A brit oktat�si szervek annak �rdek�ben t�vol�tanak el h�res angol k�lt�ket, �r�kat az �retts�gi tananyagb�l, hogy „izgalmas �s v�ltozatos” hangokat vezessenek be oda. Val�j�ban ez annyit jelent – lefejtve a hagym�zas magyar�zkod�st – hogy egy sor fekete, LMBTQ, illetve fogyat�kkal �l� (vagy ezeknek a kever�kei) „m�v�szr�l” fognak tanulni az eml�tett „r�gi iskola” helyett. Miel�tt �sszehasonl�tan�nk, kikr�l is van sz�, n�zz�nk meg az esettel kapcsolatban m�g egy �rdekess�get.

Az �retts�gi vizsgabizotts�g �s az OCR (Oxford, Cambridge and RSA) azon d�nt�s�t, miszerint az �j p�lyam�vek szinte mindegyike feket�kt�l vagy „LMBTQ-emberekt�l” sz�rmaznak, