�rsulat�n�l j�tszott. 1883-ban Aradon, ut�na a Budai
Sz�nk�rben l�pett fel, 1885-92 k�z�tt �gyelő volt az Operah�zban;
Preuss
Adolf (1836 - P�cs, 1908. augusztus 29.)
zongoraműv�sz-
tan�r;
Szentirmay
Elem�r /N�meth J�nos/ (Horp�cs, 1836. november 9. � Budapest,
1908.
okt�ber 3.) zeneszerző. Az 50-es �vek
elej�től foglalkozott kompon�l�ssal, cs�rd�sai, dalai egyre nagyobb
sz�mban jelentek meg. 1865-ben biztos�t�si tisztviselő, Pesten telepedett
le. Ettől kezdve elsősorban n�psz�nmű-dalbet�tek kompon�l�s�val
foglalkozott. A 80-as �vekben az Orsz�gos Dal�regyes�letnek volt aleln�ke.
1903-ban Cinkot�ra vonult vissza. A 19. sz.-i cs�rd�s �s n�pies
műdalirodalom egyik legsz�nvonalasabb k�pviselője volt;
175
�ve sz�letett (1841)
Allaga
G�za (�becse, 1841. m�rcius 25. � Baja, 1913. augusztus 19.)
zeneszerző,
gordonka- �s
cimbalomműv�sz, zenetan�r. 1861-ben a Budai N�psz�nh�zhoz
szerződ�tt �s a
t�rsulatnak magyar operetteket �s n�psz�nműveket kompon�lt. 1863-t�l
gordonk�s a pesti Nemzeti Sz�nh�z zenekar�ban. 1865-ben P�csett sz�nh�zi
karmester, s egy�ttal a szabadkai zenede tan�ra �s dalegyes�leti karmestere.
1870-ben a bajai tan�t�k�pző zenetan�ra. 1871-től ism�t a pesti
Nemzeti Sz�nh�z, 1884-től az Operah�z zenekar�nak tagja. 1891-1902. a
Nemzeti Zened�ben a cimbalom-tanszak tan�ra;
Bachrich
Zsigmond (Zs�mbokr�t,
1841.
janu�r
23. � B�cs,
1913.
j�lius
16.) hegedűműv�sz.
A b�csi konzervat�rium n�vend�ke volt. 1851
� 1857
k�zt B�hrn tan�totta. R�vid ideig B�csben műk�d�tt, mint sz�nh�zi karmester,
majd 1866-ban
P�rizsba
k�lt�z�tt. 1869-ben
visszat�rt B�csbe, ahol a Hellmesberger-f�le von�sn�gyes
br�cs�sa
lett. Tizenk�t �vig műk��d�tt ebben a kvartettban. Ezut�n 1899-ig
a b�csi Zeneakad�mia tan�ra, a filharmonikusok sz�l�-br�cs�sa, a Hofoper
zenekar�nak hangverseny�mestere �s a Ros� von�sn�gyes tagja volt;
Czapik
J�nos (Kecskem�t, 1841 � Szeged, 1884)
zenetan�r, zeneszerző. Apja k�ntor volt, akitől zongor�zni tanult,
majd tanulm�nyait a Nemzeti Zened�ben folytatta Thern K�rolyn�l. A zenei
oklev�l megszerz�se ut�n Szegeden j� nevű tan�rk�nt műk�d�tt. Ő
volt a szegedi Dal�rda �jj�szervezője (1870), �s a Belv�rosi templom
orgonist�ja (1873). T�ncokat kompon�lt, melyek sorra megjelentek;
Gobbi
Henrik /Enrico Gobbi-Ruggieri, Gobby Henrik Alajos B�la/ Pest,
J�zsefv�ros,
1841.
j�nius
7. � Budapest,
Lip�tv�ros,
1920.
m�rcius
20.) zongoraműv�sz-tan�r, zeneszerző. Tan�rai k�z�tt voltak Thern
K�roly, Volkmann
R�bert �s Dunkl
Nepomuk J�nos, aki az �ltala megrendezett est�lyeken �s hangversenyeken szerepeltette
n�vend�k�t. 1858-ban tartotta első nyilv�nosa hangverseny�t a
Zeneakad�mi�n, sz�mtalanszor fell�pett az Eur�pa Sz�ll�ban is.
Zongoraműv�szi p�ly�j�n�l fontosabb szerepet j�tszott a zenetan�t�s. Az
1860-as �vekben sem javult neh�z anyagi helyzete, �gy tov�bbra is zongora�r�kat
adott, t�bbek k�z�tt Acs�n
a b�r� Pr�nay csal�dn�l k�t �zben is: 1859-ben �s 1861-ben; itt sz�lettek
első zeneművei is. Az �vtized k�zep�re �sszeszedett annyi p�nzt, hogy
B�csbe utazhatott egykori mester�hez, Dunklhez. Itt tal�lkozott Brahms-szal,
Herbeckkel, Hellmesbergerrel, valamint Anton
Rubinstejnnel is. Rubinstein �s Carl
Tausig hat�st gyakoroltak zongoratechnik�j�ra. Miut�n visszat�rt Pestre,
�jb�l kompon�lni �s tan�tani kezdett. Az egyik ekkor szerzett tri�j�t Volkmann
R�bertnek is megmutatta, akitől zeneszerz�st tanult. 1866-ban megp�ly�zta
a Nemzeti
Zenede zongoratan�ri �ll�s�t (melyről Thern
K�roly előzőleg lemondott), azonban zsenge kora miatt nem
nyerhette azt el. Gobbi 1870-től tan�tott a Budai Zeneakad�mi�n,
1877/78-t�l a Zeneakad�mia rendes, majd 1879 ősz�től 1889-ig
rendk�v�li tan�rak�nt műk�d�tt, 1888-ban helyettes�tette az akkor
betegeskedő Erkel
Ferencet. Gobbi tan�tv�nyai k�z�l �ten ker�ltek Liszt oszt�ly�ba:
Forster Stef�nia, Schuk Anna, Kun Margit, Hegyei G�za �s Szendy �rp�d. Kun
Margit, Kelen (Kohn) Ida �s Holl�sy Korn�lia rendszeresen adtak k�tzongor�s
hangversenyeket, s t�bbnyire tan�ruk, Gobbi �tiratait j�tszott�k,
n�pszerűs�tett�k. 911-től a Fodor
Zeneiskola tan�ra volt;
Goll
J�nos (B�tasz�k, 1841 � B�tasz�k, 1907)
�nek-zenetan�r, zenepedag�gus.
A
Nemzeti Zened�ben Thern, Zapf �s Frigler n�vend�ke; 1865-t�l polg�ri iskolai
�nektan�r volt Budapesten. 1875-től a T�nc c. foly�irat szerkesztője.
1886-ban �tvette az Apollo zenemű-foly�irat szerkeszt�s�t;
Nemesmiliticsi
Allaga
G�za (�becse,
ma: Szerbia,
1841.
m�rcius
25. � Baja,
|
1913.
augusztus
19.) gordonkaműv�sz,
cimbalomtan�r,
zeneszerző.
Jelentős szerepet j�tszott a magyar cimbalomoktat�s
elind�t�s�ban.� A gimn�ziumot Baj�n
v�gezte; 1855-ben
kezdett gordonk�zni, 1857-ben
m�r a b�csi
konzervat�riumon tanult, a zeneszerz�ssel egy�tt, 1861-ig.
1865-ben
P�csre
ment sz�nh�zi karnagynak, Szigeti
Imre t�rsulat�hoz; s B�nyei Szak�llas
farkas c�mű operettsz�veg�t zen�s�tette meg. Szabadk�n
az akkor �j �zenede� tan�ra �s dalegyes�leti karmester volt, Baj�ra k�lt�zve
pedig 1870-ben
az �llami tan�t�k�pzőben lett a zene tan�ra. 1871-től
ism�t Pesten
�lt, mint a Nemzeti Sz�nh�z, majd az 1884
ősz�n megny�lt magyar
kir�lyi operah�z zenekari tagja. 1880
�ta foglalkozott a cimbalommal, melynek jav�t�s�t is ig�nyesen
előmozd�totta. Cimbalom-iskol�t �rt k�t r�szben, t�bb zeneművet a
halad�k sz�m�ra; főleg neki k�sz�nhető a hangszer nagy elterjed�se. 1890-től
szerkesztette a Cimbalom
csal�di k�rben c. havi foly�iratot. A Nemzeti
Zened�ben az ő sz�m�ra alap�tott cimbalom-tansz�k�t 1891-ben
foglalta el;
Ol�h
K�roly (Szatm�r,
1841
� Nagykőr�s,
1900.
j�lius
10.) zeneszerző, a nagykőr�si reform�tus tan�t�k�pző
igazgat�-tan�ra. 1864-ben Derecsk�n
lett k�ntor
�s orgonista. M�g abban az �vben a nagykőr�si reform�tus k�pezd�hez h�vt�k
meg zenetan�rnak. Ol�h K�roly k�sőbb az int�zm�ny igazgat�-tan�ra lett.
Zenepedag�giai cikkeket �s leveleket �rt a Zen�szeti Lapokba, melynek rendes
munkat�rsa volt;
170
�ve sz�letett (1846)
B�nfi
S�ndor /ered. Deutsch/ Lovasber�ny 1846. X.30 -
Budapest 1890. IX. l5.) zeneszerző, zeneeszt�ta, �js�g�r�, a bp.-i izraelita tan�t�k�pző zenetan�ra;
B�tori
Lajos (Pest 1846 � Budapest 1920.) tan�t�,
zenetan�r. 1864-ben főv�rosi tan�t� lett. 1868-69-ben Pr�g�ban orgon�l�st
tanult. 1870-től a csurg�i tan�t�k�pzőben tan�tott. Egyh�zi
kompoz�ci�kat, pedag�giai jellegű zongora- �s orgonaműveket �rt, az
elemi �nekoktat�s m�dszertan�val foglalkozott;
Bauer
Lajos (1846-) orgonista, zenetan�r. A
Tan�t�k�pző mellett a Nemzeti Zened�ben tanult �sszhangzattant (Thern �s
Feiger). Diplom�ja megszerz�se ut�n a pr�gai konzervat�riumban tanult;
Apj�n�l,
Benza K�rolyn�l kezdte, majd
B�csben folytatta �nektanulm�nyait, ahol 1865-ben deb�t�lt. A mil�n�i Scal�ban
aratott sikere ut�n Eur�p�ban turn�zott. 1872 elej�n Moszkv�ban �s
Szentp�terv�rott l�pett fel. 1871-ben Valentine
szerep�ben (Meyerbeer: Hugenott�k) mutatkozott be, majd leszerződ�tt a
Nemzeti Sz�nh�zhoz, amelynek vezető dr�mai �nekesnője lett;
Erkel S�ndor (Buda, 1846. janu�r 2. - B�k�scsaba, 1900. okt�ber
14.) karmester,
zeneszerző,
az operah�z főzenei igazgat�ja, a Budapesti Filharm�nia T�rsas�g eln�ke, Erkel
Ferenc negyedik fia. Apja, majd Mosonyi
Mih�ly tan�totta. Karrierj�t a Nemzeti
Sz�nh�zban �tősk�nt (�stdob) kezdte, majd karvezetők�nt.
Folyamatosan k�pezte mag�t, főleg zongoratud�s�t
t�k�letes�tette, majd cimbalmozni
is megtanult, �gy a B�nk
b�n ősbemutat�j�n apja r�osztotta a hangszer kezel�s�t. Karmesterr�
1868-ban v�lt. 1874-ben a Nemzeti Sz�nh�zn�l kartan�t� lett. 1876-ban Richter
J�nos t�voz� igazgat� javaslat�ra nevezt�k ki a sz�nh�z operatagozata
igazgat�j�nak, mely tiszts�get 1884-ig t�lt�tte be. 1884-től 1886-ig az �j
Operah�z
igazgat�s�g�t is v�llalta, amiről k�sőbb lemondott. 1898-ban Meyerbeer
Hugenott�k
c�mű oper�ja dirig�l�sa alatt agyv�rz�st kapott, ezut�n visszavonultan
�lt. Az operah�zban 1900-ig dolgozott vezető karnagyk�nt;
Erney
J�zsef (Pest, 1846. febru�r 7. � Budapest, 1929. janu�r 23.)
zenepedag�gus. A p�rizsi Conservatoire n�vend�ke volt.
1867-től a Nemzeti Zenede tan�ra, 1901-től igazgat�ja. 1875-ben
polg�ri iskolai �nektan�r lett. 1882-ben Aggh�zy K�rollyal szerkesztette a
Harm�nia c. zenei foly�iratot,
M�nyik Ernesztina (1846-1867) opera�nekes, tan�r. Rem�nyi Ede fedezte
fel. 1864-ben P�rizsban tanult, itt Rossini is seg�tette. 1866-ban deb�t�lt a
Nemzeti Sz�nh�z Faust előad�s�ban;
Zsasskovszky K�roly (Eger, 1846. november 1. � Eger, 1918. janu�r 8.) egri sz�kesegyh�zi
karnagy �s tan�t�k�pezdei zenetan�r. Zen�t Pr�g�ban Joseph Proksch
n�vend�kek�nt tanult;
165
�ve sz�letett (1851)
Erd�lyi
Marietta (Kassa, 1851. december 22. v. 1858. j�nius 3. � Budapest, 1928. febru�r 4.)
opera�nekes,
tan�r. 1866-ban Stoll P�tern�l �s
Salvin�l tanult. P�lyafut�s�t 1875-ben Debrecenben kezdte, majd Arad, Kolozsv�r
�s a Nemzeti Sz�nh�z sz�npada fell�p�seinek sorrendje. Ezt k�vetően
Lipcs�be, 1877-ben B�csbe szerződ�tt. A k�vetkező esztendőben
ism�t Kolozsv�rott műk�d�tt, majd a budapesti Operah�zban �nekelt.
1892-ben t�rsulatot szervezett, de ez r�vid �letűnek bizonyult;
11.) zeneszerző,
zenepedag�gus volt Sz�lei akarat�nak megfelelően előbb m�rn�ki tanulm�nyokat
folytatott. A budapesti Zeneakad�mi�ra
iratkozott annak megny�l�sa, 1875 ut�n, s itt v�gzett a felsőbb
zeneszerz�si oszt�lyban. �br�nyi
Korn�l �s Nikolics
S�ndor tan�tv�nya volt. 1879-től hal�l�ig Kolozsv�rott
�lt �s a zenei �let ir�ny�t�ja lett. A konzervat�rium igazgat�ja volt. Fia, Farkas
J�nos tehets�ges hegedűműv�sz 29 �vesen t�dőbajban
meghalt. Kiv�l� �nektan�r, s 1882-83-ban a kolozsv�ri sz�nh�z karmestere is
volt. H�ress� v�lt tan�tv�nyai voltak: S�ndor
Erzsi �s Sz�kelyhidy
Ferenc. Zeneelm�letre tan�totta Kacs�h
Pongr�cot is. N�pszerű zeneszerző volt, főleg oper�kat
�s kamarazeneműveket �rt. Zeneelm�leti �s zenepedag�giai munk�ss�ga is
jelentős volt. (A konzervat�rium 1903. �s 1904. �vi �vk�nyveiben �rt
cikkeket e t�rgyban). �Az �nekhang�
c�mmel 1907-ben m�dszertani �s elm�leti k�nyvet jelentetett meg;
Forg�cs
B�la /. ghymesi �s g�csi / Gomba, 1851. janu�r 24. � Keszthely, 1940.
okt�ber 6.) � zeneszerző, tan�r. 1884-ben zongor�val �sszekapcsolt
kotta�r�-g�pet tal�lt fel. M�s apr� tal�lm�nyai is voltak, pl. betű- �s
sz�mk�dos z�r, zsebre tehető esernyő. Az 1880-as �vekben kezdett
behat�bban foglalkozni zen�l�ssel, zeneszerzői diplom�t is szerzett.
J�tszott orgon�n �s zongor�n, cimbalmon �s h�rf�n. 63 dalt szerzett: magyar
n�t�kat, dalokat �s t�ncdarabokat. Dalait saj�t vagy m�s sz�veg�r�k magyar, v.
n�met nyelvű sz�vegeire, ill. k�ltők verseire �rta. �sszhangzattant
is �rt. Tagja volt a Zeneszerzők �s Sz�veg�r�k Egyes�let�nek;
Fők�vy
Lajos (Gy�ngy�s, 1851. szeptember 22. � Szeged, 1900. �prilis 9.)
zenet�rt�n�sz, tan�r. 1879-ben v�gzett Budapesten a Zeneakad�mi�n,
ut�na Szegeden telepedett le, ahol mag�niskol�t nyitott. 1888-t�l a v�rosi
zeneiskola tan�ra, 1890-t�l zenet�rt�netet is tan�tott. �veken �t vezette a
Szegedi H�rad� sz�nh�zi �s zenei rovat�t. �lland� munkat�rsa volt a Zen�szeti
K�zl�nynek. Sz�mos kritik�t �s zenet�rt�neti tanulm�nyt �rt;
Kerner J�zsef (Nyomja, 1851. m�rcius 18. - Debrecen, 1916.
augusztus 9.) karnagy, tan�r.� 1869:
sz�nh�zi zen�sz, 1874: Sopronban orgonista �s templomi karnagy, 1882: Kass�n a
sz�kesegyh�z karnagya, orgonist�ja �s a V�rosi Zeneiskola igazgat�ja. 1904:
Debrecenben zenetan�r;
N�dayn�
Vidm�r Katalin (? , 1851. � Budapest, 1935. j�lius 28.)
�nekesnő,
tan�r. Tanulm�nyait 1867-től
a sz�niakad�mia operaszak�n v�gezte. Sz�npadi p�lyafut�s�t a Nemzeti Sz�nh�zban
kezdte 1872-ben, ugyanebben az �vben a Carmen magyarorsz�gi bemutat�j�n ő
�nekelte a c�mszerepet kiugr� sikerrel. 1883 � 88 k�z�tt a b�csi udvari opera
tagja volt;
160
�ve sz�letett (1856)
B�rger
Zsigmond (B�cs,
1856.
febru�r
8. � Budapest,
1908.
m�jus
14.)
gordonkaműv�sz,
tan�r. Moser �s Popper
D�vid voltak a tan�rai. Elm�leti tud�s�t H. Graedenern�l �s Gustav
Nottebohmn�l saj�t�totta el. 1872-ben l�pett fel elősz�r, egy gimn�ziumi
hangverseny alkalm�val. A k�vetkező �vben deb�t�lt hivatalosan Bernhard
Molique gordonkaverseny�vel. Nagyon sokat hangversenyezett.
Kitűnő műv�szekkel (Henryk
Wieniawski, Patti, Alfred
Gr�nfeld, Ernst
Loewenbeg, Breitner, Marsik, Johannes
Wolf) j�rta be Ausztri�t,
Magyarorsz�got,
N�met-,
Francia-,
Orosz-,
T�r�korsz�got,
D�ni�t
�s Angli�t.
Azt�n leszerződ�tt a b�csi
�s m�ncheni
oper�khoz. 1876-ban Krancsevics
Dragomirral, 1894-ben Gr�nfeld
Vilmossal alak�tott von�sn�gyest. 1887-től hal�l�ig az Operah�z
első sz�l�csellist�ja.
1894-től a Nemzeti
Zenede tan�ra volt;
G�thy
Zolt�n / G�ty Zolt�n/
(Ajka, 1856. m�rcius 5. � P�pa,
1928. j�lius 17.) �nek- �s zenetan�r, karnagy, zeneszerző. A Zeneakad�mi�n
Erkel Ferenc tan�tv�nyak�nt szerzett diplom�t. P�ly�j�t 1890-ben a p�pai
Reform�tus Nőnevelő Int�zet Tan�t�k�pzőj�ben kezdte. Volt
karvezető �s gyakran hangversenyt ad� hegedűműv�sz. A Reform�tus
Főiskol�n az 1901�1902. tan�vben 83 tagb�l �ll� �nekkart szervezett,
mellyel t�bbsz�r szerepelt. P�ly�ja kezdet�n zenetanfolyamot ind�tott, melynek
legjobbjai alkott�k a 25 fős zenekart;
Hegedűs
Ferenc (Szabadka,
1856.
m�jus
16. � Budapest,
1929.
augusztus
3.) opera�nekes,
tan�r. V�rnay
F�bi�n �s Cs�ka
S�ndor t�rsulat�ban kezdte p�lyafut�s�t. �nekelt t�bbek k�z�tt Kass�n
�s Kolozsv�ron
is. A budapesti Operah�zban
1886. szeptember 9-�n mutatkozott be Bartolo doktor szerep�ben Rossini
A
sevillai borb�ly c�mű oper�j�ban. A k�vetkező �vben
szerződtett�k az int�zm�nyhez. Csaknem n�gy �vtizedes p�lyafut�s ut�n,
1924-ben nyugalomba vonult, de m�g ez ut�n is fell�pett. A k�vetkező �vben
az Operah�z �r�k�s tagja lett;
Herzfeld
Viktor (Pozsony, 1856. okt�ber 8. � Budapest, 1919. febru�r 20.)
zeneszerző
�s zenepedag�gus. B�csben Krenn, Riedl �s J. Hellmesberger tan�tv�nya.
1881�82-ben Linzben, 1882�83-ban Lipcs�ben operai karmester. 1883�85 k�z�tt
Berlinben a zeneszerz�s mesteriskol�j�n Fr. Kiel �s E. A. Grell tan�tv�nya. 1886-ban
Budapestre k�lt�z�tt, ahol a Hubay-Popper von�sn�gyes t�rsas�g tagja (2.
hegedűs) lett (1889-ig, majd m�sod�zben 1897�99). 1888-t�l a Zeneakad�mia
zeneelm�let tan�ra, 1908-t�l a zeneszerz�s tan�ra;
Jank�
P�l (Tata, 1856. j�nius 2. � Konstantin�poly, 1919. m�rcius 17.) zongoraműv�sz, akusztikus �s feltal�l�, tan�r. B�csben H. Schmitt �s Bruckner tan�tv�nya.
Ezen k�v�l technikai főiskol�t v�gzett �s a berlini egyetemen matematik�t
is tanult. H. Ehrlich zongoratan�tv�nya volt. 1882-ben �j zongoraszerkezetet
tal�lt fel (Jank�-klaviat�ra), mely hat teraszszerűen egym�s
Jank�
P�l klaviat�r�j�nak rajza
f�l�
helyezett �s nem ugyanazon a hangon kezdődő billentyűsorb�l �ll.
A klaviat�ra nemcsak az okt�v fog�s�t r�vid�ti egy�t�d�re, hanem �j
hanghat�sokra is m�dot ad (pl. kromatikus glisszand�k). Zongor�j�val
hangversenyk�rutakat tett, t�bben kompon�ltak az �j hangszerre �s 1905-ben
B�csben egyes�let alakult, 1906-ban a berlini Scharwenka konzervat�riumon
megkezdt�k a Jank�-f�le klaviat�r�n val� j�t�k tan�t�s�t is, komolyabb
elterjed�st m�gsem �rt el, 1892-től Konstantin�polyban �lt, mint az �llami
doh�nyj�ved�k tisztviselője;
Juh�sz
Alad�r (Pest, 1856 � Budapest,
1922. j�nius 12.) zongoraműv�sz,
zeneszerző, tan�r. �br�nyi
Korn�l, Liszt Ferenc, Volkmann R�bert tan�tv�nya. A Budai Zeneakad�mia
zeneiskol�j�ban tan�tott. A Zeneakad�mia tan�r�v� � Liszt javaslata ellen�re �
nem nevezt�k ki. Ritk�n hangversenyezett, utolj�ra az 1911. �vi centen�ris
Liszt-�nneps�geken szerepelt. Mint zene�r� �s filoz�fus is műk�d�tt;
Szupper Alfr�d (Rőt, 1856. m�rcius
24. - B�cs, 1943.) karnagy, tan�r. - A k�z�piskolai tanulm�nyainak befejez�se
ut�n tan�t�, majd B�csben J. Schmidt, Fr. Krenn �s Jacques Dont n�vend�kek�nt egyh�zzen�t
tanult. R�vid ideig Kőszegen orgonista �s egyh�zi karnagy, majd a
kalksburgi jezsuita iskola zenetan�ra �s orgonist�ja. 1885-1935 k�z�tt Csorn�n
templomi karnagy is. Alap�t�s�t�l az Orsz�gos
Magyar Cec�lia Egyes�let b�r�l� bizotts�gi tagja;
M�der
Rezső /Raoul/ (Pozsony, 1856. j�nius 25. � Budapest, 1940. okt�ber 16.)
karmester,
zeneszerző, tan�r. A b�csi
konzervat�riumban tanult. 1882-től a b�csi operah�z korrepetitora �s a
b�csi konzervat�rium tan�ra. 1895-től a budapesti Operah�z karnagya,
1901-től helyettes igazgat�ja, 1902-től igazgat�ja. 1907-től
1908-ig a N�psz�nh�z-V�gopera igazgat�ja, majd 1917-től 1919-ig a b�csi
Volksoper vezetője. 1921 � 25 k�z�tt ism�t a budapesti Operah�z igazgat�ja
�s �r�k�s tagja;
155
�ve sz�letett (1861)
�br�nyi
Emiln�, Wein Margit (Lezsnyek, 1861. december. 15. � Budapest, 1948. november 28.) �nekesnő
(szopr�n), tan�r. 1884�1899
k�z�tt a bp.-i Operah�z tagja, B�csben is fell�pett (1897). 1901�16-ban a
Zeneakad�mia tan�ra. T�bb operai c�mszerep első alak�t�ja volt Budapesten;
B�nfi
Rezső /Raimann Rezső/ (Veszpr�m, 1861. m�jus 7. - B�cs, 1913. szeptember 26.)
zeneszerző, zongoraműv�sz-tan�r. Tanulm�nyait Veszpr�mben kezdte. Kilenc
�ves kor�ban Pesten zongoristak�nt l�pett elősz�r a nyilv�noss�g el�.
Első zongorakompoz�ci�ja, a F�redi b�cs�z� is ebből az
időből val�. Balatonf�reden
csodagyerekk�nt koncertezett a r�gi f�rdőh�z előtti plat�nok alatt.
Esterh�zy Mikl�s gr�f tatai sz�nh�z�nak karmestere, majd B�csben telepedett le.
1881-1908 k�z�tt 15 oper�t �rt;
Bartolucci Vikt�ria (1861-1915) - olasz sz�rmaz�s� opera�nekes.
Firenz�ben sz�letett, de m�r fiatal kor�ban Magyarorsz�gra ker�lt. 1881-ben
deb�t�lt a pesti Nemzeti Sz�nh�zban, melynek 1884-ig, a sz�nh�z operar�szleg�nek
megszűnt�ig volt tagja. Az Operah�zban folytatta műk�d�s�t, eg�szen
1890-ig, ahol az 1899-1900-as �vadban m�g vend�gszerepelt. �nekelte mindk�t
sz�nh�zban az irodalom vezető szerepeit, legh�resebb alak�t�sai Azucena,
Amneris, Carmen �s Orfeusz voltak;
Kleinecke
Rudolf (1861-1940)
nagybőgőműv�sz-tan�r. A b�csi konzervat�riumban tanult
Simandln�l nagybőgőt, valamint A. Brucknern�l �s R. Fuchsn�l
zeneszerz�st. Zenei par�di�kat �rt zongor�ra �s zenekarra, ezeket a Budapesti
Filharm�niai T�rsas�g Zenekara �s m�s egy�ttesek mutatt�k be. Művei a
r�di�ban is elhangzottak. 1886-t�l 1916-ig a budapesti Operah�z, 1903-t�l a
Filharm�niai T�rsas�g Zenekar�nak tagja. Ez ut�bbinak az 1914-1915-�s szezonban
�gyvezető eln�k�v� is megv�lasztott�k. Nyugd�jaz�sa ut�n zenei �r�k�nt
műk�d�tt, �s Johann Strauss �letrajz�t, valamint C. M. v. Weber
műveinek gyűjtem�ny�t adta ki. Nagybőgőre �rt egyetlen
műve a "Magyar fant�zia";
L�nyi
Ernő / Langsfeld/ (Pest, 1861. j�lius. � Szabadka, 1923. m�rcius 13.)
zeneszerző,
tan�r �s karmester. N�gy�ves kor�t�l P�rizsban nevelkedett, serd�lő
ifj�k�nt a m�ncheni konzervat�riumban tanult. Hazat�r�se ut�n az 1880-as
�vektől karmester volt t�bb vid�ki v�rosban. M�r neves dalszerzők�nt
a budapesti Zeneakad�mi�n is tanult, majd egy �vig volt az Oper�n�l
korrepetitor, 1889-től 1892-ig az egri fősz�kesegyh�z karnagya.
1901-től a Miskolci V�rosi Zeneiskola igazgat�ja, 1907-ben Szabadk�ra
k�lt�z�tt, ahol �lete v�g�ig egyh�zi karnagy, a v�rosi zeneiskola igazgat�ja �s
a helybeli dal�rda karnagya;
�rley
Fl�ra (Nagyv�rad, 1861�?) operett
�nekes, tan�r. B�r 1880-ban v�gezte el a SzAk-t, de m�r 1878�79-ben fell�pett a
Nemzeti Sz�nh�zban, ahol k�t�ves szerződ�st kapott. 1881-től 1887-ig
Debrecenben j�tszott; ezut�n Szeged (1887�89), Kolozsv�r (1889�92), Miskolc
(1893�95) k�vetkezett. 1892 tel�re ism�t visszat�rt Debrecenbe. 1898 �s 1905
k�z�tt Somogyi K�roly t�rsulat�nak volt tagja. 1905-től
nyugd�jaz�s�ig (1912) a Magyar �s Kir�ly Sz�nh�z szerződtette.
1922-től a Sz�n�szegyes�leti iskola operett szak�n tan�tott. Ekkor m�g
fell�pett a V�rosi Sz�nh�zban is;
Szil�gyi
Arabella /Spiegel/ (S�rv�r, 1861 � Budapest,
1918. �prilis 27.) opera�nekesnő, tan�r. B�csben Csillag R�z�n�l tanult, az udvari
operah�zban l�pett fel. 1886 � 1888 k�z�tt az Operah�z mag�n�nekese majd
Boroszl�ban műk�d�tt. 1894 � 1895-ben ism�t az Operah�z tagja. K�lf�ld�n
is megbecs�lt �nekes volt. 1898-ban v�lt meg a sz�npadt�l. 1908-t�l a
Fodor-zeneiskola tan�ra;
Szommer Endre (Pest, 1861. �prilis 1. � Szeged?, 1936 ut�n?)
zenetan�r. A pesti Nemzeti Zened�ben Gobbi Alajost�l, Huber K�rolyt�l �s
Enghofer M�ty�st�l tanult, majd M�nchenben k�pezte tov�bb mag�t. 1882-83: a
veszpr�mi sz�kesegyh�z zenekar�nak tagja. 1884-től a szegedi V�rosi
Zeneiskola hegedűtan�ra. 1891-től a szegedi re�liskola �nek- �s zenetan�ra.
Hegedűműv�szk�nt vid�ki hangverseny-k�rutakon szerepelt;
megalap�totta a Szegedi Von�sn�gyes T�rsas�got, majd a Tri� T�rsas�got. Szegedi
dal�rd�k karnagya;
Tak�ts
Mih�ly (Nagyb�nya, 1861. szeptember 13. � Keszthely, 1913. augusztus
20.)
opera�nekes, tan�r. Nagyv�radon volt teol�gus.
Bubics Zsigmond szemin�riumi rektor (k�sőbbi kassai p�sp�k) t�mogatta
�nekesi t�rekv�seit. A Nemzeti Sz�nh�z �szt�nd�jasa lett. A Zeneakad�mi�n Pauli
Richard �s Passy-Cornet Ad�l tan�tv�nya. 1884 � 1913 k�zt az Operah�z tagja
volt. 1894-ben Bayreuthban vend�gszerepelt. Egyike volt kora nagy �nekeseinek;
Waldbauer
J�zsef /Josef Waldbauer/ (1861-1920) zeneszerző, hegedűműv�sz,
zenepedag�gus,
150
�ve sz�letett (1866)
Benes
Ida Paula (1866-1942) opera�nekes, tan�r;
Futtakyn�
Pewny Ir�n (1866�1916) opera�nekes,
tan�r;
Dr.
Dalnoky Viktor /�r�sv�ltozata Dalnoki, eredeti nev�n Dalnoki
Győző Emil/ (Nagyv�rad,
1866.
j�nius
20. � Budapest,
1955.
febru�r
13.) opera�nekes, tan�r, rendező, fogorvos. Az orvosi p�lya ir�nt
is vonz�dva, nem tudott a kettő k�z�tt d�nteni, eg�sz �let�ben
mindkettőt p�rhuzamosan művelte. Sz�npadi p�ly�ja 1900-ban Pozsonyban
indult, a k�vetkező �vben Budapestre j�tt, �s a N�p-,
majd a Magyar
Sz�nh�z műv�sze volt, fők�nt operettekben szerepelt. 1902-ben
n�h�ny h�napra a b�csi Udvari
Opera tagja lett. 1903 elej�n szerződtette a Magyar
Kir�lyi Operah�z, melynek sz�lei megnyit�sa �ta tagjai voltak. �desanyja
1908-ban egy olyan N�rnbergi
mesterdalnokok-előad�s k�zben halt meg, amiben Dalnoky
Viktor Sixtus Beckmessert
alak�totta. Az első
vil�gh�bor�t � sz�mos kit�ntet�st szerezve � ezredorvosk�nt k�zd�tte
v�gig. A Tan�csk�zt�rsas�g
ut�ni operah�zi konszolid�ci� idej�n, 1919. szeptember 16-�n nevezt�k ki
rendezőnek, egy �vadra. 1928-ban nyugd�jazta �nekesk�nt a dalsz�nh�z,
ekkor a V�rosi
Sz�nh�z főrendezője lett eg�szen 1930-ig. (1922 �s '24 k�z�tt
m�r rendszeresen vend�gszerepelt itt.);
Hoppe
Rezső (Budapest, 1866. janu�r 24.� �
Budapest, 1927. j�nius 4.)
polg�ri
iskolai igazgat�. 1855: tan�t�i, 1888: a Paedagogiumban polg�ri iskolai
zenetan�ri oklevelet, 1889: a Zeneakad. orgona, zeneszerz�s �s kar�nek
tagozat�n v�gbizony�tv�nyt szerzett. A budapesti Koronaőr u. (ma Kosciuszk� T�d� u.) le�nyiskola tan�ra,
1910-12: a VIII. ker. Pr�ter u. fi�-, 1912-27: a Koronaőr u. le�nyiskola
igazgat�ja, egy ideig a női kereskedelmi szaktanfolyamok igazgat�ja is. 40
�ven �t a Budai Dal�rda karnagya, ut�bb tiszteletbeli karnagya.
Zeneszerzem�nyei: egyh�zi művek, f�rfikarok, vegyeskarok. 1901-ben
Erzs�bet kir�lyn� szobr�nak g�d�llői avat�s�n r�szt vett a Budai Dal�rda a
Ganz-gy�ri Dalk�rrel;
Kann
Malvin / Br�dy Imr�n� / (1866�1945) opera�nekes, tan�r;
K�rp�th
Lajos (Budapest, 1866. �prilis 27. � B�cs,
1936) zene�r�, tan�r. Tanulm�nyait a magyar főv�rosban v�gezte.
1894-től a Neues Wiener Tageblatt zenekritikusa. Művei: Siegfried
Wagner als Mensch und K�nstler; Zu den Briefen Richard Wagners an eine
Putzmacherin; Richard Wagner der Schuldenmacher;
M�sz�ros
Imre (1866-1913) az Operah�z igazgat�ja volt 1907. �prilis 1. � 1913.
M�sz�ros
Imre f�nyk�pe a Vas�rnapi
�js�gban. Strelisky
Lip�t felv�tele
janu�r
31.) k�z�tt. A Nemzeti Zened�ben Huber K�roly �s Gobbi Alajos voltak a
hegedűtan�rai. 1882-ben lett a Nemzeti Zenede tan�ra, 1887-től a
Budapesti Filharm�nia T�rsas�g titk�ra, 1889-től aleln�ke;
Novacek
Ottokar Eugen (1866.
m�jus
13. Feh�rtemplom
� 1900.
febru�r
3. New
York) zeneszerző, tan�r;
Pewny
Ir�n /Futtaky Gyul�n� /(Zimony, 1866. �prilis 17. � Budapest, 1916. december 29.) �nekes,
tan�r. Tanulm�nyait 1881-ben
B�csben v�gezte. 1890 � 95-ben Hamburgban, Frankfurt am Main, M�nchen, Hannover
operasz�npadain, k�sőbb New Yorkban aratott sikereket. 1895-ben hazat�rt
�s az Operah�zhoz szerződ�tt. K�sőbb m�r csak koncertp�diumokon
l�pett fel;
Sztank� B�la (Szolnok, 1866. �prilis 13. - Budapest, 1939.
m�rcius 28.)
tan�t�k�pző
int�zeti tan�r. Debrecenben tanult, a Budapest II. ker�leti �llami
tan�t�k�pző elv�gz�se (1888) ut�n 40 �vig annak tan�ra, k�sőbb
igazgat�ja, majd főigazgat�ja, az �llami Polg�ri Iskola Tan�rk�pző
(Pedag�gium) zenetan�ra, 1919: a VKM előad�ja. 1929: az �ll.
tan�t�k�pző int�zetek �nek- �s zeneoktat�si fel�gyelője �s a Liszt
Ferenc Zeneműv�szeti Főiskola tan�ra. Tan�tott az �nekszaktan�t�i �s
�nektan�ri tov�bbk�pző tanfolyamokon;
145
�ve sz�letett (1871)
Ber�ny
Henrik (Kassa, 1871- Budapest, 1932)
hegedűműv�sz-tan�r �s zeneszerző, sz�l. Tanulm�nyait B�csben
v�gezte Joachim alatt. A műv�szk�pző elv�gz�se ut�n kezdte sikeres
turn�inak sorozat�t. 1886-ban Liszt Ferenc level�vel P�rizsba utazott, ahol
lassan az elsők k�z� emelkedett. T�bb kamarazeneműve mellett �rt�kes
zen�s sz�npadi műveket is kompon�lt. Chou-chou c. operettje, A k�z c.
pantomimje, a Thalma c. oper�ja eur�pai sikert aratott. T�ncdarabjainak sz�ma
fel�lm�lja a h�romsz�zat;
Buttykay
�kos /Buttykay
�kos Jenő Győző/ (Halmi,
1871.
j�lius
22. �
Debrecen,
1935.
okt�ber
26.) zeneszerző, zongoraműv�sz, tan�r. Thom�n
Istv�n tan�tv�nya volt, majd Weimarban
tanult B. Stavenhagenn�l. 1907 �s 1922 k�z�tt Zeneakad�mi�n
tan�tott. T�bbnyire operetteket �rt, melyek k�z�l t�bbet k�lf�ld�n is
bemutattak. K�s�rőzen�t �rt Mad�ch
Imre Az ember trag�di�j�hoz, valamint Kacs�h
Pongr�c J�nos vit�z�t �thangszerelte az Operah�z
sz�m�ra;
Dem�ny
Dezső (Budapest, 1871. janu�r 29. � Budapest, 1937. november 9.)
egyh�zi karnagy
�s zeneszerző, tan�r.� Herzfeld Viktor �s Bach� Istv�n tan�tv�nya.
1893-ban szentelt�k papp�. 1897-től udvari k�pl�n Bud�n �s gimn�ziumi
tan�r. 1913-t�l a Szent Istv�n-bazilika karnagya. 1902-ben megalap�totta a
Zenek�zl�ny c. foly�iratot, melyet 1925-ig szerkesztett, 1926-t�l a Magyar
Cec�lia Egyes�let eln�ke. 1926�28-ban a Zeneműv�szeti Főiskola
tan�ra. Elsősorban egyh�zi zen�t szerzett;
Kem�ny
Rezső (Ny�regyh�za, 1871. m�rcius 21. � 1945. j�lius 7.) hegedűmű-
v�sz
�s pedag�gus. Hubay Jenő �s Joachim J�zsef tan�tv�nya. 1890-től
K�nigsbergben műk�d�tt, mint karmester �s a v�rosi zeneiskola tan�ra, majd
igazgat�ja. T�bb �vig tart� hangversenyk�r�tja ut�n 1898�1934 k�z�tt a
Zeneműv�szeti Főiskola tan�ra. Sok �ven �t a Hubay�Popper-von�sn�gyes
tagjak�nt l�pett fel. 1918-ban �n�ll� von�sn�gyes-t�rsas�got alap�tott;
Kern
Aur�l (Pest, 1871. m�jus 17. � Budapest, 1928. janu�r 20.)
zenei �r�,
zenekritikus,
zeneszerző, tan�r. Gimn�ziumi �s egyetemi tanulm�nyaival p�rhuzamosan Koessler
J�nos tan�tv�nyak�nt a Zeneakad�mia zeneszerz�si szak�t is elv�gezte. 1890-től
magyar �s k�lf�ldi foly�iratokban tev�keny �r�i munk�ss�got fejtett ki. 1893-t�l
a Budapesti
H�rlapn�l előbb, mint zenekritikus, k�sőbb a zen�n k�v�l, mint
sz�nh�zi, k�pző- �s iparműv�szeti cikk�r�, majd 1902-től
a lap irodalmi �s műv�szeti rovat�nak vezetője volt 1915-ig.
T�bb �ven �t a Berliner B�rsen Courir �s a Dresdner Zeitung levelezője
volt, ahol a millennium
�v�ben sz�mos Magyarorsz�got ismertető cikke jelent meg. T�bb tanulm�ny�t
k�z�lte francia nyelven a Revne de Hongrie, n�met nyelven az Ungarische
Rundschau. �vekig munkat�rsa volt a H�t c�mű foly�iratnak. 1898-ban
a Reviczky-dalok c�mű
ciklus�val elnyerte a millenniumi zenei kir�lyd�jat. Somogyi
P�terrel k�z�sen operalibrett�t �rt, amely Czobor
K�roly zen�j�vel 1896-ban
ker�lt sz�nre az oper�ban. 1915-ben
az Operah�z igazgat�j�v� nevezt�k ki. 1917-ben
megv�lt az Operah�zt�l �s a Nemzeti Zenede igazgat�ja, majd 1922-ben
eln�kigazgat�ja lett. Jelentős szerepe volt a Nemzeti Zenede
fellend�l�s�ben. Előad�ja volt az Orsz�gos Zeneműv�szeti Tan�csnak.
K�t �vig mint a K�pzőműv�szeti T�rsulat titk�ra műk�d�tt, majd 1923-ban
a Petőfi
T�rsas�g v�lasztotta rendes tagj�v�. 1925-től
a r�di� zenei tan�csad�ja volt;
Kun
Margit (Miskolc, 1871 - B�rtfa, 1897)
zongoraműv�sz-tan�r. Tanulm�nyait a Zeneakad�mi�n v�gezte. Kelen Id�val �s
Holl�sy Korn�li�val k�tzongor�s hangversenyeket tartott;
L�szl�
�kos /Lőw / (Nagyenyed,
1871.
november
10. � Z�rich,
1946)
hegedűműv�sz, tan�r, zeneszerző, zenei szak�r�. 1873-ban
atyj�val Szegedre k�lt�z�tt. 1888 elej�n, mint 17 �ves fi� a n�met
nyelv ismerete n�lk�l utazott Berlinbe
�s ott tart�zkod�sa alatt megtanulta a nyelvet. 1893-t�l 1897-ig a kir�lyi
zenefőiskola n�vend�ke volt, Emanuel
Wirthn�l tanult, majd Joseph
Joachim tan�tv�nya volt. 1898-t�l egy berlini konzervat�rium tan�rak�nt
műk�d�tt. Lőw csal�di nev�t L�szl�ra v�ltoztatta;
Schmitz
R�bert (1871-1934) nagybőgőműv�sz-tan�r. B�csben
Simandl n�vend�kek�nt v�gzett 1891-ben. Hazat�rve a budapesti Operah�z tagja
lett 1895-1930-ig. A Filharm�niai T�rsas�g tagja is volt hossz� �vtizedeken
kereszt�l. Tan�tani 1910-ben kezdett el a Nemzeti Zened�ben, amit 1931-ig
folytatott. Kiemelkedő tan�tv�nya volt Tibay Zolt�n;
Stephanides
K�roly (Budapest, 1871. �prilis 7. � Budapest, 1964. j�nius 19.)
karnagy,
zeneszerző, tan�r. A Mark�
utcai gimn. VIII. oszt�ly�b�l szerződ�tt el karnagynak. Zongor�zni Major
J. Gyul�t�l �s Hans Koschiertől, zeneszerz�st mag�n�ton Vikulicst�l
tanult. Egy esztendőt t�lt�tt az USA-ban, Kansas Cityben, ahol egy
zeneiskol�ban műk�d�tt. Hazat�r�se ut�n (1894) a zombor-bajai sz�nh�zhoz,
majd a szegedi V�rosi Sz�nh�zhoz (1896) szerződ�tt. B�l�ny J�zsef
intend�nss�ga alatt (1898�1905) a Kolozsv�ri Nemzeti Sz�nh�z karnagya. 1905-ben
ker�lt Budapestre a N�psz�nh�zhoz. 1908 ősz�n, K�lm�n Imre k�v�ns�g�ra a
V�gsz�nh�z karnagya lett, ahol 18 �vig műk�d�tt. K�zben a V�rosi
Sz�nh�zban, az Operett Sz�nh�zban �s a V�rsz�nh�zban is vez�nyelt. 1926-t�l 5
�ven �t az Ufa Filmsz�nh�z zeneigazgat�ja, filmzen�k szerzője �s
�ssze�ll�t�ja. A 30-as �vekben a r�di� operett előad�sait vez�nyelte. T�bb
operett, dalj�t�k �s szimfonikus mű szerzője;
140
�ve sz�letett (1876)
Angster
Oszk�r (P�cs, 1876. 08. 01.- Budapest, 1941. 01. 26.) orgona�p�tő, tan�r. Az Angster
Orgonagy�r orgona�p�tője, 1903-t�l kereskedelmi, gazdas�gi vezetője;
Benkepatonyai
Nagy G�za (1876-1938) zongoraműv�sz,
zeneszerző, akad�miai �s főiskolai tan�r;
Bodrogi
Lajos (Szabadka, 1876), Szabadka)
egyh�zkarnagy, tan�r. A szabadkai konzervat�riumban, a Nemzeti Zened�ben �s a
Főiskol�n tanult. Tan�rai: Ernyei, Ga�l F., Koessler, Erkel Gy. 25 �vig
volt a Verbőczy gimn�zium �nektan�ra �s zenekar�nak vezetője, �s
�vtizedeken kereszt�l a krisztinav�rosi pl�b�niatemplom karnagya;
Czobor
K�roly (Pozsony,
1876.
�prilis
29. � Budapest,
1957.
szeptember
14.) zeneszerző.
Tanulm�nyait a Zeneakad�mi�n v�gezte. Ismerts�g�t elsősorban dalj�t�kainak
�s operettjeinek k�sz�nheti. Karen c�mű dalj�t�k�t (sz�veg: Kern
Aur�l �s Somogyi P�ter) 1896-ban
mutatta be az Operah�z, de zenepedag�giai tev�kenys�ge is jelentős volt.
Guttmann
Mikl�s (Budapest,
1876
� Auschwitz,
1944)
erd�lyi zenekritikus, zeneszerző, zongoraműv�sz, tan�r. Zenei
tanulm�nyait Budapesten v�gezte Gobbi
Henrikn�l, V�rkonyi
B�l�n�l �s Reschofsky
S�ndorn�l. Az 1920-as
�vekben Nagyv�radon
telepedett le. Zenekritik�it, zeneeszt�tikai �s zenet�rt�neti �r�sait a Nagyv�radi
Napl�,
Zenei
Szemle
s a Nagyv�rad c�mű napilap
k�z�lte. Dalokat �s kisebb zongoradarabokat kompon�lt, ezek nyomtat�sban is
megjelentek. Előad�műv�szk�nt t�bbek k�z�tt a
Waldbauer-von�sn�gyessel, T�t�ssy B�la zenekar�val, Basilides M�ri�val, Medgyaszay
Vilm�val, Rita Marcuş-sal l�pett fel. Az 1929-es Erd�lyi Lexikon
eml�t�sre m�lt�nak �t�li 3000 k�tetre menő kottagyűjtem�ny�t
�s zenei szakk�nyvt�r�t. A fasiszta
terror �ldozata lett;
Hatvani
Lajos (Mak�, 1876 - P�pa, 1939): tan�t�k�pző int�zeti
�nek-zenetan�r. Koessler J�nosn�l tanult zeneszerz�st. Sepsiszentgy�rgy�n, a
tan�t�k�pzőben tan�tott. 1920-ban Erd�lyből kiutas�tva ker�lt P�p�ra,
a Magyar Kir�lyi �llami Tan�t�k�pző Int�zethez zenetan�rk�nt. �rdeme, hogy
a tan�t�jel�ltek r�sz�re P�p�n megszervezte a k�ntork�pz�st. 1927-től t�bb
kitűnő k�ntortan�t�t nevelt. Tizenhat �vi p�pai tan�ri p�ly�ja sor�n
szolg�lat�val h�rom ter�leten tűnt ki kort�rsai k�z�l: �veken �t
nagyszerű orgonak�pz�st ny�jtott a k�ntori p�ly�ra is k�sz�lő
tan�t�jel�lteknek; ő volt az egyetlen tan�t�k�pző-int�zeti tan�r az
orsz�gban, aki a h�szas �vekben m�r relat�v szolmiz�ci�s m�dszerrel tan�tott;
megalap�totta �s vezette a K�rp�t Dalk�rt;
Jank�
P�l (Tata,
1856.
j�nius
2. � Konstantin�poly,
1919.
m�rcius
17.) zongoraműv�sz, zeneszerző, tan�r. B�csben
H. Schmitt �s Bruckner
(osztr�k zeneszerző) tan�tv�nya volt. Technikai főiskol�n �s a berlini
egyetemen matematik�t is tanult. Heinrich
Ehrilch (n�met zongoraműv�sz) zongoratan�tv�nya volt.
Jank�
P�l klaviat�r�j�nak rajza
1882-ben
�j zongoraszerkezetet tal�lt fel, mely hat teraszszerűen egym�s f�l�
helyezett �s nem ugyanazon a hangon kezdődő billentyűsorb�l �ll.
Reformj�nak előnyei abban voltak, hogy a Jank�-f�le klaviat�ra hat
terasz-szerűen egym�s f�l� �p�tett, nem ugyanazon a hangon
kezdődő billentyűsor, mellyel a zongoraj�t�kos egyr�szt az
okt�vok fog�si t�vols�g�t egy�t�d�vel megszűk�thette, m�sr�szt olyan
hanghat�sokat, (kromatikus glisszand�kat stb.) hozhatott l�tre, amelyekre a
k�z�ns�ges zongorabillentyűzet el�gtelen volt. Zongor�j�val
hangversenyk�rutakat tett, t�bben kompon�ltak az �j hangszerre �s 1905-ben
B�csben
egyes�let is alakult, 1906-ban
a berlini
Scharwenka konzervat�riumon megkezdhett�k a Jank�-f�le klaviat�r�n val� j�t�k
tan�t�s�t is;
Lavotta
Rezső /Rudolf/ (Budapest, 1876. m�jus 1. � Budapest, 1962) karmester, zeneszerző, tan�r.� A
budapesti Zeneakad�mi�n Koessler J�nos tan�tv�nya; k�sőbb P�rizsban nyolc
�vig Vincent ďIndy francia zeneszerző iskol�j�ban tanult. Hazat�r�se
ut�n, 1913-t�l 1919-ig a Kolozsv�ri Konzervat�riumot vezette, majd 1920-t�l
Budapesten a Nemzeti �js�g kritikusa, a Nemzeti M�zeum zenei k�nyvt�r�nak
vezetője, 1944-ben igazgat�ja volt. K�zben 1922-32-ben a Nemzeti Sz�nh�z
karnagya;
M�nyoki
Guszt�v (1876-1955) zeneszerző, zenetan�r;
Nagy
G�za (Budapest, 1876. december 23. � Budapest, 1938. okt�ber 12.)
zongoraműv�sz, tan�r. A Zeneakad�mi�n Szendy �rp�d, Berlinben
Busoni tan�tv�nya. 1902-től a cs�ktornyai, majd a kolozsv�ri
tan�t�k�pző, 1906 � 36 k�z�tt a Zeneakad�mia tan�ra. Művei:
zongoraművek (Trilla gyakorlatok, Hat zongoradarab);
Pacha
G�sp�r (1776
� 1811)
zeneszerző, karmester. 33 �vesen lett a pesti karmester, tan�r �s az
operasz�vegek szerzője;
Sz�nt�
Lili (1876�?) opera�nekes, tan�r;
�jj
J�zsef (T�v�ros, 1876. december
20. �? 1950) karnagy, tan�r. A tatai piarista gimn�zium tand�jmentes
n�vend�kek�nt 1891-ben v�gzett. Zen�t a Győri Tan�t�k�pző
zenetan�r�t�l Nemcsovics Antalt�l, majd a Nemzeti Zened�ben tanult. 10 �ves
kor�t�l a tatai piarist�k, majd a v�ci főgimn�zium templom�nak, k�sőbb
a budapesti ter�zv�rosi templom �s a Szervit�k templom�nak orgonist�ja.
�nektan�r �s karnagy, az 1930-as �vekben a budapesti V. ker. Munk�skaszin�
Dalkar, a Pesterzs�beti Polg�ri �s Munk�s Dalk�r, a Csepeli Weiss Manfr�d gy�ri
Dalk�r, az �jpesti �lt. Munk�sdalk�r, a Budapesti� K�nyvnyomd�szok Dalk�re, a M�V Visszhang
Dalk�r majd az Orsz�gos Magyar Dalos Sz�vets�g Ill. ker�leti �s a Magyar Munk�s
Dalos Sz�vets�g karnagya,
135
�ve sz�letett (1881)
Bart�k
B�la (1881. m�rcius
25. - 1945. szeptember 26.) A 20. sz�zad egyik
VIL�GH�RES
ZENESZERZŐK sorozat Bart�k k�nyv�t Szir�nyi J�nos �rta
legnagyobb
zeneszerzője, zongoraműv�sz, n�pzenekutat�, a k�z�p-eur�pai n�pzene
gyűjtője, a Zeneakad�mia tan�ra. Kod�ly Zolt�nnal egy�tt behat�an
foglalkozott a magyar n�pzen�vel. A parasztzene megismer�s�nek hat�s�ra
kompoz�ci�s st�lusa is �talakult, mely imm�r a n�pzene st�lusjegyeire
t�maszkodott. Ennek kiteljesed�se a Bal�zs B�la miszt�riumj�t�k�ra kompon�lt
oper�ja A k�kszak�ll� herceg v�ra. 1940-ben az Egyes�lt �llamokba emigr�lt �s a
Harvard Egyetemen tartott előad�sokat a magyar zene k�rd�seiről.
1945. szeptember 26-�n halt meg leuk�mia k�vetkezt�ben New Yorkban. 1948-ban
posztumusz Kossuth-d�jjal jutalmazt�k;
Braun
Paula (Budapest,
1881.
m�jus
22. � Budapest, 1962.
�prilis
24.) zongoraműv�sz pedag�gus. A Zeneműv�szeti
Főiskola zongora szak�ra j�rt, ahol Szendy
�rp�d tan�totta, majd Edwin
Fischern�l Berlinben folytatta tanulm�nyait. Egy ideig Szendy �rp�d
asszisztensek�nt dolgozott. 1906-ban k�lf�ldi műv�szi k�r�ton j�rt Durigo
Ilona �nekesnővel egy�tt. 1920-t�l 1945-ig a Fodor
Zeneiskol�ban, 1945-től hal�l�ig a Zeneműv�szeti
Főiskol�n volt zongoratan�r. Szabadalmai k�z�tt t�bb zenei k�sz�l�k is
szerepel (ujjtorna k�sz�l�k, Berlin, 1918), kotta�p�tő szekr�ny�t az 1930-as
�vekben bemutatta B�csben
�s P�rizsban
is. Egy olyan billentyűzetet is feltal�lt, ami h�t okt�v hangterjedelemmel
b�rt �s gyermekalkatra, illetve kis kezekre volt szabva;
Bura
K�roly (Debrecen, 1881 � Budapest., 1934. j�nius 1.)
cig�nypr�m�s, tan�r.
1898-ban
alak�tott �n�ll� zenekart Nagyv�radon. 1928-ban telepedett le Budapesten.
Hamarosan a R�di� �s a főv�ros kedvelt pr�m�sai k�z� tartozott. J�t�k�t a
nemesen egyszerű, de egyszersmind bensős�ges előad�s jellemezte;
Durigo
Ilona /f�rjezett
nev�n dr. Kasics Ozm�nn� vagy Kasicsn� Durigo Ilona,
Az
1900-as �vekben
k�lf�ld�n
Ilona Durigo/ (Budapest,
1881.
m�jus
13. � Budapest, 1943.
december
25.) �nekműv�sz �s tan�r, a 20. sz�zad első fel�ben
vil�gszerte �nnepelt dal- �s orat�rium�nekes.1896-ban lett a budapesti Zeneakad�mia
zongoristan�vend�ke Szendy
�rp�d oszt�ly�ban. Tan�rk�pzőt is v�gzett Chov�n
K�lm�nn�l. �nektanulm�nyait csak 1899-ben kezdte meg, 1900 �s 1902
k�z�tt Maleczkyn�
Ellinger Jozefa tan�tv�nya is volt az operaszakon. Hazai k�pz�s�t
befejezve B�csben
Philipp Forst�nn�l, Frankfurt
am Mainban Julius
Stockhausenn�l, v�g�l Berlinben
Gerster
Etelk�n�l tanult �nekelni. Az 1900-as �vek kezdet�től szerepelt
pesti koncerteken. 1906-ban Braun
Paul�val eur�pai hangversenyk�rutat tettek. (Braun rendezte Durigo Ilona
�nektechnikai feljegyz�seit.) Tanulm�nyai befejezt�vel opera�nekesi p�ly�ra
l�pett, de gyorsan felhagyott a sz�npadi szerepl�ssel. 1912-ben a budapesti N�poper�ban,
1913-ban az Operah�zban
mutatkozott be. K�sőbb k�lf�ld�n műk�d�tt: Frankfurtban illetve B�zelban.
Legeml�kezetesebb dalsz�nh�zi alak�t�sa az Orfeusz (Gluck: Orfeusz
�s Eur�dik�) volt. Volkmar
Andreae megh�v�s�ra 1921-től a z�richi
konzervat�riumban tan�tott, egyidejűleg orat�rium- �s dal�nekesk�nt is
dolgozott, koncertezett Eur�p�ban �s Amerik�ban. Ebben az időszakban lett Hermann
Hesse �s Othmar
Schoeck k�zeli bar�tja, akinek sok dal�t mutatta be. 1938-t�l a
budapesti Zeneműv�szeti Főiskol�n tan�tott. N�vend�kei k�z�l a
legjelesebb Z�richben Maria
Stader, itthon S�ndor
Judit volt. Dal�nekesk�nt Schuberttől
a kort�rsakig terjedt reperto�rja. 1919-ben Bart�k
k�s�ret�vel mutatta be az �t Ady-dalt.
Orat�riumokban Bacht�l,
H�ndeltől
Mahlerig
�nekelt altsz�l�kat. Fennmaradt egy amszterdami
M�t�-passi�
előad�s felv�tele, 1939-ből;
Erdős
Richard (Budapest, 1881. m�jus 18. � Budapest,
1912. j�nius 10.)
�nekműv�sz.
Zsid� �rvah�zban nevelkedett �s m�r gyermekkor�ban templomi kar�nekes lett. Innen
ker�lt 1902-ben az Operah�z k�rus�ba, ahol M�der Dezső fedezte fel. Miut�n
zenei tanulm�nyait a Zeneakad�mi�n, majd �llami �szt�nd�jjal M�nchenben
befejezte 1904/05-ben az Operah�z �szt�nd�jask�nt szerződtette. Itt
első nagyobb szerepe A Rajna kincse Fasoltja volt, majd 1906-t�l
(Sarastr�ja sikere ut�n) a sz�nh�z mag�n�nekese lett (mint Ney D�vid k�zvetlen
ut�da) 1910-ig. 1911-ben a frankfurti Oper�hoz szerződ�tt, majd 1912.
tavasz�n a N�popera (ma Erkel Sz�nh�z) Wagner-ciklus�n bayreuthi �nekesekkel egy�tt
vend�gszerepelt nagy sikerrel, de s�lyos sz�vbetegs�ge k�vetkezt�ben az egyik
előad�son rosszul lett �s p�r nap m�lva elhunyt. V�ratlan hal�la �ppen
indul� nemzetk�zi karrierj�t t�rte der�kba;
Kos�ry
J�nos (1881-1942) zeneszerző,
zongoraműv�sz, zenepedag�gus, tan�t�k�pzői-igazgat�;
Papp
Viktor (Szil�gysomly�, 1881. �prilis 13. � Budapest, 1954. m�jus 10.)
zenekritikus,
zenei �r�, tan�r.� Bp.-en jogot v�gzett.
Zen�t mag�n�ton tanult; hegedűműv�sznek k�sz�lt, majd k�sőbb
felhagyott az akt�v muzsik�l�ssal �s zenekritikus lett. 1919-ig a N�pszava,
majd az �j Nemzed�k, a Napkelet �s a Budapesti H�rlap zenekritikusa, 1929 � 30
k�z�tt a Muzsika c. zenei lap szerkesztője �s a R�di� zenei tan�csad�ja.
T�bb n�pszerű zen�sz�letrajzot �rt. Szerk. a Zenei Pantheon c. sorozatot.
Ady Endre bar�ti k�r�hez tartozott;
P�csi
Istv�n (Budapest, 1916. m�rcius 7. � Budapest, 1984. janu�r 22.) karmester, tan�r. Tanulm�nyait a budapesti Nemzeti Zened�ben
v�gezte 1940-ben, a zeneszerz�st Lajtha L�szl�n�l, a karmesterk�pzőt
Ferencsik J�nosn�l. 1946-80 k�z�tt a budapesti M�V Szimfonikusok karmestere,
ezzel p�rhuzamosan 1946-t�l a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar, majd
1956-59-ben a Debreceni M�V Filharmonikusok vezető karmestere volt.
1980-t�l hal�l�ig a N�pműv�szeti Int�zet f�v�s-karnagyk�pzőj�nek
vezetője �s a Zenekari Szakbizotts�g tagja, az Int�zet főv�rosi
szakfel�gyelője. Ezek mellett vezette 1947-ben az �szaki J�rműjav�t�,
majd 1962-64-ben az Egyes�lt Izz� k�rus�t; 1955-1964 k�z�tt a Landler Jenő
J�rműjav�t�, 1963-71-ben a Dunakeszi J�rműjav�t�, 1965-70-ben a V�c
V�ros f�v�szenekar�t; 1971-1980 k�z�tt a Vasutas Szakszervezet Szimfonikus
Zenekar�t. A Vasutas Szakszervezet K�zponti Zeneiskol�j�ban karvezet�st; a
Honv�d Zenei Konzervat�riumban f�v�s zenekari gyakorlatot tan�tott;
Szamosi
Elza /Szamossy/ (Budapest,1881.
m�rcius
8. � Budapest, 1924.
j�lius.
Szamosi
Elza 1905-ben Mimi szerep�ben
j�lius
14.) opera�nekes, tan�r. Sz�n�sznői p�lyafut�s�t N�metorsz�gban
kezdte. Csak 1903-ban l�pett fel elősz�r Magyarorsz�gon,
amikor megnyitott�k a Kir�lysz�nh�zat. K�sőbb a N�psz�nh�zhoz
szerződ�tt, de 1904-ben m�r az Operah�z
t�rsulat�nak tagja. Amerik�ban vend�gszerepelt 1906-ban, de egy �vre r�
visszat�rt az Operah�zhoz. 1917-ben v�gleg megv�lt az Operah�zt�l, �s B�csben
�nekiskol�t nyitott;
Varr�
Margit /Varr�n� Picker Margit/ (Barcs, 1881. okt�ber 22. � Chicago,
1978.
m�jus 15.) zenepedag�gus. A budapesti
Zeneakad�mi�n a zongora tanszakon v�gzett (1897). Mag�n�ton tan�tott, majd a
Fodor-f�le zeneiskol�ban (1907�08), a Zeneakad�mi�n (1918�20). T�bb neves
magyar zongoraműv�szt tan�tott, a zongoraj�t�k metodik�j�t alapvető
pedag�giai elvekkel gyarap�totta zenepedag�giai műveiben �s a Zenei
Szeml�ben, a Crescend�ban, stb. megjelent cikkeiben. 1937-ben a p�rizsi
nemzetk�zi zeneoktat�i munka�rtekezleten előad�st tartott �A zen�t
hallgat� gyermek. A zenei �lm�ny fejlőd�se� c�mmel. 1928-t�l az USA-ban
�lt. Chicag�ban a Roosevelt Egyetemen tan�tott. Mag�noktat�i tev�kenys�g�t csak
egy �vvel a hal�la előtt hagyta abba. � Főbb művei:
Zongoratan�t�s �s zenei nevel�s (Bp., 1921); Der lebendige Klavierunterricht
(Bonn, 1929, 1931; Hamburg-London, 1958); Designs to Music (Chicago, 1952.);
Zerkovitz
B�la (Szeged,
1882.
j�lius
11. � Budapest,
1948.
okt�ber
23.)
mű�p�t�sz,
zeneszerző, sz�nigazgat�, n�pszerű sanzon- �s operett szerző, a
sz�zadfordul� ut�ni magyar kupl�-
�s sanzonszerzők
egyik legjelentősebb alakja. Szegeden
sz�letett, �p�t�szm�rn�k lett. Mik�zben a M�V
alkalmazottja volt, a pesti utca divatos �nekmestere lett. Műegyetemi
tanulm�nyai alatt �rta meg első dal�t, egy t�rsas �sszej�vetelen egy
bar�tja �nekelte el az �Integr�l B�ske� c�mű sz�m�t. N�h�ny nappal
k�sőbb Baumann K�rolyt, az orfeum
n�pszerű �nekes�t is felkereste, aki elk�rte a sz�mot tőle, hogy
műsor�ba illessze. A dal sikert aratott, �gy kezdőd�tt Zerkovitz
p�lyafut�sa, ami alatt t�bb mint 1000, a nev�hez fűződő sl�ger
sz�letett. Rajongott a sz�nh�z�rt, �vekig volt az Orfeum igazgat�ja (a mai Mad�ch
Sz�nh�z hely�n) �s a V�rosi sz�nh�z vezetője (ma Erkel
Sz�nh�z). Bar�tai k�z� nemcsak magyar, hanem h�res k�lf�ldi szem�lyek is
tartoztak, mint Grock vagy Josephine
Baker. Zenei teljes�tm�ny�t elismerte szinte az eg�sz vil�g, Giacomo
Puccinivel sokszor nyaralt egy�tt. A dalait a magyar kor legnagyobb
alakjai is �nekelt�k: Bilicsi
Tivadar, Ajtay
Andor, Petress
Zsuzsa, Udvardy
Tibor, Kishegyi
�rp�d, Zentay
Anna, R�tonyi
R�bert, V�mosi
J�nos, stb.);
130
�ve sz�letett (1886)
Albert
Erzsi (Szamos�jv�r, 1886. m�rcius 30. � Budapest, 1960. m�rcius 30.)
opera�nekes,
tan�r. P�lyafut�s�t Pozsonyban kezdte.
A J�nos vit�z c�mszerep�vel, valamint Huszka G�l Baba c. operettj�ben aratta
első sikereit. A V�rosi Sz�nh�z opera egy�ttes�nek tagja volt, mint
hangverseny �nekesnő is szerepelt;
Balassa
Imre / Schweiger Salamon/ (1886-1974)
zenekritikus, �r�, publicista, dramaturg, sz�nh�zi rendező,
műford�t�;
Basilides M�ria (1886-1946) opera�nekes, tan�r. 1911-ben deb�t�lt a
V�rosi
�
Basilides
M�ria, mint Gertrudis 1935
Sz�nh�zban,
m�ghozz� a sz�nh�z megnyit� előad�s�n, Jean Nougu�s Quo vadis c.
oper�j�nak Poppea szerep�ben. 1915-ben szerződtette az Operah�z. Ő
volt az első magyar M�rfa, ő �nekelte elősz�r a Sz�kely fon�
H�ziasszony�t. A magyar műveknek, Bart�k �s Kod�ly alkot�sainak egyik
legjelentősebb propag�tora. Halad� szellemű műv�sz, aki
sz�mtalan munk�selőad�son �s hangversenyen l�pett fel. Az Operah�z �r�k�s
tagja volt;
Goll
Alad�r (Budapest, 1886 � Budapest,
1957.): zene�r�, tan�r. Zongor�zni �s zeneelm�letet �desapj�t�l,
heged�lni a budapesti Nemzeti Zened�ben K�lm�n Adolft�l tanult. Sajt� al�
rendezte a Tudom�nyos Zsebk�nyvt�rban apja �ltal�nos zenetan �s
zeneműsz�t�r c. műv�nek �jabb kiad�s�t. Apja hal�la ut�n 1907-ben
�tvette �s tov�bb folytatta az Apoll� f�rfikar gyűjtem�nyes foly�irat
szerkeszt�s�t, ami a h�bor� alatt �s ut�n sz�netelt, de 1926-t�l �jra megjelent
negyed�venk�nt. 1936-ig 780 f�rfikari szerzem�nyt tartalmazott, s a magyar
dal�rd�k gazdag t�rh�za volt. 1922-24-ben a Nemzeti �js�gban Radnai Mikl�ssal a
zenei rovatot l�tta el; 1925-ben az �j Nemzed�kbe is �rt zenei cikkeket.
1906-ban megalap�totta (t�bbedmag�val) a Budapesti Egyetemi �nekkart, amit
n�h�ny �vig sikeresen vezetett;
Haj�k
K�roly (Budapest 1886. augusztus 24. �
Kolozsv�r, 1970. szeptember 6.) zeneszerző, karmester, tan�r.� 1910 -1913-ig Budapesten �s Debrecenben,
k�sőbb Marosv�s�rhelyen a V�rosi Konzervat�riumban hegedűtan�r.
1948-t�l a kolozsv�ri Magyar Opera br�cs�sa, 1957-től a Kolozsv�ri
Filman�nia zenekar�nak tagja.�
Művei: 2 szimfonia,� T�ma 9
v�ltozattal, Divertisment, Szvit
von�szenekarra, F�v�sszeren�d, h-moll gordonkaverseny, 4 von�sn�gyes, Von�stri�, Zongora�t�s, F�v�s�t�s,
Gordonka � zongoraszon�ta, Hegedű- zongoraszon�ta, Judith ballada, Cs�ng� rapsz�dia f�rfi karra;
Hidassy
S�ndor (1886-1973) festőműv�sz,
zeneszerző;
Ilosvay
M�ria (1886�) opera�nekes, tan�r;
Kov�cs
S�ndor (? , 1886. janu�r 26. � Budapest, 1918. febru�r 24.)
zongorapedag�gus.
Szendy �rp�d �s Koessler J�nos tan�tv�nya. B�lcs�szettudom�nyi doktor (ő
volt az első, aki Magyarorsz�gon zenet�rt�netből disszert�lt).
Berlinben Joh. Wolfn�l st�lust�rt�neti tanulm�nyokat is folytatott.
1910-től hal�l�ig a Fodor-zeneiskola tan�ra. A legkiv�l�bb magyar
zongorapedag�gusok egyike. Elsőnek alkalmazta a modern pszichol�gia
eredm�nyeit a zenepedag�gi�ra. A hall�si k�pzeteket helyezte a tan�t�s
k�z�ppontj�ba. Zenet�rt�nettel �s zeneeszt�tik�val is foglalkozott. � M.
Prolegomena a zene fejlőd�stani t�rt�net�hez (Bp., 1907); Zeneeszt�tikai
probl�m�k (Bp., 1911); Hogyan kellene a gyermekeket a zen�be bevezetni (Bp.,
1916); H�trahagyott zenei �r�sai (�ssze�ll�totta Moln�r Antal, Bp., 1928);
Zeneművek, kompoz�ci�k, �tiratok, kiadv�nyok;
L�szl�
G�za (R�cszentmikl�s, 1886. m�rcius 14. � Budapest, 1955. november 12.) �nekpedag�gus. Budapesten Anthes Gy�rgy tan�tv�nya, azon k�v�l
Berlinben, Mil�n�ban (Vanzo, Sabbati �s Anselmi) tanult. �gyv�di gyakorlatot
folytatott, majd az I. vil�gh�bor�t�l �neket tan�tott. Hőstenor volt, de
sz�npadra nem l�pett. 1943-t�l a Zenei Gimn�ziumban tan�tott. Egyike volt a
legkiv�l�bb magyar �nekpedag�gusoknak, tan�tv�nyai k�z�tt voltak Sz�kely
Mih�ly, R�sler Endre, Pall� Imre, N�meth M�ria, Anday Piroska;
R�cz
Alad�r (J�szap�ti, 1886. febru�r 28. � Budapest, 1958. m�rcius 28.)
R�cz
Alad�r tan�tv�nyai k�r�ben
cimbalomműv�sz,
tan�r. Cig�nyzen�sz csal�db�l sz�rmazott. J�szber�nyben �s Bp.-en
cig�nyzenekarokban j�tszott. Tagja volt 36. R�cz Laci zenekar�nak is.
1910-től P�rizsban, 1914-től Sv�jcban magyar, majd francia
cig�nyzenekarokban j�tszott. Az I. vil�gh�bor� alatt Sv�jcban megismerkedett Ernest
Ansermet professzorral, Jaques-Dalcroze-zal, Igor Sztravinszkijjal, akik
felfigyeltek j�t�k�ra, műv�szet�nek t�k�letes�t�s�re �szt�n�zt�k �s a
komoly muzsika ir�ny�ba terelt�k. Sztravinszkij cimbalmozni tanult tőle, s
kompon�lt is erre a hangszerre. 1926-ban Lausanne-ban adta első �n�ll�
cimbalomhangverseny�t. Koncert�tjai sor�n majd eg�sz Eur�p�t bej�rta. 1927 �
35-ben Franciaorsz�gban �lt, 1935-ben t�rt vissza Magyarorsz�gra, Budapesten
1937-ben a Nemzeti Zenede, 1938-t�l hal�l�ig a budapesti Zeneműv�szeti
Főiskola tan�ra volt, ahol sz�mos kitűnő tan�tv�nyt nevelt. A
cimbalomj�t�kot ő emelte műv�szi sz�nvonalra, a cimbalom �ltala lett
hangversenyhangszer. Barokk �s preklasszikus mesterek fők�nt csembal�ra
�rt műveit adta elő t�bbnyire feles�ge, Yvonne Barblan zongorak�s�ret�vel;
Romagnoli
Ferenc (B�cs, 1886 � Budapest,
1970. december 25.): k�rtműv�sz, tan�r. B�csben a Hochschule f�r Musikon szerezte
meg oklevel�t (1905), ez �vben ő mutatta be B�csben Richard Strauss I.
k�rtverseny�t. 1909-től 1950-ig a budapesti Operah�z zenekar�ban j�tszott,
sok k�rtsz�mmal szerepelt mind operaelőad�sokon, mind a Budapesti
Filharm�niai T�rsas�g hangversenyein. 1917�1959 k�z�tt a Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskol�n is tan�tott, hosszabb ideig
tansz�kvezetők�nt. Kiv�l� f�v�sj�t�kosokat nevelt;
Sebeők
S�ra (S�toralja�jhely, 1886. �prilis 11. � Budapest, 1952. j�lius) opera�nekes, tan�r. Budapesten
Maleczkyn�, B�csben Rosa Papier
tan�tv�nya. Egy ideig a b�csi Operah�zn�l műk�d�tt, majd Frankfurtban
szerepelt. 1908 � 29 k�z�tt a budapesti Operah�z tagja, 1923-ban �r�k�s tag
lett;
Sz�gyi K�lm�n (1886-1942) opera�nekes, tan�r. 1916-ban deb�t�lt az
Operah�zban;
Turai
Mih�ly (Szakcs, 1886. szeptember 10. � Budapest, 1978. m�rcius 15.)
karmester,
zeneszerző, tan�r. 1906-1926
k�z�tt vid�ki v�rosokban sz�nh�zi karmester, �t �vig a P�csi Nemzeti Sz�nh�z
zenekar�t vezette; majd Sz�kesfeh�rv�rott, Ny�regyh�z�n, Győr�tt �s a
budai V�rsz�nh�zban karmesterkedett. 1926-45 k�z�tt a budapesti Nemzeti Sz�nh�z
karmestere, itt k�l�nb�ző művek k�s�rőzen�j�t �ll�totta �ssze.
1947-től a Főv�rosi Szab� Ervin K�nyvt�r, 1953-t�l az Orsz�gos
Sz�ch�nyi K�nyvt�r zeneműt�r�nak munkat�rsa, az ut�bbinak ő
katalogiz�lta teljes muze�lis jellegű anyag�t. K�sőbb az MTA
Bart�k-arch�vum�nak munkat�rsa;
Zolt�n
Vilmos /Zupancsics Vilmos/ Sopron, 1886. 11. 27. - P�cs,
1938. 08. 31.) gordonkaműv�sz,
zenetan�r, karmester- 1912-től a p�csi V�rosi Zeneiskola tan�ra, a P�csi
Dal�rda �s a Zenekedvelők Egyes�lete karmestere �s a P�csi Kamarazene
T�rsas�g egyik alap�t�ja;
125
�ve sz�letett (1891)
Zenetan�r,
nyelv�sz. Konzervat�riumi �s v�rosi zeneiskolai zenetan�r P�csett;
Baranyi
J�nos (1891-1971) zongoraműv�sz,
karmester, főiskolai tan�r, zeneiskola-alap�t�, a szegedi V�rosi Sz�nh�z
igazgat�ja;
Ferenczy
Gyula (Kolozsv�r,
1891.
�prilis
12. � Budapest,
1962.
febru�r
13.) zeneszerző, sz�nműv�sz, tan�r. K�z�piskol�it
sz�lőv�ros�ban v�gezte, egyetemi tanulm�nyait ugyanitt, B�csben
�s P�rizsban
folytatta. A zeneirodalomban k�nnyűzen�re
szerzett dalaival �rt el sikert, Intermezzo c. balettj�vel a z�richi
Duncan Theaterben mutatkozott be. Erd�lybe
hazat�rve 1926-ban megalak�totta az �lland� lakhelyhez nem k�t�tt sz�kelyf�ldi
sz�nt�rsulatot, j�t�krendj�n Goldoni,
Moli�re
�s Gorkij
is szerepelt;
Fleischer
Antal (Mak�, 1891. m�jus 30. � Budapest, 1945. okt�ber 30.)
(www.geni.com)
karmester,
tan�r. Herzfeld Viktor �s Kod�ly Zolt�n tan�tv�nya. A budapesti N�popera
korrepetitora, majd karnagya. 1915-től az Operah�zn�l műk�d�tt Tango
Egisto mellett, mint korrepetitor, 1917�39 k�z�tt karmester. 1919-től
1935-ig a Nemzeti Zenede tan�ra. Fők�nt a modern zene kiv�l�
előad�ja. Nev�hez fűződik Verdi Falstaff c. oper�j�nak budapesti
bemutat�ja (1927);
Kardos
Istv�n (Debrecen, 1891.
j�lius
6.� � Budapest, 1975.
febru�r
28.) zeneszerző, tan�r;�
Keresztes
K�roly (L�cfalva,
1891.
j�nius
20. � Gyergy�szentmikl�s,
1944.
szeptember
9.) zeneszerző, lapszerkesztő. Felsőfok� jogi
tanulm�nyait Debrecenben
�s budapesti
Zeneakad�mia
mag�ntanul�ja volt, zeneszerz�sben Toldy
L�szl� ir�ny�totta. Szolgab�r�, majd �gyv�d Sepsiszentgy�rgy�n,
az OMP
megyei főtitk�ra, egy ideig a Sz�kely
N�p c. lap felelős szerkesztője (1920�22). �r�sai itt s a Keleti
�js�gban jelentek meg. A hangszeres irodalom s a zen�s sz�npad
foglalkoztatta. M�r 1916-ban hegedűfant�zi�ja jelent meg Lipcs�ben
(Fr�hling im Kriege).
Kapcsolatba ker�lt Bart�kkal
�s Kod�llyal,
hat�suk alatt a sz�kely
n�pzene
mot�vumanyag�t hasznos�totta hagyom�nyos keretek k�z�tt. Kod�ly sz�m�ra h�romsz�ki
n�pdalokat gyűjt�tt, megrendezte Sepsiszentgy�rgy�n Bart�k B�la 1927.
m�rcius
2-i hangverseny�t a Sz�kely
Nemzeti M�zeumban. Előad�műv�szk�nt Giovanni
Battista Viotti, Bach,
H�ndel,
Mozart,
Beethoven,
Mendelssohn,
Hubay
Jenő műveit n�pszerűs�tette Sepsiszentgy�rgy�n,
Gyergy�szentmikl�son;
Kornstein
Egon Ferenc (Nagyszalonta, 1891. m�jus 22. � P�rizs, 1987. december 3.)
hegedű- �s
br�csaműv�sz, zenetud�s,
tan�r.� A budapesti Zeneakad�mi�n
Hubay Jenő n�vend�ke volt, 1911-ben diplom�zott. �vekig a Waldbauer-Kerpely
von�sn�gyes br�cs�sa. 1923-ban az USA-ban telepedett le, 1947-ben a New York
Universityn kapott tudom�nyos fokozatot. Zenet�rt�netet tan�tott 1961-ig.
1961-től 1971-ig a Mannes College of Music zenei k�nyvt�rosa volt.
Zenet�rt�n�szk�nt főleg a XVI. sz. v�gi velencei zen�t tanulm�nyozta, �s
zenetudom�nyi cikkeket �rt amerikai szaklapokba (Egon F. Kenton n�ven);
Kardos
Istv�n (Debrecen,
1891. j�nius 6. � Budapest, 1975. december 22.) zeneszerző, karmester, pedag�gus. 1913-ban Herzfeld
Viktor n�vend�kek�nt szerzett zeneszerzői diplom�t a Zeneakad�mi�n, k�zben
jogot is v�gzett. Mint sz�nh�zi karmester Budapesten, Debrecenben �s Bernben;
mint r�di�-, film- �s hanglemez felv�tel karmester Berlinben dolgozott.
1913-t�l hangversenyek zongorak�s�rője haz�nkban �s k�lf�ld�n. A Fodor
Zeneiskol�ban tan�tott. 1945 ut�n a Textil Szakszervezet Kultur�lis
Bizotts�g�ban dolgozott. A Magyar Zeneműv�szek Szakszervezet�nek tagozati
aleln�ke volt. 1949�1957 k�z�tt a Liszt Ferenc Zeneműv�szeti
Főiskol�n tan�tott. 1952�1963 k�z�tt a Sz�nműv�szeti Főiskol�n
is oktatott;
Keresztes
K�roly (L�cfalva,
1891.
j�nius
20. � Gyergy�szentmikl�s,
1944.
szeptember
9.) zeneszerző, tan�r, lapszerkesztő. A budapesti
Zeneakad�mia
mag�ntanul�ja volt, zeneszerz�sben Toldy
L�szl� ir�ny�totta. Szolgab�r�, majd �gyv�d Sepsiszentgy�rgy�n,
az OMP
megyei főtitk�ra, egy ideig a Sz�kely
N�p c. lap felelős szerkesztője (1920�22). �r�sai itt s a Keleti
�js�gban jelentek meg. A hangszeres irodalom s a zen�s sz�npad
foglalkoztatta. M�r 1916-ban hegedűfant�zi�ja jelent meg Lipcs�ben
(Fr�hling
im Kriege).
Kapcsolatba ker�lt Bart�kkal
�s Kod�llyal,
hat�suk alatt a sz�kely
n�pzene
mot�vumanyag�t hasznos�totta hagyom�nyos keretek k�z�tt. Kod�ly sz�m�ra h�romsz�ki
n�pdalokat gyűjt�tt, megrendezte Sepsiszentgy�rgy�n Bart�k B�la 1927.
m�rcius
2-i hangverseny�t a Sz�kely
Nemzeti M�zeumban. Előad�műv�szk�nt Giovanni
Battista Viotti, Bach,
H�ndel,
Mozart,
Beethoven,
Mendelssohn,
Hubay
Jenő műveit n�pszerűs�tette Sepsiszentgy�rgy�n,
Gyergy�szentmikl�son;
Lengyel
L�szl� B�la (P�cs,
1891.
febru�r
6. � Marosv�s�rhely,
1957.
december
12.) zeneszerző, tan�r. P�ly�j�t tan�t�k�nt kezdte, felj�r�
hallgat�k�nt Kacs�h
Pongr�c tan�tv�nya volt a budapesti Zeneműv�szeti
Főiskol�n. Mint hadifogoly
ker�lt Brass�ba
(1919), ahol a brass�i Magyar
Dal�rda (1925), majd a T�rekv�s munk�sdal�rda (1926) karnagya lett.
Utolj�ra a marosv�s�rhelyi Magyar N�pi Egy�ttes k�rus�t vezette;
Melles
B�la (Baja, 1891. j�nius 26. � Budapest, 1939. febru�r 4.)
hegedűműv�sz, tan�r. M�rn�knek k�sz�lt, majd zenei p�ly�ra
l�pett. Gr�nfeld Vilmos, majd hadifogs�ga idej�n Szentp�terv�rott Auer Lip�t �s
Glazunov tan�tv�nya. 1922-ben von�sn�gyes-t�rsas�got alak�tott, mellyel sikeres
k�lf�ldi hangversenyk�rutakat tett. Az Operah�z tagja (hangversenymester) volt.
1936-t�l a Zeneműv�szeti Főiskola tan�ra. Az �ll�stalan zen�szek
szimfonikus zenekar�nak szervezője �s karnagya;
Pall�
Imre (M�tisfalva,
1891.
okt�ber
23. � Budapest,
1978.
janu�r
25.)
N�meth
Amad� k�nyv�nek bor�t�ja
opera�nekes
(bariton).
1910-ben Kolozsv�rott
�retts�gizett. Egy �ves megszak�t�s ut�n tanulm�nyait Budapesten, a Zeneakad�mi�n
folytatta 1911-1916 k�z�tt. R�vid ideig katona volt, majd az Operah�z
szerződtette �s (1917-től) eg�szen hal�l�ig tagja volt. Munk�ja
mellett a jogi diplom�t is megszerezte. Kod�ly
Zolt�n a magyar n�pdalok mesterdalnok�nak nevezte. Az Operah�z
igazgat�ja volt 1957-től 1959-ig;
Petz Hubert (Le�nycs�k, 1891 -) fők�ntor, karnagy, tan�r. A
p�csi papi tan�t�k�pzőben tan�t�i �s k�ntor oklevelet szerzett, majd a
szeksz�rdi gimn�zium �nektan�ra lett. A szeksz�rdi r.k. belv�rosi
pl�b�niatemplom 120 tag� vegyeskar�nak vezetője;
Pilinszky
G�za (? , 1891
� Ny�Berlin, 1970,
szept.): br�csaműv�sz,
opera�nekes, zeneszerző,
tan�r.� A budapesti
Zeneakad�mi�n tanult, Szer�mi Guszt�v, majd Anthes Gy�rgy tan�tv�nya. A Magyar
�llami Operah�z (1920�27), a V�rosi Sz�nh�z tagja volt (1928). 1928-t�l
N�metorsz�gban, előbb Berlinben, majd az elbingi Stadttheaterben
hőstenorszerepeket �nekelt, 1930-ban r�szt vett A. Toscanini vez�nylete
mellett a Bayreuthi �nnepi J�t�kokon. Ezt k�vetően fők�nt
br�csaműv�szk�nt l�pett fel, 1937-től a berlini Metropol Theather
sz�l�br�cs�sa. Az 1950-es �vek elej�től �nek- �s zenepedag�gus volt.
N�h�ny zenekari művet is kompon�lt;
Retkes
Attila
(Zeneakad�mia
honlapja)
S�ndor
Jenő (Sz�kelykereszt�r, 1891. j�nius 30. � Budapest, 1978. december 30.) zeneszerző, tan�r. Gyermekkor�ban tanult meg heged�lni; 15 �ves
kor�ban di�kzenekart alak�tott. Kolozsv�rott jogi doktorr� avatt�k 1913-ban. A
20-as �vek elej�n keletkeztek első n�t�i, a Halv�nys�rga r�zs�t bokr�t�ba
szedtem orsz�gos sikert aratott. 1920-t�l heged�lt, n�pi zenekarokat alak�tott,
zeneszerzői műk�d�s�ben a n�ta j�tszotta a főszerepet;
Sebesty�n
S�ndor (Szeged, 1891. november 10. � Budapest, 1962. febru�r 10.)
gordonkaműv�sz,
zenepedag�gus. Budapesten
Schiffer Adolf, Berlinben F�ldesy Arnold tan�tv�nya volt. Emellett tan�ri
diplom�t �s 1914-ben b�lcs�szdoktor�tust szerzett A primit�v n�pek zen�je c.
disszert�ci�j�val. Az I. vil�gh�bor� alatt a Nemzeti Zenede tan�ra. 1921-ben
Sv�dorsz�gba t�vozott, ahol mint koncertező gordonkaműv�sz �s mint
tan�r műk�d�tt, 1921 � 25-ben a g�teborgi sz�nh�z sz�l�gordonk�sa volt.
1926 ut�n Budapesten a Sz�kesfőv�rosi Felsőbb Zeneiskol�ban tan�tott,
ugyanakkor a Sz�kesfőv�rosi Zenekarnak volt tagja. 1945 ut�n a
M�V-szimfonikusok sz�l�gordonk�sa lett, mint pedag�gus hal�l�ig a Bart�k B�la
Zeneműv�szeti Szakiskol�ban műk�d�tt. 1948-ban megszervezte �s
hal�l�ig vezette a Vasutas Szakszervezet zeneiskol�j�t. � F. m. A primit�v
n�pek zen�je (Bp., 1914); A gordonkaj�t�k technik�ja �s tan�tsanak m�dszere,
(Bp., 1917); Von�s hangszerek tan�t�s�nak akusztikus megalapoz�sa, (Bp., 1923);
A gordonkaj�t�k technik�j�nak elemz�se (Bp., 1936); Hamis megfigyel�sek �s
t�ved�sek a von�s hangszerj�t�k technik�j�ban �s tan�t�s�ban (Bp., 1937);
Gordonkametodikai jegyzetek (Bp., 1956);
Szenk�r
Jenő (Budapest, 1891. �prilis 9. � D�sseldorf, 1977. m�rcius 25.)
(lfze.hu)
karmester,
tan�r. A budapesti Zeneműv�szeti Főiskol�n zeneszerz�st tanult
Koessler J�nosn�l, majd Herzfeld Viktorn�l. 1911-ben egy �vadra az Operah�zhoz
szerződ�tt korrepetitork�nt, de m�r a k�vetkező �vadt�l kezdve �lete
v�g�ig k�lf�ld�n v�llalt szerződ�st. Ez al�l csak az 1913-1915 k�z�tti k�t
�v volt kiv�tel, amikor � egy �vadnyi pr�gai műk�d�s ut�n � a budapesti
N�popera (ma: Erkel Sz�nh�z) karnagya volt. Ezut�n Salzburgban, k�sőbb
Altenburgban volt karmester. 1920-ban h�rom �vadra a Frankfurti Oper�hoz ker�lt,
majd egy �vadon �t Berlinben a Volksoper igazgat�ja volt. 1924-től K�lnben
vezető karnagy. Ott mutatta be 1926. november 27-�n Bart�k Csod�latos
Mandarin c. t�ncj�t�k�t �s Kod�ly H�ry J�nos c. dalj�t�k�t. 1934-1939 k�z�tt
Moszkv�ban a Filharmonikusok vezető karnagyak�nt műk�d�tt, �s a
Moszkvai Csajkovszkij Konzervat�riumban vez�nyl�st tan�tott. 1939-1949 k�z�tt
Rio de Janeir�-ban v�llalt szerződ�st, de k�zben New York-ban a
Metropolitanben is vez�nyelt. 1950-ben visszat�rt Eur�p�ba. K�t �vadon �t
Mannheimben �s K�lnben műk�d�tt, majd 1952-től nyerte el utols�
�lland� szerződ�s�t a D�sseldorfi Sz�nh�zn�l. 1958-ban az ő
hangversenye v�lt a Bp.-i Zenei Hetek egyik legnevezetesebb esem�ny�v�.
1963-ban �s 1964-ben vez�nyelt utolj�ra Budapesten, mindk�t alkalommal a Magyar
�llami Operah�zban. Zeneszerzők�nt is tev�kenykedett: szimfonikus �s
kamaraművek mellett dalokat �s zongoraműveket �rt;
Temesv�ry
J�nos (Szamos�jv�r, 1891. december 12. � Budapest, 1964.
Bart�k
B�la, Kod�ly Zolt�n �s a Waldbauer-Kerpely von�sn�gyes (balr�l jobbra: Kerpely
Jenő, Waldbauer Imre, Moln�r Antal �s Temesv�ry J�nos) (A k�p forr�sa:
maimanohaz.blog.hu)
november
8.) hegedűműv�sz, tan�r.
Hegedűtanulm�nyait a Zeneakad�mi�n Hubay Jenőn�l v�gezte. Tagja lett
az 1909-ben megalakult Waldbauer � Kerpely-von�sn�gyesnek, 1940-ig j�tszott az
egy�ttesben. Mint hegedűtan�r 1911- től a Fodor-zeneiskol�ban,
1914-től a Nemzeti Zened�ben műk�d�tt. 1922 � 35 k�z�tt a Post�s
Zeneiskola. igazgat�ja, ezut�n a Zeneműv�szeti Főiskol�ra ker�lt,
amelynek 1959-ig volt tan�ra. 1927-től nyugalomba vonul�s�ig (1960) az
Operah�z zenekar�nak sz�l�br�cs�sa volt. 1927 � 44 k�z�tt a Magyar
Zenesz�vets�g aleln�ke. 1945-ben Vasv�ri Istv�nnal egy�tt megszervezte a
Hivat�sos Zen�szek Szakszervezet�t, amelynek 1952-ig eln�ke volt;
120
�ve sz�letett (1896)
�d�m
Jenő (Szigetszentmikl�s, 1896. december 13. � Budapest, 1982. m�jus
15.)
zeneszerző, karnagy, egyetemi tan�r. Az I. vil�gh�bor�
hadifoglyak�nt �nek- �s zenekart szervezett �s azzal műsoros
előad�sokat tartott eg�sz Szib�ri�ban. Hazat�rve 1921-től 1925-g a
budapesti Zeneakad�mi�n Kod�ly Zolt�n n�vend�ke (zeneszerz�s), 1933-ban Felix
Weingartnern�l karmesterk�pzőt is v�gzett. Főv�rosi iskol�kban
tan�tott. 1929-től 1959-ig (nyugd�jaz�s�ig) a Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskola tan�ra, ahol szolf�zst, n�pzen�t,
kamara�neket, m�dszertant, dalirodalmat tan�tott; az operatanszak, majd az
�nek-főtanszak vezetője volt. A Zeneműv�szeti Főiskola
�nekkar�val nagysikerű előad�sokat tartott. Nem csak �lősz�val,
de �r�saival is nevelt. Kod�ly biztat�s�ra kidolgozta a k�sőbbi �Kod�ly
m�dszer� n�ven ismert �nek-zeneoktat�s alapjait felt�r� M�dszeres �nektan�t�s a
relat�v szolmiz�ci� alapj�n c. pedag�giai műv�t, valamint Sz�Mi c�mmel az
�ltal�nos iskol�k �nektan�t�s�nak tank�nyv�t. Zeneszerzői munk�ss�g�nak
jelentős r�sze a m. n�pzen�hez kapcsol�dott;
�goston
Imre (Nemesd�d, 1896 - ?) tan�t�, karnagy. Tan�t�i �s
k�ntori oklevelet nyert. 1923 ut�n a s�megi pl�b�niatemplom k�ntora �s
karnagya. Alap�totta �s vezette az egyh�zi vegyeskart, amely 1927-ben,
Keszthelyen első d�jat nyert. Karnagya volt a v�ros �nek �s
Zeneegylet�nek, valamint a Levente Zenekarnak is;
B�rdos
Alice (Budapest, 1896 - Auschwitz, 1944)
hegedűműv�sz-tan�r.
A
budapesti Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskol�n Hubay Jenő
tan�tv�nya, Szombathelyen �lt. Kamarapartnerei k�z�tt eml�thetj�k t�bbek k�z�tt
a Waldbauer-Kerpely von�sn�gyest, Bart�k B�l�t, Fischer Annie-t, Weiner
L�szl�t. Fell�p�si lehetős�gei �lete v�g�n m�r csak a javar�szt zsid�
zen�szekből �ll� szombathelyi Collegium Musicum �s a budapesti OMIKE
hangversenyekre korl�toz�dott. �let�ről, műv�szet�ről valamint a
Collegium Musicum t�rt�net�ről G�l J�zsef �rt k�nyvet;
Beder
S�ndor (1896-1946) zeneszerző, tan�r;
Bihari
Ter�z (Budapest, 1896 - ?)� budapesti zenetan�r. 1944. november 15-�n
elhurcolt�k, eltűnt;
Ember
N�ndor (Budapest, 1896 �?, 1946) zongoraműv�sz, tan�r. Laub Istv�n tan�tv�nya. Hosszabb időn
�t Madridban �lt, ahol a spanyol zenei �let sz�mottevő reprezent�nsa volt.
1935-től 1944-ig a budapesti Zeneműv�szeti Főiskola tan�ra;
Hir
S�ri (1896-1978) zongoraműv�sz,
zenepedag�gus;
Komj�ti
K�roly (Budapest, 1896. m�rcius 8. � Budapest, 1953. j�lius 3.)
zeneszerző,
karmester. 10 �ves kor�ban nyert
felv�telt a Zeneakad�mia zongoraszak�ra, ahol Nagy G�za, Szendy �rp�d, ill.
Hegyi Em�nuel, k�sőbb a zeneszerz�si főtanszakon Weiner Le� �s Kod�ly
Zolt�n tan�tv�nya. Tanulm�nyait a h�bor� ut�n Berlinben fejezte be. 1922�23-ban
a berlini Staatsoper korrepetitora, 1925-től a Vid�m Sz�npad, 1926-t�l a
nagyv�radi Szigligeti Sz�nh�z, 1927-től a kolozsv�ri Magyar Sz�nh�z
karmestere. 1930-ban Budapesten, 1932�34 k�z�tt Ausztri�ban �s N�metorsz�gban
dirig�lt. 1934-től a budapesti Kir�ly Sz�nh�z
karmestere. 1936-t�l 1942-ig a P�dium Kabar� zenei vezetője, majd
karmestere. 1943 �44-ben a Kamara Variet� karmestere. 1944-ben deport�lt�k.
1945-től a P�dium Kabar� karmestere �s zenei vezetője, majd 1949 ut�n
zeneiskolai tan�r;
M�dai
Istv�nn� Pr�ger Gizella (Budapest, 1896.
�prilis 23. � 1944) budapesti zongoratan�rnő. Budapestről deport�lt�k
1944 november�ben. Eltűnt;
Mihalik
K�lm�n (Oravicab�nya,
1896.
febru�r
21. � Szeged,
1922.
szeptember
6.) orvos,
zeneszerző,
tan�r. 1918-ban
a kolozsv�ri egyetemmel egy�tt előbb Budapestre,
majd 1920-ban
Szegedre
ker�lt. Kutat�orvos lett az egyetemen, �s tan�rseg�dk�nt dolgozott Reinbold
professzor mellett. Mind�ssze 26 �ves volt, amikor t�fuszban
meghalt. Szegeden �rta 1921-ben
� Csan�dy
Gy�rgy sz�veg�re � a Sz�kely
himnusz (Erd�lyi himnusz) zen�j�t. T�bb forr�s �ll�tja, hogy a dalt 1922-ben
�nekelt�k elősz�r egy SzEFHE-k�zgyűl�sen.
A dal Erd�ly
sz�kely-magyar lakoss�g�nak m�sodik himnusz�v� v�lt. A szegedi Erd�lyi K�r 1991-ben
Mihalik K�lm�n Alap�tv�nyt hozott l�tre tehets�ges erd�lyi fiatalok
t�mogat�s�ra;
Nagy
Izabella (Győr, 1896. j�lius 17. � Budapest,
1960. janu�r 31.) �nekesnő, tan�r. Noseda K�roly �s R�kai N�ndor tan�tv�nya. 1921-ben
a Budai Sz�nk�rben l�pett elősz�r sz�npadra Finum R�zsi (T�th Ede: A falu rossza)
szerep�ben. A V�gsz�nh�zhoz szerződ�tt, 1922-ben az Operah�z tagja lett,
ahol a Carmen (Bizet) c�mszerep�ben mutatkozott be, 1925-től a Nemzeti
Sz�nh�znak is tagja volt. 1930.-t�l mint vend�g szerepelt a k�t ut�bbi
sz�nh�zban. Sikerrel alak�totta n�psz�nművek női főszerepeit is;
de�sfalvi
Pataky K�lm�n (Als�lendva,
1896.
november
14. � Los
Angeles,
1964.
febru�r
29.) opera�nekes-tan�r. G�bor
J�zsef Andr�ssy
�ti �nekiskol�j�ban tanult �nekelni. melyet 1921-ben
a budapesti Operah�z
szerződtette. Egyed�l�ll� k�pess�geire k�lf�ld�n is felfigyeltek, �gy 1926-ban
a b�csi
operah�z szerződtette. Vil�gh�r�nek cs�cs�n, 1936-ban
a Salzburgi �nnepi J�t�kokon
Florestant (Beethoven:
Fidelio)
�nekelte Toscanini
vez�nylet�vel. 1946-ban
a tengerent�lra ment, egy ideig Buenos
Airesben �lt, k�sőbb visszavonult az �nekesi p�ly�t�l �s Chil�ben,
v�g�l Kaliforni�ban
telepedett le;
P�rtos
Jenő (Budapest,
1896.
m�jus
26. � Budapest, 1963.
szeptember
1.) �r�,
dalsz�veg�r�,
zeneszerző., tan�r. Sz�mos műfajban dolgozott a 20. sz�zadban. �rt
operettet, t�ncdalt, magyar n�t�t, legink�bb sz�veg�r�k�nt, de n�ha zen�t is
kompon�lt. N�pszerű budapesti szerző volt. Szerzők�nt az orfeumi
kupl�kt�l a tang�kon; angol �s orosz ford�t�sokon �t az �tvenes �vek sematikus
műv�szet�ig mindenhol megtal�lta a hely�t.
S�ndor
�rp�d (Budapest, 1896. j�nius 5. � Budapest, 1972. febru�r 10)
zongoraműv�sz,
kamaramuzsikus. Tanulm�nyait a
budapesti Zeneakad�mi�n Bart�k B�l�n�l �s Kod�ly Zolt�nn�l v�gezte (1914). Nem
sokkal k�sőbb az USA-ban j�rt hangversenyk�r�ton. 1917-ben szerkesztette a
Szimf�nia c. zenei foly�iratot. 1922-ben Berlinben telepedett le, a fasizmus
uralomra jut�s�ig a Berliner Tageblatt zenekritikusa volt. 1933-ban ism�t az
USA-ba ment, ahol mint kamaramuzsikus �s zongorak�s�rő műk�d�tt.
Partnere volt Jascha Heifetznek, Lily Ponsnak �s m�s h�res műv�szeknek.
�lete utols� �veit teljes visszavonults�gban Budapesten t�lt�tte;
S�ray
Elem�r, ifj. (Ny�regyh�za, 1896. j�nius 17. � Budapest, 1982. okt�ber 9.)
pr�m�s,
zenekarvezető. Zenei
tanulm�nyait a Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskol�n v�gezte Gobbi
Alajos (hegedű) tan�tv�nyak�nt. Saj�t zenekar�val bej�rta eg�sz
Magyarorsz�got;
Szekeres
Ferenc (Budapest, 1896. �prilis 9. � Toulouse, Franciaorsz�g, 1960. m�rcius 26.) orgonaműv�sz-tan�r. Az �desanyja �ltal 1905-ben alap�tott zeneiskola
vezet�s�t kb. 1918-ban vette �t �s tov�bb fejlesztette. Benne Eur�p�ban elsők�nt
l�tes�tett jazz-tanszakot. A kis jazz-egy�ttest propag�lta (zongora,
nagybőgő, hegedű, git�r). Az iskol�ja 1941 t�j�n szűnt meg.
1939-től Franciaorsz�gban �lt;
ifj.
Toronyi Gyula (1896-1966) opera�nekes, tan�r. A Nemzeti Zened�ben
�s a
F�nyk�pes
levelezőlap ifj. Toronyi Gyula saj�t kezű aj�nl�s�val �s al��r�s�val (axioart.com)
Zeneműv�szeti
Főiskol�n Mioln�r Imr�n�l tanult. 1929-ben deb�t�lt az Operah�zban, a
Mesterdalnokok Moserjek�nt. Kitűnő comprimario-tenor volt;
Vannay J�nos (Arad, 1896. szeptember 6. � Zalaegerszeg, 1967.
november 28.)
(holmi.nagykar.hu)
zenetan�ri
oklevelet szerzett. 1919�: mag�n oktat�ssal foglalkozott 1926�: a nagykanizsai
zeneiskola igazgat�ja, a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar karnagya. Az 1930-a
�vekben az Orsz�gos Zenepedag�giai Egyes�let igazgat�ja, az Orsz�gos Magyar
Dalossz�vets�g 14. �ker�leti karnagya� �s műv�szeti bizotts�g eln�ke, a
Zala-megyei N�pművel�si Bizotts�g 3 �ves karnagyk�pző tanfolyam�nak
vezetője. A Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar �s a V�rosi Nőikar
karnagya. Sz�listak�nt �s k�s�rők�nt hangversenyezett. Az 1950-es �vekben
Zalaegerszegen telepedett le, a Zalaegerszegi �llami Zeneiskola helyettes
igazgat�jak�nt nyugd�jazt�k;
115
�ve sz�letett (1901)
Ambrus
G�za (Halm�gy,
1901.
m�jus
16. � Nagyv�rad,
1970.
augusztus
15.) tan�t�, n�pművelő, tan�r. zeneszerző. 1921-ben
szerzett tan�t�i oklevelet Nagyenyeden.
Tan�tott Mezőb�ndon,
P�k�n,
Csern�tfaluban,
Marosludason.
1929-től kezdve Nagyv�radon;
Andr�dy
�rp�d (Pesterzs�bet, 1901. november 12. -)
hegedűműv�sz-tan�r. 1919-től k�l�nb�ző szalon- �s
sz�nh�zi zenekarokban, 1951-1956. B�k�scsabai J�kai Sz�nh�z, 1956-t�l
B�k�scsaba �llami Zeneiskola,
hegedűtan�r, 1956-1973. a B�k�si V�rosi Szimfonikus Zenekar koncert-
mestere;
B�thy
Anna/ Stampf Anette/ (Beregsz�sz, 1901. j�nius
13. � Budapest, 1962.
m�jus
14.) opera�nekes, tan�r. A Zeneműv�szeti Főiskol�n Maleczki Bianka
tan�tv�nya volt. Az �vz�r� n�vend�k-előad�son Verdi Aida c�mű
oper�j�b�l a c�mszereplő N�lus-parti jelenet�t �nekelte. 1927-től a
budapesti V�rosi Sz�nh�zban �nekelt, majd 1929-ben az operah�z
szerződtette. 1929. december 30-�n mutatkozott be Verdi �larcosb�lj�nak
Am�lia szerep�ben. A korabeli sajt� elragadtat�ssal �rt deb�t�l�s�r�l. B�thy
Anna t�bb mint harminc �ven �t volt a Magyar Operah�z legrangosabb
�nekesnője, 1955-ben a t�rsulat �r�k�s tagj�v� v�lasztott�k;
Berend
Endre (Keszthely, 1901. ? � ?) hegedűműv�sz, tan�r, karnagy.
Elv�gezte a Zeneműv�szeti Főiskol�t, ahol Hubay Jenő tan�tv�nya
volt. 1920�26 k�z�tt a V�rosi Sz�nh�z első hangversenymesterek�nt, 1926�30
k�z�tt Norv�gi�ban, a bergeni r�di� zenei vezetőjek�nt �s karmesterek�nt
dolgozott;
B�hm Endre (1901-1952)
opera�nekes, tan�r. Rostockban deb�t�lt 1932-ben, mint Don Juan. Kibontakoz�
vil�gkarrierj�t akad�lyozta meg tragikus hal�la: Z�richben Bolyg� hollandik�nt
a s�llyesztőbe zuhant;
Domokos
P�l P�ter /�r�i
�lnevei Gernyeszeghy �d�m illetve P�lde�k
�ron/ (Cs�kv�rdotfalva,
1901.
j�nius
28. � Budapest,
1992.
febru�r
19.) tan�r, t�rt�n�sz, n�prajzkutat�.
A cs�ksomly�i tan�t�k�pzőbe j�rt, amit az 1916-os
rom�n bet�r�s miatt egy időre meg kellett szak�tania, Debrecenben
v�gzett egy �vet, majd k�sőbb otthon fejezte be tanulm�nyait. A cs�kkarcfalvi
tan�t�skod�s ut�n Krajov�ban
a rom�n hadsereg katon�ja. Ez időt�j hat�rozta el, hogy az elszakadt
magyars�g�rt tennie kell, �gy beiratkozott a budapesti Tan�rk�pző
Főiskol�ra, ahol matematika,
fizika,
k�mia,
�s �nek-zene
szakon v�gzett. Tanulm�nyai ut�n 1926-ban
hazat�rt, �s előbb Vulk�nban
tan�tott, majd Cs�kszered�ban
kapott �ll�st a tan�t�k�pzőben. Ő szervezte meg elősz�r
Cs�ksomly�n Ezer
Sz�kely Le�ny Napja n�ven a ma is �lő rendezv�nyt. H�rom �v
ut�n felmondtak neki, mert Magyarorsz�gon szerzett diplom�j�t a rom�n �llam nem
fogadta el. Ebben az időben olvasott Bart�k
�s Kod�ly
n�pdalgyűjtő �tjair�l, akik szinte az �sszes magyarlakta vid�ket
felkerest�k, kiv�ve a moldvai cs�ng�kat. Domokos P�l P�ter ekkor, 1929-ben,
huszonnyolc �ves kor�ban indult első �zben a cs�ng�k
k�z�. Moldv�b�l visszat�rve �jra tan�tani kezdett K�zdiv�s�rhelyen,
m�g v�gleg el nem tiltott�k a p�ly�t�l. Gyergy�alfaluba
ker�lt k�ntornak.
H�rom esztendeig, 1936-ig
műk�d�tt ott. �sszegyűjt�tt anyag�t Bart�knak �s Kod�lynak is bemutatta,
akik tov�bbi kutat�sokra �szt�n�zt�k. A b�csi
d�nt�s fordulatot hozott az �let�be. H�man
B�lint kinevezte a Kolozsv�ri �llami Tan�rk�pző igazgat�j�v�. Hogy
megfeleljen az elv�r�soknak, 1943-ban
summa
cum laude doktor�lt n�prajzb�l,
Kelet-Eur�pa t�rt�nelm�ből �s magyar
irodalomb�l a kolozsv�ri egyetem b�lcs�sztudom�nyi kar�n. A bukovinai
sz�kelyek
Magyarorsz�gra telep�t�se kapcs�n Teleki
P�l is v�lem�ny�t k�rte. Domokos ellenezte a B�csk�ba
val� telep�t�st. 1944
ősz�n csal�dj�val Budapestre menek�lt, 1945-től
a k�zoktat�si, k�sőbb a N�pj�l�ti Miniszt�riumban dolgozott. Innen 1948-ban
elbocs�tott�k, mert a seg�lyez�shez amerikai civil adom�nyokat vett ig�nybe. Sz�r�szpuszt�n
birtokot kapott, gazd�lkod�sba kezdett, csal�dja ezen idő alatt Budapesten
�lt. Egyh�zaskoz�r,
Sz�r�szpuszta
�s Mek�nyes
k�zs�gekben tov�bb folytatta az anyaggyűjt�st. Ezut�n nyugd�jba vonul�s�ig
(1961)
Budapesten a J�zsef
Attila Gimn�ziumban, �s a Kaffka
Margit Gimn�ziumban tan�tott. 1991-ben a k�nyvt�ra cs�ng� vonatkoz�s�
anyagait �tadta a Győrben alap�tand� Arrabona Universitas
T�rsadalomtudom�nyi Kar�n műk�dő Hungarol�giai Tansz�knek. A
gyűjtem�ny mellett sz�zezer forintos alap�tv�nyt is tett olyan cs�ng�
fiatal k�pz�s�re, aki diplomaszerz�s ut�n visszat�r sz�lőf�ldj�re;
Feh�r
Ilona (Budapest, 1901. december 1. �
Holon, Izrael, 1988, janu�r)
Yehudi
Menuhin t�rsas�g�ban (www.hagaishaham.com)
hegedűműv�sz-tan�r.
Hubay
Jenőn�l tanult a Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskol�n. A
k�t vil�gh�bor� fell�pett Eur�pa-szerte, k�l�n�sen a Willem
Mengelberg, �s a Royal
Concertgebouw Orchestra in Amsterdam,
a holland.
Feh�r Budapesten �lt 1942-ig, amikor intern�lt�k l�ny�val egy koncentr�ci�s
t�borban. �gy siker�lt megsz�knie 1944 �s
csatlakozott a magyar �s a csehszlov�k
partiz�nokhoz.� 1949-ben kiv�ndorolt Izraelbe,
ahol hegedűt tan�tott. Tan�tv�nyai k�z� tartozott Pinkas
Zukerman, Shlomo
Mintz, Hagai
Shaham, Ittai
Shapira, Moshe Hammer �s Yehonatan
Berick, kamarazenei
j�t�kosok Shmuel
Ashkenasi �s David
Ehrlich, valamint zenekari
zen�sz, Ron
Ephrat (Principal br�csaműv�sz Rotterdam Philharmonic), Jakov
Rubinstein (koncertmestere a Bamberg
Symphony Orchestra) �s karmester Yoel
Levi. Amellett, hogy tan�t a Rubin
Akad�mi�n, vil�gszerte mesterkurzusokat is tartott;
Gere
Lola / p�ly�ja
elej�n [P�gern�] Gaizler Lola/
(Budapest,
1901.
m�jus
1. � New
York, 1967.
november
17.) opera�nekes, tan�r.� (mezzoszopr�n).
1923-ban fejezte be zeneakad�miai
tanulm�nyait. P�ly�j�t Miskolcon
kezdte, majd P�csett,
Nagyv�radon,
1926 ősz�től Szegeden
szerepelt. Az 1930�31-es �vadban lett a budapesti Operah�z
�szt�nd�jasa, ahol Czipra (J.
Strauss d. S.: A cig�nyb�r�)
szerep�ben deb�t�lt. 1945 m�rcius�ban m�sodik f�rj�vel, a nyilas kollabor�ns
Laurisin Lajossal előbb Ausztri�ba, majd N�metorsz�gba menek�lt. K�lf�ld�n
mindkettej�k �nekesi karrierje megszakadt, alkalmi munk�kb�l �ltek, Gere
Lol�nak n�h�ny mag�ntan�tv�nya volt;
Gerő
Frigyes (Győr, 1901. �prilis 11. - ?)
győri hegedűműv�sz, tan�r.
�
Tanulm�nyait
a Győri �nek-�s Zeneegylet iskol�j�ban �s B�csben v�gezte. A Győri
Von�sn�gyes tagja, a Győri �nek-�s Zeneegylet zenekar�nak koncertmestere
volt. Mint sz�lista is műk�d�tt. A győri H�rlap zenei munkat�rsa
volt. Deport�lt�k, 1944. j�nius ut�n Auschwitzban halt meg;
Hel�nyi
Gyula (Felvinc, 1901-Budapest, 1961)
gordonkaműv�sz, katonai karmester, zenepedag�gus, hat�rőr alezredes.
A budapesti Zeneműv�szeti Főiskol�n 1926-ban Schiffer Adolf
n�vend�kek�nt v�gzett. M�g ugyanabban az �vben a győri zeneműv�szeti
szakk�z�piskola tan�ra �s helyettes igazgat�ja, valamint a �Győri tri�
tagja lett. 1940-től Sz�kesfeh�rv�rott honv�dkarmester volt, k�sőbb a
Hat�rőrs�g zenekar�nak az alap�t�ja �s vezetője;�
Hont
Erzs�bet (Szeged, 1901. m�jus 23. � Budapest, 1954. �prilis 25.)
opera-, operett-
�s dal�nekes, tan�r. Mint
munk�ssz�nj�tsz� tűnt fel Szegeden. A bp.-i Nemzeti Zened�ben Rosty Anni
tan�tv�nya volt. 1925-ben P�rizsba ment �s ott t�bb hangversenyt adott.
1927-ben visszat�rt Magyarorsz�gra, �s előbb a szegedi Nemzeti Sz�nh�z,
majd Bp.-en a Kir�ly Sz�nh�z tagja. A 30-as �vek k�zep�n t�bb vid�ki sz�nh�zban
j�tszott operett szerepeket. 1945 ut�n hal�l�ig a Főv�rosi Operettsz�nh�z
tagja;
Ist�k
Margit (F�lde�k, 1901. m�rcius 26. � 1995)
zongoratan�r.1936-
�������
�(forr�s: http://makoiiskola.hu)�������
1952.
�llamilag Enged�lyezett Zeneiskola, Mak�, 1953-1965 Zeneoktat�i Munkak�z�ss�g,
Mak�, 1965- �llami Zeneiskola, Mak� - zongoratan�r, tanszakvezető,
�������
Lendvai Andor /Lendvai-Leopold/ (V�c, 1901. m�jus 20. � Budapest,
1964.
m�jus 13.) opera�nekes, tan�r.� (bariton), �rdemes műv�sz (1961).
Zenei tanulm�nyait a budapesti Zeneakad�mi�n (1923-ig), majd B�csben �s
M�nchenben folytatta, az ut�bbi helyen Fritz Feinhals asszisztense. 1930 �
31-ben a m�ncheni operah�z tagja. 1933 ut�n visszat�rt Budapestre,
1934-től 1961-ig a budapesti Operah�z tagja. 1949-től a Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskola tan�ra;
Luk�cs
Istv�n (Mindszent, 1901. december 8. � Budapest, 1967. �prilis 3.)
cimbalomműv�sz, tan�r. �t�ves kor�t�l Szab� J�zsef h�dmezőv�s�rhelyi
zongora- �s cimbalomtan�rt�l tanult. A 20-as �vek v�g�n ker�lt fel Budapestre
�s v�lt a legkiv�l�bb pr�m�sok (Bura K�roly, Sov�nka N�ndor, Farkas Jenő,
id. Veres K�roly, Magyari Imre, Ol�h K�lm�n, Koz�k G�bor J�zsef) zenekar�nak
cimbalmos�v�. Londonban Geiger lengyel karmester zenekar�ban sz�l�cimbalmosk�nt
szerepelt (1934�39) a Claridge Hotelben �s hetenk�nt k�tszer j�tszott a londoni
BBC r�di�ban. R�szt vett a sz�rakoztat� zenek�pz�s �jj�szervez�s�ben (1947). A
Magy. R�di� N�pi Zenekar�nak cimbalmosa volt (1950�55). Az ő cimbalm�n
csend�l fel t�bb mint k�t �vtizede a J� �jszak�t, gyerekek meseműsor
Csillagok, csillagok, sz�pen ragyogjatok kezdetű szign�lja;
Major
Ervin (Budapest, 1901. janu�r 26. � Budapest, 1967. okt�ber 10.)
zenet�rt�n�sz,
zeneszerző, tan�r.� A budapesti
Zeneakad�mi�n Weiner Le�n�l tanult. Ezzel p�rhuzamosan a budapesti
tudom�nyegyetemen b�lcs�szdoktor�tust szerzett (1924). A Zenei Szemle c.
foly�iratot szerk. (1926�28), a Muzsika c. lap t�rsszerkesztője (1929�30).
A Nemzeti Zened�ben 1928-t�l tan�tott zeneszerz�st, majd zenet�rt�netet, k�zben
az isk. k�nyvt�r�t is vezette. Itt tal�lta meg 1933-ban azokat a Gal�nta-vid�ki
hangszeres dallamokat, amelyekből Kod�ly Zolt�n a Budapesti Filharm�niai
T�rsas�g 80 �ves jubileum�ra a Gal�ntai t�ncok c. zenekari műv�t �rta. 1935-ben
kinevezt�k a Zeneműv�szeti Főiskol�ra a magyar zenet�rt�net
tan�r�nak. 1941-ben H�man B�lint k�vetel�s�re el kellett bocs�tani. B�r
1945-ben a Zeneműv�szeti Főiskola zenet�rt�neti tansz�k�n �rad�jas
tan�r lett, nem ott folytatta p�ly�j�t, hanem 1948-t�l a budapesti Zenei
Gimn�ziumban, 1954-től a Bart�k B�la Zeneműv�szeti Szakiskol�ban,
ahol zeneszerz�st tan�tott. Jelentős munk�ss�got fejtett ki a magyar
zenet�rt�neti kutat�s, fők�nt a 18�19. sz.-i magyar zenet�rt�net, s
Beethoven, Haydn, Mozart, Brahms, Liszt, stb. magyar vonatkoz�sainak
kutat�s�ban;
Ol�h Guszt�v (1901-1956) rendező, tervező, tan�r. A
magyar zen�s sz�npadi
kult�ra
operai vonatkoz�s�nak legnagyobb alakjai k�z� tartozott. Művelt muzsikus,
kiv�l� zongorista is volt. Főiskolai tan�rk�nt ő nevelte a fiatal operarendezők
g�rd�j�t. Az OH �r�k�s tagja;
Orsz�gh
Tivadar (Soroks�r,
1901.
december
5. � Budapest,
1963.
okt�ber
11.)
(www.flickr.com)
hegedűműv�sz,
zeneszerző,
tan�r. Tanulm�nyait a budapesti Zeneakad�mi�n
v�gezte, ahol Hubay
Jenő, Szer�mi
Guszt�v, Zsolt
N�ndor (hegedű), Kod�ly
Zolt�n (zeneszerz�s) �s Weiner
Le� tan�tv�nya volt. 1924-től tan�tott a Sz�kesfőv�rosi
Zeneiskol�ban, majd 1927-ben a Zeneműv�szeti Főiskola oktat�ja lett.
1961-ben a hegedűszak vezetőj�v� nevezt�k ki. 1927 �s 1940 k�z�tt
tagja volt a Waldbauer�Kerpely-von�sn�gyesnek,
1930 �s '37 k�z�tt a Kentler-tri�nak,
a Magyar
von�stri�nak. 1947 �s 1958 k�z�tt saj�t von�sn�gyese volt. T�bb
főv�rosi zenekar hangversenymestere volt. Alkalmank�nt vez�nyelt is.
Sz�mos pedag�giai művet �rt. Hegedűiskol�ja k�t kiad�st �rt meg
Budapesten (1930,
1934),
m�dszertani munk�ja ugyanott A hegedűj�t�k �s tan�t�sa c�mmel (1935);
Radnai
Erzsi (1901�83) opera�nekes, tan�r. 1925-27 k�z�tt az Operah�z, majd a V�rosi Sz�nh�z volt. H�res Mignon,
Carmen �s S�ba kir�lynője,
R�kai Andr�s (1901-1968) rendező, tan�r. 1919-ben lett az
Operah�z tagja, ahol 30 �ven �t műk�d�tt rendezők�nt, majd
főrendezők�nt. Nyugd�jba vonul�sa ut�n a Zeneműkiad� irodalmi
vezetője volt;
Prioler Gyula (Szarvas, 1901 -)
egyh�zi karnagy, tan�r. A Liszt F. Zeneműv�szeti Főiskol�n Sikl�s
Albert �s Thom�n Istv�n tan�tv�nyak�nt v�gzett. A budapesti Szervita t�ri
templom k�ntor-karnagya, hangversenyeken előad� �s k�s�rő;
Rajeczky
Benj�min (Eger, 1901.
november 11. � P�szt�, 1989. j�lius 2.)
Bucsi
L�szl� egyh�zi karnagy-pl�b�nossal P�szt�n (1981)
zenet�rt�n�sz,
n�pzenekutat�, tan�r. 1917-től a ciszterci rend tagja volt. A h�szas
�vekben teol�gi�t tanult az innsbrucki egyetemen, ahol 1926-ban a teol�gia
doktora lett. 1920-1926 k�z�tt az innsbrucki egyetemen a zenei tanszakon
folytatott zenet�rt�neti tanulm�nyokat Rudolf von Fickern�l. Hazat�r�se ut�n
1926-1945 k�z�tt a budapesti Szent Imre ciszterci Gimn�zium tan�ra volt.
1932-1935-ben Kod�ly Zolt�nn�l zeneszerz�st tanult a Zeneműv�szeti
Főiskol�n. 1933-t�l a Magyar �nekoktat�k Orsz�gos Egyes�let�nek
főtitk�ra volt. 1945-1950-ben a ciszterci rend priorja P�szt�n. Ugyanebben
az időben a n�pzene lektora a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen.
1950-től 1960-ig muzeol�gus a N�prajzi M�zeum n�pzenei oszt�ly�n. 1960-1967-ig
az MTA N�pzenekutat� Csoportj�nak igazgat� helyettese, majd megb�zott
igazgat�ja, 1967-től az MTA Zenetudom�nyi Int�zet�nek ny. tudom�nyos
főmunkat�rsa volt. A Zeneműv�szeti Főiskola zenetudom�nyi
tanszak�nak megb�zott tan�ra, az International Folk Music Council tagja.
1940-től a k�z�pkori magyar zenet�rt�net, a gregori�n �s a magyar n�pzene
ter�let�n v�gzett kiemelkedő tudom�nyos kutat�munk�t. Szerkesztette a
Magyarorsz�g zenet�rt�nete c. kiadv�nyt. Sz�mos cikke, tanulm�nya jelent meg a zenetudom�nyi,
az etnogr�fiai szakfoly�iratokban;
R�kai Andr�s (1901-1968) rendező, tan�r. 1919-ben lett az
Operah�z tagja, ahol 30 �ven �t műk�d�tt rendezők�nt, majd
főrendezők�nt. Nyugd�jba vonul�sa ut�n a Zeneműkiad� irodalmi
vezetője volt;
Serly
Tibor (Losonc, 1901. november 25. � London, 1978. okt�ber 8.)
zeneszerző,
zenetan�r, karmester. Gyermekkor�ban Amerik�ba ker�lt, 1922-ben hazat�rve a
budapesti Zeneműv�szeti Főiskol�n folytatta tanulm�nyait Kod�ly
Zolt�nn�l (zeneszerz�s) �s Hubay Jenőn�l (hegedű). Diplom�j�nak
megszerz�se ut�n zenekari j�t�kosk�nt �s karmesterk�nt műk�d�tt az
USA-ban, 1937-ben New Yorkban telepedett le, mint zenetan�r. Bart�k B�la
bar�tja volt, v�zlatai nyom�n feldolgozta �s hangszerelte Bart�k posztumusz
Br�csaverseny�t �s a III. Zongoraverseny utols� 17 �tem�t (1945). J�l siker�lt
zenekari �tiratokat k�sz�tett Bart�k Mikrokozmosz-sorozat�nak darabjaib�l;
Sz�kely
Mih�ly (J�szber�ny, 1901. m�jus 8. � Budapest, 1963. m�rcius 22.)
�nekműv�sz-tan�r.
�nekelni mag�n�ton tanult L�szl� G�z�n�l. 22 �ves kor�ban lett az Operah�z
tagja, �s az is maradt hal�l�ig. M�r a harmincas �vekben nemzetk�zi elismer�st
szerzett mag�nak, �nekelt B�csben �s Olaszorsz�gban. A vil�gh�bor� ut�n az
USA-ban aratott sikert, 1946 � 50 k�z�tt minden �vadban fell�pett a New York-i
Metropolitanben. 1948 � 58 k�z�tt h�rom alkalommal j�rt az SZU-ban, bej�rta
szinte eg�sz Eur�p�t. 1956-ban a holland fesztiv�lon egyik legnagyobb
alak�t�s�t, Bart�k K�kszak�ll� herceg�t �nekelte;
P.
T�th Erzsi (Győr, 1901. december 17.)
opera�nekes, n�taszerző, tan�r
(Magyar
Kir�lyi Operah�z, Budapest � mag�n�nekes; Magyar R�di� �nekese);
Urb�n
G�bor (Csan�dap�ca,
1901.
j�lius
12. � Budapest,
1984.
december
14.) zenetan�r, zeneszerző. A Mak�i Dal�rd�ban �s a Mak�i
Petőfi Dalk�rben tev�kenykedett. Zeneszerzők�nt főleg szimf�ni�kat
�s a sz�npadi műveket alkotott. Z�ra
�s Erzs�bet
kir�lyn� c�mmel oper�kat is �rt. Zenetudom�nyi munk�t is k�sz�tett, ami
a Hangzatok vil�ga c�met
viselte;
V�ndor
S�ndor /Venetianer/ (Miskolc, 1901. j�lius 28. � Sopronb�nfalva, 1945.
�
janu�r
14.) karmester �s zeneszerző. 1921 � 1924
k�zt P. Graenern�l Lipcs�ben tanult. Hosszabb ideig Olaszorsz�gban
műk�d�tt, mint operai korrepetitor: 1932-ben t�rt haza. 1936-ban �tvette a
Szalm�s-k�rus tagjainak egy r�sz�ből alakult �nekkar vezet�s�t, amely
k�sőbb V�ndor-k�rus n�ven lett ismert. T�bb m�s munk�sk�rust is vezetett.
K�vetkezetesen terjesztette �s n�pszerűs�tette Bart�k �s Kod�ly
műveit. Nev�hez fűződik sz�mos J�zsef Attila-k�ltem�ny
megzen�s�t�se;
Veszpr�mi
Lili (Tata, 1901. j�lius 21. � Budapest, 1982. j�nius 3.)
zongoratan�r,
Alm�r
Gy�rgy �s Veszpr�mi Lili unok�jukkal, Edittel 1966-ban
zene�r�.
Tanulm�nyait 1916-1922 k�z�tt a budapesti Fodor Zeneiskol�ban (zongora) T�th
�rp�d, Vas S�ndor; majd 1922-24-ben a budapesti Zeneműv�szeti
Főiskol�n (tan�rk�pző) Senn Ir�n tan�rokn�l v�gezte. 1949-51-ben a
Post�s Zeneiskola igazgat�ja; 1951-1956 k�z�tt a Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskola tanulm�nyi oszt�lyvezetője; 1956-61-ben a
Főv�rosi Zeneiskola Szervezet szakfel�gyelője. Sz�mos �r�sa jelent
meg zenei foly�iratokban;
R.
Walter
R�zsi (Budapest,
1901.
szeptember
21. � Budapest,
1974.
augusztus
14.) opera-�nekesnő,
tan�r. H�t�vesen ker�lt az Operah�z
keret�ben műk�dő
(mek.oszk.hu)
balettiskol�ba.
1919-ig a t�nckar tagja maradt. Ezt k�vetően a Belv�rosi
Sz�nh�zban volt sz�n�sznő egy �vadon �t. A Zeneakad�mi�n
Georg
Antheshez iratkozott be, majd Mil�n�ban
tanult �nekelni. �ll�t�lag Puccinival
is tal�lkozott. �nekesi deb�t�l�sa 1921. szeptember 5-�n volt a V�rosi
Sz�nh�zban Tosca
c�mszerep�ben. Hamarosan �tszerződtette az Operah�z, melynek 1948-as
nyugd�jba vonul�s�ig egyik vezető �nekese volt;
110
�ve sz�letett (1906)
Ag�csy
L�szl� (Szeged, 1906. febru�r 27.� - P�cs, 1993. febru�r 7.) 1926-
48:
a p�csi Szt. Ferenc pl�btp. karnagy-k�ntora, 1929: megalap�totta �s 30 �vig
vezette a P�csi Szer�fi K�rust. 1926-42: a p�csi polg�ri fi�iskola tan�ra,
1942-66: a P�csi V�rosi Zenekonzervat�rium, 1966-71: Liszt F.
Zeneműv�szeti Főiskola Zenetan�ri Int�zet P�csi Tagozat�nak tan�ra,
Buday
M�ria (1906�?) hangverseny�nekes, tan�r;
Csizmadia
Imre (Noszlop, 1906. okt�ber 8. - Budapest,
1982. m�jus 9.) zenetan�r, n�taszerző. Tan�t�i k�pes�t�s�t 1927-ben P�p�n,
az �nek-zenetan�ri oklevelet 1943-ban a Zeneakad�mi�n szerezte. N�pzen�t B�rdos
Lajosn�l, karvezet�st V�s�rhelyi Zolt�nn�l tanult. Pedag�giai műk�d�s�t
1940-ben S�rbog�rdon kezdte. 1953-ban R�kospalot�ra ker�lt, ahol �neket
tan�tott. Az 1930-as �vek elej�től foglalkozott n�taszerz�ssel;
Deutsch
Imre /Emery Deutsch/ (Budapest,
1906.
� Miami,
1997.)
hegedűműv�sz, tan�r. Csal�dja 1913-ban az első
vil�gh�bor� viszontags�gai elől az Amerikai
Egyes�lt �llamokba emigr�lt. Clevelandben
telepedtek le. Ide k�ti az első hegedűvel kapcsolatos �lm�nye is:
megl�tott egy hegedűt egy kirakatban nyolc doll�r�rt, �s k�ny�rg�tt az
�desanyj�nak, hogy v�s�rolja meg neki. A szeg�ny csal�dnak nagy anyagi
megterhel�st okozott ez az akkoriban nagy �sszeg, de m�gis �sszegyűjt�tt�k
valahogy a r�val�t. Autodidakta m�don kezdett heged�lni, k�sőbb azonban a New
York-i Juilliard
School of Music vette sz�rnyai al�. �gy teh�t az Amerikai Egyes�lt
�llamok egyik legjobb zeneiskol�j�ban tanulhatott. K�sőbb feles�g�l vette
az int�zm�ny igazgat�j�nak a l�ny�t. Kor�nak egyik legnagyobb
hegedűműv�sze volt, egy val�di Stradivari hangszeren j�tszott,
valamint volt neki egy 1728-ban k�sz�tett Gagliano darabja is. Fell�pett a Carnegie
Hallban, t�bbek k�z�tt j�tszott az angol kir�lynőnek �s a spanyol
kir�lynak is. �lete sor�n k�r�lbel�l huszon�tezer fell�p�se volt, sz�mtalan
felv�telt k�sz�tett a CBS
azaz a Columbia
Broadcasting System r�di�ad� r�sz�re. Főszereplője volt a
clevelandi Night
of Budapest in Cleveland magyar b�loknak, sz�mtalan hotelben �s
zenekarban j�tszott;
Dor�ti
Antal (Budapest,
1906.
�prilis
9. � Z�rich,
1988.
november
13.)
karmester,
zeneszerző, tan�r. 1911-től zongor�zott, első tan�ra Braun Paula
volt. 1928-ban Stravinsky
Petrusk�j�nak zongorasz�l�j�t j�tszotta. Weiner
Le�n�l �sszhangzattant tanult mag�n�ton, majd a budapesti
Zeneműv�szeti
Főiskola di�kja volt, ahol kamarazen�t tanult. Kod�ly
Zolt�nn�l 1920-ban felv�telizett, s 1921-ben elsaj�t�totta a
zeneszerz�s-tudom�nyt. Bart�k
B�la zongoraműv�szi �s emberi magatart�sa eg�sz �let�re meghat�roz�
hat�s� volt. A csod�latos mandarin
n�gykezes előj�tsz�s�ra maga Bart�k jel�lte ki t�rs�ul a fiatal
korrepetitort 1926-ban. 1925-1927 k�z�tt a Budapesti
Operah�z korrepetitora. 1928-1929 k�z�tt Fritz
Busch asszisztense volt a drezdai
oper�n�l. 1929-1933 k�z�tt a M�nsteri
V�rosi Sz�nh�z karmester-zeneigazgat�ja volt. 1933-t�l a Ballets Russes de
Monte-Carlo karmestere volt. 1938-ban Ausztr�li�ban zenekart szervezett.
1939-ben az USA-ba
utazott. New
York-ban az American Broadcasting Company (ABC) szerződtette egy
sor r�di�-hangverseny vez�nyl�s�re. Yehudi
Menuhinnal Bart�k Hegedűverseny�t 40-szer j�tszott�k egy�tt, 3-szor
lemezre vett�k. 1941-1944 k�z�tt a New
York-i �Ballet Theatre� zeneigazgat�ja volt, s a New Opera Company zenei
vezetője is. 1945-1949 k�z�tt l�trehozta a Dallasi Szimfonikus Zenekart.
1948-ban a budapesti
Bart�k Fesztiv�lon a Concert�t vez�nyelte. 1960-ban elhagyta Minneapolist,
Eur�p�ba j�tt. 1960-1970 k�z�tt R�m�ban �lt, de London
volt munk�ja k�zpontja. Izraelben
1960-ban j�rt elősz�r, a Londoni Szimfonikus Zenekarral, s ettől
kezdve 1970-ig minden �vadban visszat�rt, s az Izraeli Filharmonikusokat is
vez�nyelte. A Londoni Szimfonikusokkal turn�zott Angli�ban, Eur�p�ban, Izraelben,
Jap�nban.
1963-1965 k�z�tt a BBC Symphony Orchestra vezető karmestere volt.
1965-1974 k�z�tt a Stockholmi Filharmonikusok vezető karnagya. K�zben
vez�nyelte a chicag�i,
a bostoni,
a Los
Angeles-i �s a washingtoni
szimfonikus zenekarokat. Az emigr�ns magyar muzsikusokb�l szerveződ�tt
Philharm�nia Hungarica tiszteletbeli eln�k-karnagya Dor�ti Antal lett 1966-t�l.
Ez a v�llal�sa az�rt is volt nagy jelentős�gű, mert mielőtt
nemzetk�zi tekint�lyű karmester lett, kor�bbi szint�n emigr�ns lett
k�nyszerűs�gből. Mik�zben 1966-t�l m�r rendszeresen hazaj�rt,
1968-ban �tvette a washingtoni
National Symphony Orchestra karnagyi posztj�t. 1974-től a londoni
Royal Philharmonic Orchestra vezetője, ��r�k�s karnagy�-a, de
1977-től ell�tta a Detroiti
Szimfonikus Zenekar vezet�s�t is. 1934-től hal�l�ig t�bb mint 500 lemezt
k�sz�tett. Eg�sz �let�ben Bart�k B�la propag�tora volt; de Kod�ly
Zolt�n, Stravinsky,
Csajkovszkij,
Liszt
Ferenc, valamint klasszikus szerzők műveit is dirig�lta
lemezre;
E�rd�gh
J�nos (Erzs�betfalva, 1906. december 3.)
fuvolaműv�sz-tan�r, karnagy
(Budapesti
Hangversenyzenekar - I. fuvola; Orsz�gos Post�szenekar � karnagy;
Zeneműv�szeti Szakiskola, Győr;
Fodor
J�nos (Budapest, 1906. m�rcius 2. � Budapest, 1973. augusztus 1.)
(operavilag.net)
opera�nekes,
tan�r. P�ly�j�t vaseszterg�lyosk�nt kezdte. A Dunakeszi Vagongy�r egyik
műkedvelő előad�s�n tűnt fel. Ezut�n tanult �nekelni a
Zeneműv�szeti Főiskol�n. A budapesti Operah�z szerződtette
(1938), ahonnan 1968-ban vonult nyugd�jba. K�l�nleges zeng�sű basszbariton
hangja alkalmass� tette, hogy reperto�rj�ba felvegye az operairodalom szinte
valamennyi basszbariton szerep�t;
Friedrich
J�zsefn� Ujv�rosy Izabella (Hajd�b�sz�rm�ny,
1906, janu�r 16. -) zenetan�r. 1924-30 a Fodor Zeneiskola zongora szakos
hallgat�ja volt, 1947-48 a budapesti Liszt Ferenc Zeneműv�szeti
Főiskol�n k�z�piskolai �nek-zenetan�ri oklevelet szerzett. 1930-50
zongor�t �s �neket tan�tott, 1950-től pedig a debreceni, majd a miskolci
konzervat�riumban. 1966-72 a Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskola
Zeneiskolai Tan�rk�pző Int�zet miskolci tagozat�nak igazgat�helyettes
tan�ra. 1972-75 k�z�tt a n�metorsz�gi Niederkassel zeneiskol�j�t vezette.
Munk�ss�g�ban elsősorban a szolf�zs �s a gyakorlati tan�t�s tekintet�ben
volt jelentős;
Prof. dr.
G�rdonyi
Zolt�n (Budapest, 1906. �prilis 25. � Herford, 1986. j�nius 30.)
zeneszerző, zenet�rt�n�sz, zenetud�s, tan�r.
Zeneszerz�s-tanulm�nyait 1923-t�l 1927-ig Budapesten a Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskol�n Kod�ly Zolt�n, majd 1927-től 1930-ig
Berlinben Paul Hindemith tan�tv�nyak�nt v�gezte. A berlini egyetemen ezzel
egyidejűleg folytatott tanulm�nyait az ott 1931-ben megszerzett
zenetudom�nyi doktor�tus�val z�rta le, majd t�z �vig a soproni Evang�likus
Tan�t�k�pző Int�zet, illetve a Teol�giai Fakult�s tan�ra �s a Soproni
Zeneegyes�let karnagya volt. Ezt k�vetően G�rdonyi Zolt�n 1941-től
1967-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskola
professzorak�nt fejtett ki szerte�gaz� tev�kenys�get; ő volt a
Zeneakad�mia 1948-ban feloszlatott protest�ns egyh�zzenei tanszak�nak utols�
vezetője is. Nemzetk�zileg is nagyrabecs�lt
zenetudom�nyi �s zeneelm�leti munk�ss�g�nak mindenekelőtt a Bach- �s a
Liszt-kutat�s k�sz�nhet alapvetően fontos �j eredm�nyeket.
G�rdonyi Zolt�n zeneszerzői �letműve
fel�leli a szimfonikus- �s kamarazene, zongora- �s orgonakompoz�ci�k, az
egyh�zi �s vil�gi sz�vegű vok�lis művek tov�bb� pedag�giai c�lzat�
darabok legk�l�nf�l�bb műfajait. Orgonaművei �s bibliai sz�vegű
k�rusművei a huszadik sz�zadi eur�pai egyh�zzen�ben egyed�l�ll� �rt�ket
k�pviselnek. G�rdonyi Zolt�n 1972 �ta csal�dj�val egy�tt N�metorsz�gban �lt �s
1986. j�nius 27-�n, n�h�ny h�ttel nyolcvanadik sz�let�snapja ut�n hunyt el Herfordban. Szellemi hagyat�k�nak jelenkori kisug�rz�s�t a
hal�la ut�n N�metorsz�gban �s Magyarorsz�gon kiadott mintegy sz�z
műve �s sz�mos CD-felv�tel is dokument�lja.
Gell�rt
Istv�n (Mezőt�r, 1906 -) �nek-zenetan�r,
karnagy, orgonista.� Zenei tanulm�nyait a
Debreceni Reform�tus Tan�t�k�pzőben v�gezte, ahol k�ntori oklevelet nyert.
1929-t�l reform�tus tan�t� volt Mezőt�ron. Iskol�j�ban 2-3 sz�lam�
gyermekk�rust szervezett. A belv�rosi reform�tus templom kiseg�tő orgonist�ja;
Graef
Matild /Mestrits Jenőn�/ (P�cs, 1906. m�rcius 10. � Budapest, 1983. december 7.) hegedűtan�r,
koncertmester. Zenei tanulm�nyait
1924-1926 k�zt a budapesti Zeneakad�mia hegedű szak�n Mambriny Gyula
ir�ny�t�s�val tanult. K�sőbb P�rizsban t�k�letes�tette tud�s�t (t�bb �zben
hangversenyen is szerepelt). A h�szas �vek v�g�n, s ezt k�vetően
sz�listak�nt fell�pett k�lf�ld�n is. 1931-69 k�z�tt a P�csi Szimfonikus Zenekar
�s a P�csi Nemzeti Sz�nh�z koncertmestere; 1969-ig a p�csi Zeneműv�szeti
Szakk�z�piskola �s a Zeneműv�szeti Főiskola Zeneiskola ZTI p�csi
tagozat�nak tan�ra. A P�csi Nemzetk�zi Zenei T�bor kamarazene-tan�ra t�z
alkalommal. �vtizedeken �t a p�csi von�sn�gyes első hegedűse volt;
Herrer
P�l / Paul Ma De Herrer Y Marchez/ (Nagyb�nya,
1906. j�nius 9. - ) zeneszerző, zenekarvezető, zongora-, harmonika-,
szaxofon �s� klarin�tműv�sz-tan�r, Sokoldal� muzsikus,
�vtizedeken kereszt�l a magyar jazz
meghat�roz�
alakja. J�tszott klarin�ton, szaxofonon, bandoneonon �s harmonik�n, p�lyafut�sa
sor�n olyan neves zen�szekkel is fell�pett, mint Django Reinhardt, Stephane
Grappelli vagy Coleman Hawkins. Herrer P�l az �jpesti Konzervat�riumban kezdte
el zenei tanulm�nyit, zongoratan�ra K�sa S�ndor volt. Miut�n elv�gezte a B�nki
Don�t Műszaki Főiskol�t, P�rizsba ment tov�bbtanulni. A Sorbonne
G�p�szm�rn�ki Kar�n v�gzett. M�r az egyetemi �vek alatt is zen�lt, azt�n egy
Nizza-i szerződ�s v�gk�pp eld�nt�tte a sors�t. Klarin�tozni, szaxofonozni,
harmonik�zni �s bandoneonon j�tszani P�rizsban tanult meg. T�nczen�t j�tszott,
de nagyon vonzotta a jazz �s a d�l-amerikai zene. Kair�ban Ray Noble
zenekar�ban szaxofonozott, majd hosszabb ideig j�tszott egy nemzetk�zi
egy�ttesben is. K�zben fell�pett d�l-amerikai zenekarokkal (Ramon Cortez,
Canarora, Lecuona Cuban Boysra), j�tszott tengerj�r� haj�kon (Paris, Ile De
France, Normandie), New Yorkban zongor�zni tanult Teddy Wilsont�l �s elindult
harmonika-versenyeken is - Ruenben első, P�rizsban m�sodik d�jat nyert.
K�sőbb Amszterdamba szerződ�tt, ahol Eddie South zenekar�ban
dolgozott, majd beiratkozott a p�rizsi Schola Cantorumba, ahol Darius
Milhaudt�l tanult zeneszerz�st. Megh�v�st kapott Teher�nba is, ahol a perzsa
sah esk�vőj�n �s a koron�z�si cerem�ni�n l�pett fel. 1939-ben hazat�rt �s
a Fox Filmirod�ban kezdett dolgozni, de r�vid idő eltelt�vel visszat�rt a
zen�l�shez. J�tszott a Chappy zenekarban, fell�pett V�g Gy�rggyel, Seprődi
S�ndorral, Radics G�borral, V�csey Ernővel, Weisz Apival, Schlotthauer
J�zseffel, Z�gon Iv�nnal, stb. 1957-től t�z �vig egy kilenc-tag� zenekart
vezetett a B�ke Sz�ll� kupolaterm�ben. Amikor a sz�ll�t tataroz�s miatt
bez�rt�k, abbahagyta az akt�v zen�l�st �s azut�n csak tan�t�ssal foglalkozott.
Herrer P�l nev�hez fűződik Magyarorsz�g első �s a mai napig
n�pszerű szaxofoniskol�ja
Horv�th
L�szl� (1906�1975) opera�nekes, tan�r.
1941-ben deb�t�lt a kolozsv�ri Nemzeti Sz�nh�zban, a B�nk b�n II. Endr�jek�nt.
1944-ig e sz�nh�z, majd egy �vadig az Operah�z, 1956-67 ism�t az Operah�z
tagja. A k�zbeeső időben, mint egyik leggyakrabban foglalkoztatott
orat�rium�nekes�nk műk�d�tt. Főleg Wagner-szerepekben aratott
sikereket;
Kapi-Kr�lik
Jenő (1906-1978) zeneszerző,
orgonaműv�sz, k�ntor, zenepedag�gus;
Kara
Imre /Krausz/ (Budapest, 1906 � 1945. janu�r)
opera�nekes, tan�r.
Borban volt munkaszolg�latos, utols� t�bori lapj�t 1944. augusztus 15-�n �rta.
1945 janu�rj�ban szemtan�k Oranienburgban l�tt�k;
Kor�h
Endre (Sepsiszentgy�rgy,
1906.
�prilis
13. � B�cs,
1960.
szeptember
21.)
(hiresmagyar.network.hu)
opera�nekes,
tan�r. M�r 15 �ves kor�ban basszust �nekelt a kolozsv�ri
reform�tus koll�gium �nekkar�ban. A budapesti Zeneakad�mi�t Noseda
K�roly tan�tv�nyak�nt v�gezte el. 1929-ben deb�t�lt Sarastr�k�nt
a budapesti
Operah�zban, ahol Sz�kely
Mih�ly mellett a t�rsulat m�sodik basszist�ja volt. 1943-ban m�g vend�g,
emigr�l�sa ut�n, 1946-t�l tag volt a b�csi
�llami Oper�ban. 1948-t�l rendszeresen fell�pett a Salzburgi
�nnepi J�t�kokon. Itt 1953-ban r�szt vett Gottfried
von Einem A
per c. oper�j�nak ősbemutat�j�ban. Szerepelt a Glyndebourne-i
fesztiv�lon �s a New
York-i Metropolitanben
is. 2006-ban posztumusz �r�k�s tag c�met adom�nyozott neki a budapesti
Operah�z. T�bb lemezfelv�tel őrzi hangj�t, �gy p�ld�ul a Sz�ktet�s
a szer�jb�l (vez. Josef
Krips), A
k�kszak�ll� herceg v�ra (vez. Walter
S�sskind), Figaro
lakodalma (vez. Wilhelm
Furtw�ngler), Giordano
Andr�
Ch�nier (vez. Lovro von Matačić), Gottfried
von Einem A
per (vez.: Karl
B�hm);
Kurucz
Imr�n� R�vay Ilona (Salg�tarj�n, 1906. okt�ber
14.) zongoratan�r (�llami Zeneiskola, Salg�tarj�n);
Lehner
Jenő (Pozsony, 1906. j�lius 5 - 1997.
szeptember 13.) br�csaműv�sz �s
tan�r. Bart�k B�la �szt�nz�s�re ker�lt a budapesti Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskol�ra, ahol Mambriny Gyula, Hubay Jenő
(hangszeres) �s Weiner Le� (kamarazene) n�vend�ke volt. Itteni tanulm�nyait
1925-ben f�lbehagyva, Jemnitz S�ndor k�zvet�t�s�vel B�csbe ment, ahol a
zenet�rt�neti jelentős�gű Kolisch Von�sn�gyes br�cs�sa lett - a
kvartettben annak feloszl�s�ig, 1938-ig j�tszott. A '40-es �vekben (Serge
Koussevitzky h�v�s�ra) sz�l�br�cs�sk�nt a Bostoni Szimfonikus Zenekarhoz
szerződ�tt - az egy�ttesnek a '80-as �vekig tagja maradt. �let�nek m�sodik
fel�ben az Egyes�lt �llamok egyik meghat�roz� von�sn�gyes- �s
kamarazene-pedag�gusak�nt tev�kenykedett: t�bbek k�zt ő tan�totta be a
Juilliard Von�sn�gyesnek Bart�k hat �s Schoenberg n�gy kvartettj�t. Tan�tott a
Bostoni Konzervat�riumban �s Tanglewoodban, valamint k�l�nf�le kurzusokat
vezetett eur�pai orsz�gokban is. Pedag�gusi munk�ss�g�t utols� h�napjaiig
folytatta;
Hern�di
Lajos (Budapest,
1906.
m�rcius
13. � Budapest, 1986.
j�nius
29.)
zongoraműv�sz,
zenepedag�gus. Heimlich Lajos n�ven sz�letett 1906-ban. Gyermekkor�t�l tanult
zongor�zni, majd felsőfok� tanulm�nyait 1924-ben kezdte a budapesti Zeneakad�mi�n,
ahol Bart�k
B�la oszt�ly�ban tanult zongor�t. 1927-ben Berlinbe
utazott, ahol egy tan�v erej�ig Artur
Schnabel tan�tv�nya volt. 1928-t�l ism�t Budapesten folytatta
zongoratanulm�nyait, imm�r Dohn�nyi
Ernőn�l. Zongoraműv�szi diplom�j�t 1929-ben szerezte meg.� 1933-as budapesti nemzetk�zi Liszt Ferenc
Zongoraversenyen a Magyar
R�di� d�j�t nyerte el. Az 1930-as �vek v�g�től az egyre fokoz�d� antiszemitizmus
miatt cs�kkentek szerepl�si lehetős�gei, v�g�l m�r csak a lak�s�ban
adhatott koncerteket. K�sőbb munkaszolg�latra is beh�vt�k, egy Munk�cs
mellett erdőben szabadult. 945-ben a Liszt Ferenc Zeneműv�szeti
Főiskola tan�ra lett, �s 1975-�s nyugd�jba vonul�s�ig a zongora
főt�rgy professzora volt. A folyamatos koncertez�s mellett is nagy
hangs�lyt fektetett az oktat�sra, a k�sőbbiekben h�ress� v�lt tan�tv�nyok
sora ker�lt ki keze al�l, p�ld�ul Frankl
P�ter, V�s�ry
Tam�s, de Cziffra
Gy�rgy p�lyafut�s�t is seg�tette. Fontos volt zenetudom�nyi munk�ss�ga
is. Egyr�szt k�zreműk�d�tt a hazai kottakiad�sban, illetve ezzel egy�tt a
zeneoktat�s meg�j�t�s�ban. (Bach,
Beethoven, Haydn,
Mozart,
Czerny
�s m�g sok m�s komponista műv�t rendezte sajt� al�), m�sr�szt
jelentős volt szakirodalmi tev�kenys�ge is. Kiemelkedő fontoss�g�
tanulm�nya Az anticip�ci� � Adal�kok a
gyakorl�s l�lektan�hoz, amely zeneakad�miai sz�kfoglal� előad�sa
volt, �s a Zenei
Szeml�ben jelent meg 1947-ben. Szel�nyi Istv�nnal k�z�sen
szerkesztette az 1948-ban megjelent A
mesterek technik�ja � A technika mesterei c�mű gyűjtem�nyes
zongoraalbumot. Jelentősek r�szletes előad�i instrukci�kkal ell�tott
k�zread�sai is (Bach 18 kis prel�diuma, k�t- �s h�romsz�lam� invenci�i, Haydn zongoraszon�t�i).
Szem�lyes ujjrendjeit, fraz�roz�sait, megjegyz�seit tartalmaz� kott�it a
Zeneakad�mia k�nyvt�ra őrzi;
Hirschl
Ilma (Budapest, 1906. janu�r 13. -?) zenetan�r.
1944. november 10-�n deport�lt�k Budapestről, Bergen-Belsenben halt meg;
Horv�th
L�szl� (Pinkafő, 1906. szeptember 9. � J�szkis�r, 1975. febru�r 23.) opera�nekes,
tan�r. Moln�r Imr�n�l �s L�szl�
G�z�n�l tanult. 1940-ben a Kolozsv�ri Nemzeti Sz�nh�z operat�rsulat�hoz
szerződ�tt. 1956-t�l a budapesti Operah�z tagja. 1945 ut�n
hangverseny�nekesk�nt műk�d�tt; rendszeresen szerepelt orat�riumokban is.
A bp.-i M�ty�s-templomban a nagymis�ken �lland�an ő �nekelte a
basszussz�l�kat;
Kapi-Kr�lik
Jenő (Sopron, 1906. szeptember 23. � Budapest, 1978. �prilis 9.)
zeneszerző,
zenepedag�gus, orgonaműv�sz.
A Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskol�n Sikl�s Albert n�vend�ke,
1929-ben zeneszerz�si v�gbizony�tv�nyt, majd 1930-ban tan�t�k�pzői
zenetan�ri oklevelet szerzett, 1933-ban Zal�nfy Alad�r n�vend�kek�nt v�gezte el
az orgonatanszakot. M�g főiskol�s kor�ban rendszeresen orgon�lt a
budapesti Doh�ny utcai zsinag�g�ban. 1933�1942 k�z�tt a De�k-t�ri evang�likus
templomban orgon�lt, az Evang�likus Le�nygimn�ziumban tan�tott. 1942-től
1954-ig a kelenf�ldi evang�likus egyh�zk�zs�g k�ntora volt. 1954�58-ban a Budapest VII. ker�leti tan�t�k�pzőben oktatott zen�t.
1958�1962 k�z�tt Soroks�ron az �nek-zene tagozat� �ltal�nos iskola tan�ra volt
nyugd�jaz�s�ig;
Kor�h
Endre (Sepsiszentgy�rgy,
1906.
�prilis
13. � B�cs,
1960.
szeptember
21.)
(hiresmagyar.network.hu)
opera�nekes.
M�r 15 �ves kor�ban basszust �nekelt a kolozsv�ri
reform�tus koll�gium �nekkar�ban. Zeneakad�miai �nektanulm�nyait Noseda
K�roly tan�tv�nyak�nt v�gezte el. 1929-ben deb�t�lt Sarastr�k�nt
a budapesti
Operah�zban, ahol Sz�kely
Mih�ly mellett a t�rsulat m�sodik basszist�ja volt. 1943-ban m�g vend�g,
emigr�l�sa ut�n, 1946-t�l tag volt a b�csi
�llami Oper�ban. 1948-t�l rendszeresen fell�pett a Salzburgi
�nnepi J�t�kokon. 2006-ban posztumusz �r�k�s tag c�met adom�nyozott neki
a budapesti Operah�z.
Dr.
K�kai Rezső (Budapest,
1906.
janu�r
15. � Budapest, 1962.
m�rcius
6.)
(www.lfze.hu)
magyar
zeneszerző, zenet�rt�n�sz �s -eszt�ta. A Zeneakad�mi�n
Koessler
J�nos zeneszerz�s- �s Hegyi
Emm�nuel zongoratan�tv�nya volt. Zenet�rt�netet Freiburgban tanult,
doktori disszert�ci�ja: Franz Liszt in
seinen fr�hen Klavierwerken (Lipcse, 1933). 1926
�s 1934
k�z�tt a Nemzeti
Zenede tan�ra volt, 1929-től
oktatott a Zeneakad�mi�n is, zeneeszt�tik�t, kompon�l�st, pedag�gi�t, 1952-től
st�lust�rt�netet. 1945-től
a Magyar
R�di� zenei oszt�ly�nak vezetője, 1946
okt�ber�től a megfelezett r�szleg komolyzenei szekci�j�nak első
embere 1948-ig,
de hal�l�ig kapcsolatban maradt az int�zm�nnyel, mint az �j zenei felv�telek
�szuperlektora�;
M�lczay
M�rky Andor (S�toralja�jhely, 1906 -
) karnagy, tan�r, zeneszerző. A Nemzeti Zened�ben �nekelni �s zongor�zni
tanult, 1925-26: a Regnum Marianum orgonist�ja, majd �nekes �s zeneszerző;
Montag
Lajos (Budapest, 1906. m�jus 26. � Budapest, 1997)
nagybőgőműv�sz-
tan�r.
Tanulm�nyait 1921 �s 1927 k�z�tt a budapesti Liszt Ferenc Zeneműv�szeti
Főiskola gordon szak�n Tintner Bertalan �s Schwalm Ferenc n�vend�kek�nt
v�gezte. 1929-t�l 1977-ben t�rt�nt nyugalomba vonul�s�ig a budapesti Operah�z
gordon sz�lamvezetője. 1931-t�l 1945-ig a Nemzeti Zened�ben, 1945-től
1985-ig a budapesti Bart�k B�la Zeneműv�szeti Szakiskola �s a Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskola Zenetan�rk�pző Int�zete Budapesti
Tagozat�nak tan�ra. Nev�hez nagybőgő-kompoz�ci�k, �tdolgoz�sok,
metodikai művek, nagybőgő-t�rt�net �s nagybőgő-lexikon
fűződik �s a vil�gh�rű
nagybőgőiskola-sorozata;
Nemcsicsn�
Szab� M�ria (1906. febru�r 14. - ) tan�t�k�pzői zenetan�r (1934-1938. R. k. Tan�t�k�pző,
Zs�mb�k - zenetan�r, 1938-1948.
R.k. Tan�t�k�pző, P�pa -
zenetan�r,1948-1959. �llami Tan�t�k�pző, P�pa - zenetan�r, 1959-1961. �nek-zenei
�ltal�nos Iskola, P�pa-�nek-zenetan�r, karvezető);
Ney
Tibor (Budapest, 1906. �prilis 20. � Budapest,
1981. febru�r 6.)
hegedűműv�sz,
pedag�gus. 1914-26 k�z�tt a budapesti
Zeneműv�szeti Főiskol�n előbb Bloch J�zsef, majd Hubay Jenő
tan�totta. Műv�szi p�ly�j�t az Operah�z zenekar�ban kezdte, majd 1938-72
k�zt a Magyar R�di� zenekar�ban j�tszott koncertmesterk�nt (utols� akt�v
�veiben n�ha br�cs�sk�nt is). 1948-60 k�z�tt a Magyar Von�stri�ban heged�lt;
ezzel az egy�ttessel t�bb magyar �s francia kamaraművet mutatott be.
1960-t�l 1974-ig a budapesti Zeneműv�szeti
Főiskol�n r�szben heged�lni, r�szben zenekari j�t�kot tan�tott. A
Zeneműkiad� V�llalatn�l Paganini-albumot adott k�zre, valamint Tartini
szon�t�ib�l �s hegedűversenyeiből, Nardini
hegedűversenyeiből szint�n. K�kai Rezső Hegedűverseny�t Budapesten 1953-ban mutatta be a R�di�zenekar
k�zreműk�d�s�vel;
Orsz�gh
Margit (Rimaszombat, 1906. j�lius 5. -)
zeneműv�szeti szakiskolai tan�r. 1930-1944.
Reform�tus Polg�ri Le�nyiskola, 1944-1966. P�csi Zenekonzervat�rium tan�r,
1966- nyugd�jban, 1950- a p�csi Liszt Ferenc K�rus tagja;�
P�tzay
J�nos (Gy�ngy�s, 1906. november 23. � Gy�ngy�s,
1955. szeptember
6.)
orgonaműv�sz, karnagy, tan�r. Iskol�it Gy�ngy�s�n v�gezte, majd Budapesten
a Zeneműv�szeti Főiskol�n folytatta az orgona tanszakon. Visszat�r
Gy�ngy�sre �s a Szt. Bertalan templom k�ntorak�nt dolgozott �vtizedeken �t. Az
1930-as �vek k�zep�től templomi hangversenyek, zongoraversenyek, r�di�s
szerepl�sek, valamint az �nekkari munka tette nev�t ismertebb� az orsz�gban. A
Katolikus �nekkar karnagyak�nt orsz�gos sikereket �r el a dalosokkal.
Jelentős �rdeme volt abban, hogy Gy�ngy�st "dalos v�rosk�nt"
emlegett�k a 30-as, 40-es �vekben. A h�bor�s esem�nyek elől Szombathelyre
menek�l, majd a front elm�lt�val visszat�r Gy�ngy�sre, �s folytatja munk�j�t a
Szt. Bertalan templom k�rus�val, emellett �neket �s zenet�rt�netet tan�t a
mezőgazdas�gi iskol�ban. Akt�van r�szt vesz a gy�ngy�si zenei �let
szervez�s�ben is. A gy�ngy�si Zeneiskola fenn�ll�s�nak 35. �vfordul�j�n,
1993-ban vette fel P�tzay J�nos nev�t, m�lt� eml�ket �ll�tva az egykori
zen�sznek;
Pertis
Pali (Miskolc,
1906
� Budapest,
1947.
augusztus
27.) kora egyik vezető cig�nypr�m�sa. Gyermekkor�ban ker�lt
Budapestre, gimn�ziumi tanulm�nyait megszak�tva k�l�nb�ző zenekarokban
seg�d-pr�m�skodott, majd h�sz�vesen megalak�totta saj�t egy�ttes�t;
P�terffy
Ida (H�dmezőv�s�rhely, 1906. m�jus 15. � Budapest, 1984. december
26.)
�nek-zene tan�r, zenei �r�, tan�r. Tanulm�nyait a
budapesti Zeneműv�szeti Főiskol�n v�gezte: k�z�piskolai �nektan�ri,
�nektan�rk�pző diplom�t szerzett. 1935-től Budapesten �nektan�r,
1946-49 k�z�tt �s 1960-t�l �nekoktat�si szakfel�gyelő. Kod�ly Zolt�n
m�dszer�nek kiv�l� ismerője �s tolm�csol�ja volt. Eredm�nyeket �rt el
zenei szakk�r�k vezet�s�vel. Az 1941-ben indult �neklő Ifj�s�g c. szaklap
főmunkat�rsa volt. A Magyar R�di�ban a magyar zene t�rt�net�t sorozatokban
ismertette. Nyugd�jba vonul�sa ut�n P�l�czi Horv�th �d�m �let�t kutatta,
felt�rta az �r� �s muzsikus Kazinczy Ferenccel, Csokonaival val� levelez�s�t,
csillag�szati megfigyel�seit, t�rk�peit. Első �r�sa 1967-ben jelent meg a
Magyar Zen�ben P�l�czi Horv�th �d�m nyom�ban Balatonf�reden c�mmel. Cikkei az
Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyekben, a L�t�hat�rban, a Somogy megye m�ltj�b�l c.
kaposv�ri lev�lt�ri �vk�nyvben jelentek meg. Kezdem�nyez�s�re �j�totta fel a
Siotours P�l�czi Horv�th �d�m egykori majorj�t Sz�nt�dpuszt�n;
Radics
G�bor (Budapest,
1906.
� Sao
Paulo (Braz�lia),
1968.)
dzsesszhegedűs, szaxofonos,
az egyik első jelentős jazzhegedűs, tan�r.� Elősz�r klasszikus zen�t tanult a Zeneakad�mi�n,
ahol Hubay
Jenő n�vend�ke volt. K�sőbb cig�nyzenekarokkal �s
t�nczenekarokkal egyar�nt muzsik�lt. B�r szaxofonon is j�tszott,
elsősorban jazzhegedűsk�nt v�lt ismertt�. A vil�g sz�mos hely�n vend�gszerepelt.
Hossz� ideig �lt P�rizsban, ahol Josephine
Baker zenekar�ban j�tszott;
Rajter
Lajos, szlov�kul
Ľudov�t Rajter (Bazin,
1906.
j�lius
30. � Pozsony,
2000.
www.pozsonyicasino.eu
j�lius
6.) szlov�kiai
magyar
karmester,
zeneszerző, pedag�gus. A pozsonyi evang�likus l�ceumban �retts�gizett
(1924). Zenetan�rai �desapja, id. Rajter Lajos, majd a pozsonyi V�rosi
Zeneiskol�n Albrecht S�ndor, a pozsonyi Hudobn� a dramatick� (Zenei �s
dr�maműv�szeti) akad�mi�n Frico Kafenda (elm�let, zongora) �s Rudolf Rupn�k
(gordonka) voltak. Zeneszerz�sben a b�csi Akademie f�r Musik Und darstellende
Kunst-on (1924�1929) a pozsonyi sz�let�sű Franz Schmidt �s Joseph Marx
(zeneszerz�s), Clemens Kraus �s Alexander Wunderer (dirig�l�s), majd a
budapesti Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskola Mesteriskol�j�n a
szint�n pozsonyi sz�let�sű Dohn�nyi
Ernő tan�tv�nya volt. A salzburgi karmesteri mestertanfolyamon
Clemens Kraus tan�rseg�dje (1929-1933). 1934-től a Magyar R�di� karnagya,
majd első karnagya (1935�1945), ugyanakkor a Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskola tan�ra �s a Budai Zeneakad�mia Zenei
Igazgat�ja. A pozsonyi Szlov�k R�di� Szimfonikus Zenekar�nak k�t �zben
vezető karnagya (1945�1949, 1968�1977). A Szlov�k Filharm�nia alap�t�
első karnagya (1949�1976), pozsonyi Zene- �s Dr�maműv�szeti
Főiskola karvezető tanszak�nak pedag�gusa (1949�1976). 1976-ban
nyugd�jazt�k, de karmesteri �s zeneszerz�si tev�kenys�g�t intenz�ven tov�bb
folytatta;
R�kai
Mikl�s (Budapest, 1906. november 9. � Budapest, 1959. janu�r 21.)
h�rfaműv�sz, tan�r. Mosshammer Ott� tan�tv�nya. 1926-t�l a
budapesti Operah�z tagja, 1937-től a Zeneműv�szeti Főiskola
tan�ra (hal�l�ig bet�lt�tte mindk�t �ll�st). 1934-től a Filharm�nia
T�rsas�g titk�ra, 1938-t�l főtitk�ra, 1940 � 41-ben �gyvezető
aleln�ke volt;
R�nai
Antal (Szeged,
1906.
j�lius
22. � Kolozsv�r,
1996.
febru�r
9.) operakarmester, igazgat�, tan�r. A Kolozsv�ron
tal�lhat� konzervat�riumban
tanulm�nyait 1926-ban
fejezte be. 1924
�s 1940
k�z�tt a kolozsv�ri Rom�n
Opera karmestere volt. 1940-ben
a v�rosban maradt, de nem vez�nyelhetett, 1944-ben Nagyb�ny�n
volt munkaszolg�latos. 1944 ősz�től ism�t a Rom�n Oper�ban vez�nyelt,
1948
�s 1970
k�z�tt a kolozsv�ri �llami
Magyar Opera karmesterek�nt dolgozott, ő vez�nyelte 1948.
december
11-�n az opera avat�s�n Kod�ly Zolt�n dalj�t�k�t, a H�ry
J�nost.
1951-től
1957-ig
az opera igazgat�ja is volt. 1940
�s 1973
k�z�tt karvezet�st, partit�raolvas�st, hangszerismerettant tan�tott a
konzervat�riumban. P�lyafut�sa folyam�n vez�nyelt �tvenn�l t�bb oper�t �s zen�s
sz�npadi művet, t�bb mint ezer előad�s alatt, t�bbek k�z�tt a k�vetkezőket:
Carmen,
Fidelio,
Igor
herceg, Hoffmann
mes�i, Pillang�kisasszony,
Turandot,
Aranykakas,
Az
eladott menyasszony, Falstaff,
Otello,
Rigoletto,
A
n�rnbergi mesterdalnokok;
Solt
Ilona (Budapest, 1906. okt�ber 24. � Budapest, 1987. november 29.) zongoraműv�sz,
zenetan�r. Zenei tanulm�nyait
1925-ben a Budapest Sz�kesfőv�rosi Felsőbb Zeneiskol�ban kezdte, majd
a budapesti Zeneműv�szeti Főiskola zongora tanszak�n folytatta
1931-1933 k�z�tt. A zongora tan�rk�pző szakon Hern�di Lajos �s Ung�r Imre
tan�rokn�l; a kamarazene főtanszakon Weiner Le�n�l �s Banda Ed�n�l tanult
�s diplom�zott. 1927-től elsősorban, mint pedag�gus műk�d�tt, de
a negyvenes �vektől m�r Eur�pa szerte hangversenyezett zongora-sz�listak�nt
�s kamara-muzsikusk�nt;
Sv�d
S�ndor (Budapest,
1906.
m�jus
28. � Budapest, 1979.
j�nius
9.)
opera�nekes,
tan�r. Tanulm�nyait Olaszorsz�gban
v�gezte, Mario Sammarco �s Riccardo Stracciari n�vend�kek�nt. A budapesti Operah�zban
1928-ban
deb�t�lt Silvio szerep�ben Leoncavallo
Bajazz�k
c�mű oper�j�ban. 1928-1936 k�z�tt az Operah�z mag�n�nekese volt, k�zben
1931-ben sikerrel vend�gszerepelt B�csben,
ahol a Staatsoper
�lland� tagja lett 1936-t�l. 1940-1950 k�z�tt New
Yorkban �nekelt a Metropolitan operah�zban, de t�bb alkalommal fell�pett
a mil�n�i
Scal�ban is. 1950�57 k�z�tt visszat�rt Budapestre. Kor�nak egyik
legjelentősebb baritonjak�nt
tartj�k sz�mon, elsősorban Verdi-oper�kban
aratott kimagasl� sikereket;
Szab�
Lajosn� (Kissz�ll�s, 1906. febru�r 15.)
zongoratan�r (Orsolya �rendi ap�c�k, Eger � zongoratan�r; �llami Zeneiskola, Tatab�nya
� igazgat� helyettes �s igazgat� is);
Szalay Lajos (Budapest, 1906. m�jus 24. - Budapest, 1968. febru�r.
11) orgonaműv�sz, karnagy, tan�r. Zenei tanulm�nyait a budapesti Lovass
Izs� Zenekonzervat�rium zongora szak�n kezdte, a gimn�ziumot a szal�zi rend
keret�ben v�gezte el. Otthagyva a rendet 1925-ben �s beiratkozott a
Zeneműv�szeti Főiskola orgona-, egyh�zzenei �s karmesteri
tanszakaira, tan�ra orgona szakon Zal�nfy Alad�r, zeneszerz�sen Sikl�s Albert,
karmesterk�pzőn Unger Ernő. K�zben 1926-t�l az erzs�betv�rosi
főpl�b�nia orgonist�ja, 1927-35 k�z�tt pedig a V�rpl�b�nia karmestere.
1927-től p�r �vig a budapesti UFA Filmsz�nh�z orgonist�ja is. 1932-ben
fejezte be a főiskola orgona �s karmesteri tanszak�t. 1941-ben a
Zeneakad�mi�n egyh�zkarnagyi, 1947-ben pedig�
k�z�piskolai �nek- �s zenetan�ri oklevelet szerzett. 1933-t�l az egri
fősz�kesegyh�z karmestere, a Papnevelő Int�zet �nektan�ra �s a
főegyh�zmegye orgonaszak�rtője, 1941-től az Egri
Tan�t�k�pző �nektan�ra. 1946-t�l az orsz�gban elsők�nt egyh�zi
zeneigazgat�. T�bb mint 50 orgon�t �p�tettek v. alak�tottak �t tervei alapj�n.
1947ben lemondott a Papnevelő Int�zeti �nektan�rs�g�r�l, 1952-ben
orgonista �s zeneigazgat�i tev�kenys�g�ről, mert az Egri �llami Pedag�giai
Főiskola �nek-zene tansz�k�re nevezt�k ki. 1955-től a tansz�k
megszűn�se miatt az Egri Zeneiskola zongoratan�ra lett. 1956-t�l
Budapesten a ter�zv�rosi pl�b�niatemplom k�ntor-karnagya;
Sz�nth�
Enid (1906�?) opera�nekes, tan�r;
Sz�kely
J�lia (Budapest, 1906. m�jus 8. � Budapest, 1986. m�rcius 19.)
�r�,
zongoraműv�sz,
tan�r. Zongoratanulm�nyait Szatm�ri Tiborn�l kezdte a budapesti Nemzeti
Zened�ben, majd Kod�ly Zolt�nn�l tanult, �s Bart�k B�la n�vend�kek�nt 1934-ben
szerzett zongoratan�ri diplom�t. K�zben a Sz�nműv�szeti Akad�mi�n
rendezői tanfolyamot v�gzett. 1929-ben B�csben mutatkozott be, mint
zongoraműv�sz. 1952-68-ban a p�csi Tan�rk�pző Főiskol�n
�nektan�rk�pz�ssel foglalkozott, adjunktus, majd docens. Jelentős irodalmi
tev�kenys�get folytatott;
Szekr�nyin�
Mur�nyi Matild (Budapest, 1906. j�nius 24. -)
zongoratan�r. 1935-1945. Mur�nyi M. Zeneiskol�ja - igazgat�, 1945-1947.
Zeneiskolai munkacsoport igazgat�, 1957- Zeneoktat�i Munkak�z�ss�g igazgat�;
Szerdahelyi
J�nos (Abony, 1906. j�nius 7. � Budapest, 1988. augusztus 24.)
magyar
n�ta- �s t�ncdalszerző. Zenei tanulm�nyait 9 �ves kor�ban (hegedű)
kezdte Busztin Dezsőn�l; 1938-40.-ben a Budai Zeneakad�mi�n zeneszerz�st
tanult Kereszthy Jenő tan�tv�nyak�nt. Ezt megelőzően, 1930-ban a
debreceni tudom�nyegyetem matematika-fizika szak�n szerzett tan�ri oklevelet.
Egyetemi �vei alatt egy debreceni moziban muzsik�lt saj�t zenekar�val.
1932-37-ben a m�ty�sf�ldi gimn�zium tan�ra; 1946-48-ban a balassagyarmati
gimn�zium 1948-52-ben a v�ci gimn�zium igazgat�ja; 1952-53-ban Pest megyei
Tan�cs szakfel�gyelője; 1953-1967 k�z�tt az Ybl Mikl�s �p�tőipari
Technikum, k�zben 1954-57-ben az �p�letg�p�szeti Technikum tan�ra;
Szokolay
B�lint (Orosh�za, 1906. janu�r 28. � Sopron,
1997. m�rcius 18.)
karnagy.
Tisztviselő volt, de műkedvelő muzsikusk�nt minden szabadidej�t
a zen�l�snek szentelte. M�r fiatalon heged�lt, s zenei tanulm�nyait
felnőtt fejjel, csal�dapak�nt is folytatta. Amikor be�ratta S�ndor fi�t
(Szokolay S�ndor Kossuth-d�jas zeneszerzőt) a B�k�starhosi Zeneiskol�ba,
d�bbent r� hogy nem az egy sz�l hegedű, hanem a k�z�s dalol�s, a
k�rus�nekl�s az, ami őt legink�bb vonzza. Első k�rusa az Orosh�zi
Madrig�lk�rus volt. 1977-től Solym�ron �lt �s az ottani Női K�rust
vezette. B�r Sopronban halt meg, de v�gakarata szerint Solym�ron lett
eltemetve;
Thom�n
M�ria (1906 -) hegedűműv�sz-tan�r;
V�radi
J�zsefn� Farkas Kl�ra (Cs�kbal�nb�nya, 1906.
febru�r 26. -) zongoratan�r (Főv�rosi Zeneiskola Szervezet; Főv�rosi
IX. ker�leti �llami Zeneiskola);
V�rnagy
Viktor (Stolac, Bosznia-Hercegovina, 1906. febru�r 21.�P�cs, 2003. m�jus 15.)
zenetan�r. P�csett a ciszterci gimn�ziumban �retts�gizett, a ferencesek
templom�ban vesper�s-sz�l�kat �nekelt, r�videsen megalap�totta a Szer�fi
K�rust. 1936�55: sport �s cipő kiskereskedő. 1956�82: nyugd�jaz�s�ig
az Orsz�gos Filharm�nia p�csi irod�j�nak kirendelts�g vezetője. A P�csi
Liszt Ferenc K�rus alap�t� tagja, a P�csi Szimfonikus Zenekar adminisztrat�v
vezetője;
Verbőczy
Ila (Budapest, 1906 � Budapest,
1968. j�lius 12.) �nekműv�sz, operett
�nekesnő, tan�r. R�kosi
Szidi sz�n�sziskol�j�t v�gezte, 1929-ben a Kir�ly Sz�nh�z, 1930-ban a Ter�z
k�r�ti Sz�npad, 1931�33-ban a Bethlen t�ri Sz�npad tagja. 1934-ben visszat�rt a
Kir�ly Sz�nh�zba, 1935-ben a V�rosi Sz�nh�zban operettek c�mszerepeit
j�tszotta. Sz�mos hangversenyen műk�d�tt k�zre a Zeneakad�mi�n �s �lland�
szereplője volt a Magyar R�di�nak. Műsor�n operettek, sanzonok �s
dzsessz-sz�mok szerepeltek;
Vincze
Ott� (Visegr�d, 1906. j�lius 9.
� Budapest, 1984.
augusztus 14.)
zeneszerző,
karnagy. 1922-1929 k�zt a budapesti Zeneműv�szeti Főiskol�n Sikl�s
Albertn�l tanult kompon�lni. 1942-ig az �ll�stalan zen�szeket t�m�r�tő
Melles B�la-zenekart vez�nyelte. 1942-től a h�bor� v�g�ig a Magyar
R�di�n�l dolgozott karmesterk�nt �s zeneszerzők�nt. 1946-1949 k�z�tt a
Miskolci Nemzeti Sz�nh�zn�l, majd egy �vadon �t az �llami B�ny�sz Sz�nh�zn�l,
ezut�n az �tt�rő �s Ifj�s�gi Sz�nh�zn�l dolgozott műv�szeti
vezetők�nt. K�zben az 1953-ban megrendezett II. Zenei Pl�num keret�ben a
Főv�rosi Operettsz�nh�zban bemutatt�k dalj�t�k�t (Boci-boci tarka),
amellyel kimagasl� sikert �rt el. 1957-60-ban a Főv�rosi Operettsz�nh�z,
majd 1966-ig a Petőfi Sz�nh�z zenei vezetője �s karnagya volt;
Viski
J�nos (Kolozsv�r,
1906.
j�nius
10. � Budapest,
1961.
janu�r
16.)
Krasznai
J�nos szobr�szműv�sz Viski J�nos portr�ja
zeneszerző,
zenepedag�gus. Előbb hegedűműv�sznek
tanult, Antal Gyula, Sipos G�bor �s Kol�r Guszt�v voltak a tan�rai, majd 19
�ves kor�ban, h�rom �n�ll� hegedűest ut�n egyre ink�bb a zeneszerz�s
kezdte �rdekelni. 1927-ben � a gazd�lkod�i �letvitele mellett � nyert felv�telt
a budapesti Zeneműv�szeti
Főiskol�ra, ahol Kod�ly
Zolt�n tan�tv�nya volt. Zenei tanulm�nyai mellett a Magyar
Kir�lyi P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen filoz�fiai
�s műv�szett�rt�neti
tanulm�nyokat is folytatott. A főiskol�n 1932-ben diplom�zott, majd ezt
k�vetően hazak�lt�z�tt Szil�gyzov�nyba. A birtokon gazd�lkodott �s
kompon�lt. Egyik első itt sz�letett műve a Szimfonikus szvit,
amit 1937-ben Vaszy
Viktor mutatott be a Magyar
R�di�ban. Egy 1939-es budapesti koncerten a vil�gh�rű holland
karmester, Willem
Mengelberg is dirig�lta a darabot, a Filharm�niai
T�rsas�g Zenekara �l�n, majd ezt k�vetően szerte Eur�p�ban
is előadta � komoly nemzetk�zi ismerts�get szerezve a komponist�nak. 1939-ben
�rta a Balassi
B�lint verse �ltal ihletett Enigma c�mű szimfonikus
k�ltem�ny�t, amely egyik legismertebb zeneműve lett, �s amelyet a Kisfaludy
T�rsas�g Greguss P�l-eml�k�remmel t�ntetett ki. Ez a szerzem�nye is
gyakran j�tszott darab volt k�lf�ld�n, �Norv�gi�t�l
T�r�korsz�gig
majdnem minden nagyobb eur�pai v�rosban elhangzott�. Zeneszerzői
munk�ss�g�ra jelentős m�rt�kben hatott mestere, Kod�ly
Zolt�n. Maga �gy �rt erről: ��n vagyok a Kod�ly-iskola
z�szl�vivője.� 1940-ben a Nemzeti
Zenede főtitk�ra �s hangszerel�s tan�ra lett, �s hetenk�nt utazott
Zov�nyb�l Budapestre �s vissza. Egy �v m�lva a kolozsv�ri Zene-
�s Sz�nműv�szeti Konzervat�rium igazgat�ja lett (erről a
megb�z�sr�l m�r 1932-ben is sz� volt, de akkor elmaradt a kinevez�s). 1942
ősz�n a budapesti Zeneakad�mia zeneszerz�s főtanszak tan�r�v�
nevezt�k ki (ekkor v�gleg Magyarorsz�gra k�lt�z�tt), �s hal�l�ig tev�kenykedett
az int�zm�nyben. Műk�d�se idej�n sz�mos, k�sőbb h�ress� v�lt hallgat�
mestere volt, p�ld�ul Dobszay
L�szl�, E�tv�s
P�ter, F�ldes
Imre, Hidas
Frigyes, L�ng
Istv�n, K�rolyi
P�l, Lendvay
Kamill�, Petrovics
Emil, Simon
Albert, Soproni
J�zsef, Szőllősy
Andr�s, Szőnyi
Erzs�bet �s sokan m�sok;
Zipernovszky
F�l�pke / M�ly Elem�rn�/ (1906-1974)
hegedűműv�sz-tan�r;
Osdolai
Zs�g�n Lenke /Lacz� Istv�nn�/ (1906-1995)
opera�nekesnő, tan�r;
105
�ve sz�letett (1911)
Adorj�n
Ilona (Kolozsv�r, 1911. augusztus 9. � Budapest, 2004) �nekműv�sz,
tan�r.
Tanulm�nyait a kolozsv�ri konzervat�riumban �s Zeneakad�mi�n v�gezte zongora �s
�nek szakon, Mih�lyffy Ir�n �s M�ty�sn� L�vay Ilona n�vend�kek�nt.
Sz�lőv�ros�ban a le�nygimn�ziumban, a tan�t�k�pzőben, majd az ottani
Zeneakad�mi�n h�sz �ven �t tan�tott mag�n�neket; ezzel egy időben a
kolozsv�ri magyar opera �nekmesterek�nt is műk�d�tt. 1983-ban �ttelep�lt
Magyarorsz�gra. Budapesten az ELTE Tan�rk�pző Főiskolai Kar Zenei
Tansz�k�n mag�n�neket oktatott, egy�ttal a győri Kisfaludy Sz�nh�z opera
egy�ttes�nek �nekmesterek�nt tev�kenykedett, k�sőbb a Kod�ly Zolt�n
K�rusiskol�ban k�rus-hangk�pz�st vezetett. Kurzusokat tartott t�bbek k�zt
Szegeden, Debrecenben, Szombathelyen, Esztergomban, Kecskem�ten, Majkon.
Hal�l�ig a budapesti Operah�z sz�mos �nekes�nek �s �nekesnőj�nek tan�ra
volt, sok nagyh�rű műv�szt � ind�tott el a p�ly�n. T�bb mint hatvan
�vig művelte az �nekoktat�s valamennyi �g�t;
Alp�r
G�za J�nos (Kristyor, 1911. szeptember 28. - )
n�taszerző, sz�veg�r�, tan�r;
Bacs�k
Erzs�bet dr. Zelliger Ernőn� (Pozsony, 1911. szeptember 27. -) zongoraműv�sz, zenetan�r,
Bart�k B�la tan�tv�nya (1945-től
Főv�rosi IX. ker�leti �llami Zeneiskola � tanszakvezető zongoratan�r);
B�gya
Andr�s (Arad,
1911.
december
8. � Budapest,
1992.
november 4.)
zeneszerző,
tan�r, az 1960-as
�vek magyar k�nnyűzen�j�nek
egyik meghat�roz� alakja. 1927 �s '32 k�z�tt Kolozsv�rt
v�gezte a zeneakad�mi�t Martian Negrea �s Alexandru Schelletti tan�tv�nyak�nt.
1932-től, tizenk�t �ven �t a sepsiszentgy�rgyi
reform�tus
Sz�kely
Mik� Koll�gium zenetan�ra volt. M�r ekkor kompon�lt k�rusműveket a
di�koknak. A m�sodik
vil�gh�bor�ban frontszolg�latot teljes�tett �s amerikai hadifogs�gba
esett. Innen szabadulva Bu�dapesten telepedett le. Előbb zongor�zott a
Hol�czy-egy�ttesben, majd 1947-t�l a Magyar R�di� k�nnyűzenei oszt�ly�nak
k�lső munkat�rsa, k�sőbb vezetője lett;
Dr.
Bakos G�za (Szeged, 1911. febru�r 26. - )
zeneszerző, jog�sz (Szegedi V�rosi Tan�cs � kult�rtan�csos);
Balogh
G�za (Vrdnik, 1911. december 31. - )
git�rműv�sz-tan�r, hangszerk�sz�tő;
B�nszegi
Albertn� Cseperk�lovits Erzs�bet (Budapest,
1916. szeptember 22.� -) zeneiskolai
hegedűtan�r (1939-1941. �llami
Zeneiskola Esztergom; 1942-1943. �llami Zeneiskola, Budapest; 1953-1959. �llami
Zeneiskola, Kecskem�t; 1959-1972. Főv�rosi XX-XXI. ker�leti �llami
Zeneiskola-tanszakvezető
zongoratan�r);
B�kefi
Alad�r G�bor (Rom�nd, 1911. �prilis 4.
- Szombathely, 1986.
(wiki.strandkonyvtar.hu)
szeptember
30.) �nek-zene szakos tan�t�k�pző-int�zeti tan�r. Tanulm�nyait a p�pai
tan�t�k�pzőben, �s a budapesti Zeneakad�mi�n v�gezte. 1933-ban P�p�n
tan�t�i, 1948-ban Budapesten k�z�piskolai tan�ri oklevelet szerzett. 1933-39-ig
Marcaltőn, 1939-44-ig Felső�rs�n, 1946-51-ig a p�pai Zalka M�t�
�ltal�nos Iskol�ban, 1951-58-ig az �llami Tan�t�k�pző Int�zetben,
1958-59-ben a T�rr Istv�n Gimn�ziumban, 1959-86-ig a Szombathelyi
Tan�rk�pző Főiskol�n tan�tott. P�p�n �s Szombathelyen is tev�kenyen
r�szt vett a v�ros zenei �let�ben. P�p�n 1945-48 k�z�tt egy ideig ő vezette
a p�pai Perutz Gy�r �nekkar�t, 1957-59-ig a Petőfi Gimn�zium zenekar�t;
Bencze
Mikl�s (Budapest,
1911.
j�nius
19. � Dothan,
1992.
janu�r
24.[1])
opera�nekes-tan�r. Lendvay Mikl�s tan�tv�nya volt. 1947-ben �szt�nd�jjal
Olaszorsz�gban Manfredo
Polverosin�l k�pezte tov�bb mag�t. 1946-ban szerződtette az Operah�z,
ahol Ferrando (Verdi: A trubad�r) szerep�ben deb�t�lt.
1957-ig maradt a t�rsulat tagja, akkor emigr�lt az USA-ba,
ahol előbb a r�vid �letű Petőfi Sz�npadon j�tszott New
Yorkban, majd k�l�nb�ző t�rsulatokn�l �nekelt, k�sőbb
fők�nt tan�tott;
N.
Bont� Ilona (Budapest, 1911. december 16. - )
zenetan�r, zongoraműv�sz (1936- mag�n zeneiskolai tan�r;� 1961-1972.
�llami Balettint�zet � zenetan�r;
Br�zik
J�nosn� M�t� Katalin (Nagyv�rad, 1911. december
27. -) zongoratan�r (Zenei munkak�z�ss�g, B�k�scsaba; Bart�k B�la �llami
Zeneiskola, B�k�scsaba);
Dr.
Dall�n� Tur�czi Magda (Korompa, 1911. augusztus
10. - ) hegedűműv�sz-tan�r (Zeneműv�szeti Szakk�z�piskola,
Győr � igazgat�; Győri Filharmonikus Zenekar � koncertmester; Budai J�r�si K�rzeti Zeneiskola �
tanszakvezető, vezetőtan�r);
Darvas
G�bor /Steinberger G�bor / (Szatm�rn�meti,
1911.
janu�r
18. �
Budapest,
1985.
febru�r
18.) zeneszerző,
zenet�rt�n�sz, tan�r. Csal�dj�val 1918-ban Budapestre k�lt�z�tt, ott v�gezte
gimn�ziumi �s főiskolai tanulm�nyait. Kilenc�ves kor�t�l zongor�zni
tanult, 1926-t�l 1932-ig a budapesti Zeneakad�mia
n�vend�ke volt, előbb hangszeres majd zeneszerzői tanszakon (Kod�ly
Zolt�n tan�tv�nyak�nt). A harmincas �vekben zenekari szerzem�nyeit
hangversenyen �s a Magyar
R�di�ban mutatt�k be. 1939-ben k�lf�ldre t�vozott; a m�sodik vil�gh�bor�
idej�n D�l-Amerik�ban �lt, egy ideig Erich
Kleiber k�zvetlen munkat�rsa volt, k�sőbb cikkeket �rt zenei
foly�iratok r�sz�re. 1948-ban t�rt vissza Magyarorsz�gra, ahol k�l�nb�ző
kultur�lis int�zm�nyekn�l műk�d�tt zenei szak�rtők�nt, 1972-ig.
Szerzői tev�kenys�g�t 1951-ben �j�totta fel; a kompon�l�son k�v�l az
eur�pai m�lt zenei �rt�keinek felt�r�s�val �s k�zread�s�val, feldolgoz�s�val �s
hangszerel�s�vel valamint szakk�nyvek �r�s�val;
D�ri
Ott� (B�cs, 1911. okt�ber 5. � New York City, 1969. �prilis 18.) gordonkaműv�sz
�s jog�sz. 1929�1933 k�z�tt a budapesti
Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskol�n Kerpely Jenőn�l v�gezte el
a gordonkatanulm�nyait. 1935-ben a budapesti tudom�nyegyetemen jogi doktor�tust
szerzett. 1938-ig a Budapesti Hangversenyzenekarban j�tszott. Ausztria n�met
megsz�ll�s�t k�vetően P�rizsba emigr�lt, ahol az �cole Normale-on Maurice
Eisenbergn�l tanult tov�bb. 1939-től az USA-ban �lt. T�bb szimfonikus
zenekarban j�tszott, majd 1945�1948 k�z�tt a L�ner-von�sn�gyesben, 1951�1961
k�z�tt a New York Tri�ban, 1962-től hal�l�ig a City College von�sn�gyes�ben;
D�ry
J�zsef (Szabadsz�ll�s, 1911. augusztus 12.
�Szabadsz�ll�s, 2002. m�jus
22.)
fők�nyvelő, dal�nekes, sz�veg�r�. 1984-ben Szabadsz�ll�son is
meg�nnepelt�k az 50 �ves p�lyafut�s�t. 1986-ban Szabadsz�ll�s d�szpolg�ra.
Eml�k�t a Szabadsz�ll�s v�ros Helyt�rt�neti Gyűjtem�ny�ben �lland�
ki�ll�t�ssal őrzi;
Dr.
Farkas Ed�n� F�ldes L�via (Budapest, 1911.
m�rcius 30. -) zongoratan�r
(Bart�k
B�la �llami Zeneiskola, B�k�scsaba � alap�t� tan�r, tanszakvezető;
Főv�rosi XV. ker�leti �llami Zeneiskola;
F�zes
Zsigmond (Budapest, 1921. november 26.)
hegedűtan�r (�llami Zeneiskola, Salg�tarj�n � hegedű- �s k�rttan�r,
uo. tanszakvezető is; Salg�tarj�ni Szimfonikus Zenekar - koncertmester �s
zenekari titk�r; a salg�tarj�ni �ttőrőh�z von�szenekart�nak
megalap�tja �s vezető karnagya);
Goszleth
Ervinn� (Budapest, 1911. november 7. - )
zongoratan�r (Főv�rosi Hern�d utcai �nek-zenei �ltal�nos Iskola-zongora;
Főv�rosi VI. ker�leti �llami Zeneiskola;
Gődel
Hilda / V�gi Istv�nn�/ (Budapest, 1911.
december 25. � 2015. m�rcius) �nekműv�sz-tan�r, sz�nműv�sz.
1932-39
Volksoper, B�cs- opera�nekes; 1952-71 k�z�tt a p�csi Tan�rk�pző
Főiskola - a PTE Műv�szeti Kar elődj�nek - elhivatott
mag�n�nek-hangk�pző tan�ra volt, de a vezető p�csi �nekkarok
hangk�pz�s�t is ell�tta. A h�res p�csi k�rushangz�s Tillai Aur�l �s tan�tv�nyai
(dr. Kamp Salamon, Kert�sz Attila, dr. Kutny�nszky Csaba, dr. Szab� Szabolcs,
Nagy Ernő, dr. Lakner Tam�s, ifj. Dobos L�szl�, Sch�ber Tam�s, stb.).
Horv�th M�ria �nekműv�sz Gődel Hilda hangk�pző műhely�nek
szint�n sokat k�sz�nhetett, mert 2005-ben saj�t �nektanod�t alap�tott
Gődel-Pauk Hangnevelő Iskola n�ven. Magyar nyelvű publik�ci�i
mellett sz�mos n�met nyelvű �r�sa jelent meg a Schweizerische Musikzeitung
has�bjain. 1932-39 k�z�tt a Volksoper Wien mag�n�nekese volt. T�bb sz�z
műford�t�s (dalok, k�rusművek) szerzője. "Daloljatok! A hangnevel�s műv�szete" c�mű
k�nyve tan�tv�nyi mag�nkiad�sban jelent meg 2004-ben �s a k�telező �s
aj�nlott irodalmi jegyz�kben szerepel a Liszt Ferenc Zeneműv�szeti
Egyetemen BA zenekar- �s k�rusvezető tanszak hallgat�i r�sz�re k�sz�lt
tant�rgyle�r�sok k�z�tt.
A
Gődel tan�tv�nyok egyike: Tihanyi J�zsef
(Parlando
2015/4. sz�m-r�szlet)
Gy�ngy�si
J�nos (Budapest, 1911. augusztus 28. -� ) nyugalmazott zenekari gordonk�s
(1929-1932.� 2. honv�d gyalogezred
zenekar zenekari tag, 1933-1944. Honv�dzenekar, Kecskem�t, 1948-1958. Honv�d
K�zponti Zene3kar, 1958-1966. Magyar N�phadsereg Műv�szegy�ttese
Szimfonikus Zenekara - zenekari műv�sz);
Faludi B�la (R�bcakapi, 1911. -
Budapest, 1966. febru�r 18.) karnagy, zenetan�r. 1929: a kalocsai tan�t�k�pzőben
k�ntori, a budapesti Zeneműv�szeti Főiskol�n Harmat Art�r
tan�tv�nyak�nt 1933-ban egyh�zkarnagyi, 1935-ben pedig k�z�piskolai �nektan�ri
oklevelet szerzett. 1927: a kalocsai �rseki sz�kesegyh�z orgonist�ja, 1931: a
budapesti J�zus Szt. Sz�ve-templom k�ntora, a Szt. Csal�d-pl�b�niatemplom, a
Mesterek �s Ifjak M�ria Kongreg�ci�ja f�rfikar�nak alap�t� karnagya, 1935: az
�llami K�lcsey Re�lgimn�zium, az angolkisasszonyok V�ci u. iskol�j�nak �s
tan�rk�pző főiskol�j�nak �nek- �s zenetan�ra;
Hamvas
L�szl� (Budapest, 1911. okt�ber 4. �Budapest,
1996. augusztus 14. ) zenekari hegedűműv�sz (Honv�d
Műv�szegy�ttes, Magyar �llami Hangversenyzenekar);
J�mbor
L�szl� (Mende,
1911.
m�jus
18. � Budapest,
1995.
m�jus
1.) magyar
(operavilag.net)
opera�nekes-tan�r.
M�r gyermekk�nt k�rusban �nekelt. A sz�pen szaval� gimnazista akkor fordult
v�gleg az �nekl�s fel�, mikor tan�ra, B�rdos
Lajos felfigyelt kiv�teles hangi adotts�gaira. Az �retts�gi ut�n
p�kmesters�get tanult, s a katonai szolg�latot k�vetően, 1933-t�l a
s�tőiparban dolgozott, de mag�n�ton tov�bb k�pezte hangj�t Makkay P�ln�l.
Elő�nekl�s �tj�n lett az Operah�z
�szt�nd�jasa 1937-ben. Palotay
�rp�d vette �t k�pz�s�t. 1938. j�nius 7-�n deb�t�lt az �reg pap
szerep�ben Mozart
Var�zsfuvol�j�ban. Az 1940-es
�vek v�g�n R�m�ban
Manfredo Polverosin�l tanult tov�bb. K�zel n�gy �vtizeden �t, 1974-ig
volt a t�rsulat egyik vezető �nekese, k�sőbb nyugd�jask�nt is
fell�pett. Elsősorban Wagner
műveinek bariton
szerepei �lltak hozz� legk�zelebb;�
Kapit�nffyn�
Katona Magdolna (Munk�cs 1911. m�rcius -
hangverseny�nekes, �nektan�r (1947-1976. Bart�k B�la Zeneműv�szeti
Szakk�z�piskola, Budapest, 1976 � uo. nyugd�jas szerződ�ses �nektan�r);
Keresztes
Mih�ly (Pereg, 1911. november 13. -)
zeneszerző;
Keuler
Jenőn� Bajk� �va (Kov�szna, 1911.
�prilis 13.) zenetan�r (1949-1966.
Főv�rosi Zeneiskola Szervezet - zongora- �s szolf�zstan�r);
ifj.
Kil�nyi Edward (Philadelphia, 1911 - )
zongoraműv�sz, tan�r. 1927-30
k�z�tt
Dohn�nyi Ernő tan�tv�nya volt Budapesten. Amerikai bemutatkoz� koncertje
1941-ben volt;
K�kai
Rezsőn� (Budapest, 1911.
m�rcius 26.) zongoraműv�sz-tan�r (1963-1965.
Főv�rosi Zeneiskola Szervezet-zongoratan�r; 1965- Magyar
Zeneműv�szek Sz�vets�ge Zenei
k�nyvt�r �s hangt�r, Zenei Inform�ci�s K�zpont-
vezető);
�Kov�cs
J�nos (Tam�si, 1911. febru�r 2.) �ltal�nos iskolai �nek-zenetan�r,
k�rusvezető (Nagybajom- tan�t� �s karnagy; Tam�si � tan�t�, �nek-zene- �s
zongoratan�r, karnagy);
K�sa Ferenc (Budapest, 1911. j�nius 12. - Sz�kesfeh�rv�r, 1999.
december 23.) karnagy, zenetan�r. A Zeneakad�mi�n k�z�piskolai �nek- �s
zenetan�ri oklevelet szerzett. 1935. VI. 15: Sz�kesfeh�rv�rott szentelt�k
papp�. K�pl�n R�ckev�n, 1937-41: a Zeneakad�mia egyh�zkarnagyi tanszak�n
egyh�zzenei tanulm�nyokat folytat. Sz�kesfeh�rv�rott 1941-96: nyugd�jaz�s�ig a
sz�kesegyh�z karnagya, 1941-45: a Le�nynevelő Int�zet lelk�sze, 1944-94:
az egyh�zmegyei k�ntork�pző igazgat�ja;
Lack�
M�ria (Tiszaf�ldv�r, 1911-1984) �nekesnő, tan�r.
Budanovics M�ri�n�l �s Palot�sy �rp�n�l mag�n�ton tanult �nekelni. 1945-ben
Sergio Failoni h�v�s�ra a főv�rosi Operah�z t�rsulat�hoz szegőd�tt,
Turandotk�nt. K�t �vtizeden kereszt�l a sz�nh�z egyik jelentős dr�mai
hősnője volt (Aida, Santuzza, Senta, Tosca stb.) 1965-ben vonult
vissza a sz�npadt�l;
Lakatos
Vince (Budapest, 1911. j�lius 13. � Budapest, 1970. febru�r 2.)
cig�nypr�m�s,
tan�r. Tanulm�nyait a Zeneműv�szeti Főiskol�n v�gezte (1932), Zsolt
N�ndor tan�tv�nya volt. Sz�mos főv�rosi vend�gl�t� ipari helyis�gben
j�tszott sz�rakoztat� zen�t, magyar n�t�t �s klasszikus darabokat is;
�Marschall
J�zsef (Soroks�r 1911. j�lius 18.) zenekari harsonaműv�sz
(1940-1944.
Budapesti Hangversenyzenekar-zenekari
tag; 1944-1973.
Magyar
�llami Operah�z-Filharm�niai T�rsas�g Zenekara � zenekari műv�sz);�
M�t�
�ron (Budapest, 1911. szeptember 4. - )
zenekari klarin�tműv�sz, tan�r
������������
M�t�
�ron (balra) �s Dittrich Tibor (Dittva Zsuzs�nna gyűjtem�ny�ből)
(Magyar
R�di� Szalonzenekara; MRT Szimfonikus Zenekar � alap�t� tag;
Matherni
G�za (Di�sgyőr, 1911. december 21. -)
k�z�piskolai �nek- �s zenetan�r (M�VAG �s M�V Szimfonikus Zenekar � hegedűs;
Fr�ter Gy�rgy Gimn�zium, Miskolc-tan�r, �nek �s zenetanulm�nyi fel�gyelő;
Miskolci Sz�nb�ny�k Szimfonikus Zenekara � betan�t� karmester, korrepetitor �
uo. vezető karmester is; Zr�nyi Ilona Gimn�zium � �nek-zenetan�r);
Moln�r
Dezső (Als��g, 1911. m�jus 26.) orgonista,
k�ntor, zeneiskolai igazgat� (Cs�nge � orgonista, k�ntor; �ltal�nos Iskola,
Celld�m�lk � magyar-, t�rt�nelem- �s �nek-zenetan�r; Munkak�z�ss�gi Zeneiskola,
Celld�m�lk � szolf�zs- �s gordonkatan�r, igazgat�; �llami Zeneiskola,
Celld�m�lk � szolf�zs- �s gordonkatan�r, igazgat�);
Nagy
B�la /C. Nagy/ (Sz�kesfeh�rv�r, 1911. febru�r 16. � Budapest, 1974.
m�jus
2.) n�pzenetud�s, pedag�gus. A Liszt Ferenc
Zeneműv�szeti Főiskol�n Sikl�s Albertn�l zeneszerz�s szakon v�gzett
(1937). Helsinkiben a Sibelius Akad�mi�n Martenssonn�l orgon�lni tanult (1938).
Előad�műv�szi p�ly�ja v�get �rt, minthogy a II. vil�gh�bor� alatt egy
bombat�mad�s sor�n balkarj�t elvesz�tette. Finnorsz�gi tart�zkod�sa alatt
fordult �rdeklőd�se az �nek-pedag�gia fel�. Hazat�r�se ut�n 1941�1943
k�z�tt a kolozsv�ri konzervat�riumban tan�tott zeneelm�letet, majd a Vall�s- �s
K�zoktat�s�gyi Miniszt�rium Műv�szeti Oszt�ly�n dolgozott (1943�46).
1946-ban az akkor megalakult �llami Zenei Gimn�zium zenei tagozat�nak,
1954-től jogut�dj�nak, a Bart�k B�la Zeneműv�szeti Szakiskol�nak
szolf�zs, �sszhangzattan, n�pzene, s egy ideig zeneszerz�s tan�ra. Emellett
1966-t�l a Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskola �nek- �s
zenetan�rk�pző tagozat�nak megb�zott tan�ra is volt. Elv�gezte a budapesti
tudom�nyegyetemen a n�prajz szakot (1948). Tanulm�nyozta a magyar, finnugor,
afr�-amerikai n�pzen�t. Cikkeit a Magyar Zene, az �neksz�, a Parlando k�z�lte;
Negrelli
Henrik (1911�1993)
zeneszerző;
Dr.
N�meth J�zsefn� (Szatm�rn�meti, 1911. �prilis
23. - ) zongoratan�r
(Zeneoktat�i
Munkak�z�ss�g, Celld�m�lk; �llami Zeneiskola, Celld�m�lk; Zeneiskolai
Munkacsoport, Debreceni Helyőrs�gi Tiszti Klub);
Per�nyi
S�ndor (Budapest, 1911. janu�r 18. � Budapest, 1987. febru�r 22.) gordonkaműv�sz, tan�r,
zenekarvezető. Zenei tanulm�nyait
a jogi tanulm�nyok mellett v�gezte a budapesti Zeneműv�szeti
Főiskol�n 1931-ben a gordonka szakon Schiffer Adolf tan�tv�nyak�nt.
Sokoldal�s�g�t megmutatta a harmincas �vek szalonzenekaraiban, az
Ilniczky-zenekarban, de maga is vezetett ilyen � kor�ban divatos � zenekarokat.
Gordonk�sk�nt j�tszott a V�rosi (k�sőbb Erkel) Sz�nh�z zenekar�ban, t�bb
hangszeren is j�tszott a filmgy�rban �s hanglemezfelv�teleken. Tagja volt a
Budapesti Hangversenyzenekarnak: 1946-48-ban a Zeneműv�szek Szakszervezet�nek
vezetője volt. 1948-t�l k�l�nb�ző sz�nh�zakban j�tszott, k�sőbb
a budapesti M�V Szimfonikusok gordonk�sa, innen ment nyugd�jba 1976-ban.
Tizenhat �ven kereszt�l dolgozott ny�ri szezonban 12 tag� szalonzenekar�val az
NSZK k�l�nb�ző v�rosaiban. Lindauban t�z �vig dolgozott, a v�ros
d�szpolg�r�v� avatt�k;
P�ter
J�zsef (Budapest, 1911. szeptember 29. � Bern, 1976. janu�r 21.)
(www.fovarosienekkar.hu)
k�ruskarnagy
�s zenepedag�gus. A Liszt Ferenc Zeneműv�szeti Főiskol�n k�z�piskolai
�nektan�ri, tan�t�k�pző int�zeti �nek- �s zenekari, valamint r. k. egyh�zkarnagyi
oklevelet szerzett. 1931-től főv�rosi iskol�kban tan�tott, majd
szakfel�gyelőnek nevezt�k ki. 1940-től vezette a P�nzjegynyomda
amatőr �nekkar�t, 1949�1973 k�z�tt az �jj�alakult Főv�rosi �nekkart.
1950-től a K�zoktat�s�gyi Miniszt�riumban volt nevel�s�gyi
főelőad� 1956-t�l a Pedag�giai Tudom�nyos Int�zet, 1962-től az
Orsz�gos Pedag�giai Int�zet �nek- �s zenetan�ri r�szleg�nek
főoszt�lyvezetőjek�nt dolgozott. Az 1956-ban �letbe l�pett
�nek-zenetan�t�si tanterv kiadv�nyainak nagy r�sz�t, mint �d�m Jenő
munk�inak t�rsszerzője szerkesztette, majd 1963-ban az �jabb tantervhez
sz�ks�gess� v�lt hanglemezsorozat szerkesztője volt (1964�72).
Nyugd�jaz�sa ut�n Sv�jcba t�vozott. K�rusműveket, n�pdalfeldolgoz�sokat
�rt;
Pető
Istv�n (Budapest, 1911. j�nius 17. � Budapest, 1978. december 21.) zeneszerző,
t�nczenekar-vezető, tan�r. A
budapesti Zeneműv�szeti Főiskol�n kapott
hegedűműv�szi, zongoratan�ri diplom�t; az OSZK-n�l A-kateg�ri�s
zongorista, hegedűs, zenekarvezető volt. J�tszott R�sz Emil
zenekar�ban, tov�bb� kabar�kban muzsik�lt. 1947-től a Magyar R�di�-St�di�
Kisegy�ttes�nek vezetője, itt hegedűn �s br�cs�n is j�tszott.
1958-ban hosszabb turn�n volt a Szovjetuni�ban, k�sőbb Br�sszelben
muzsik�lt; 1968-69-ben az OSZK St�di�ban hegedű- �s �nektan�r; 1971-75
k�z�tt a Vasutas Szakszervezet zeneiskol�j�ban �nektan�r, korrepetitor volt;
Rissay
P�l (?, 1911�?, 1980. aug. 25.) opera�nekes,
tan�r. 1938�1948 k�z�tt az
Rig�
Magda, Rissay P�l �s Joviczky J�zsef Wagner Walk�r c. zenedr�m�j�ban (caruso.blog.hu)
Operah�z
f�rfikar�nak tagja, 1938-ban Richard Strauss Daphn�j�nak egy kisebb szerep�ben
is bemutatkozott. 1948�1960 k�z�tt az Operah�z mag�n�nekese, 1960�66-ban a
Szegedi Nemzeti Sz�nh�z �nekese volt. K�l�n�sen dr�mai basszus-szerepekben
voltak eml�kezetes alak�t�sai. Orat�riumsz�listak�nt is sikereket aratott. A
G�rd�lő Opera egyik kezdem�nyezője volt;
S�k
Olga (1911. augusztus 11.�2007) �nekműv�sz-tan�r.
A hazai
<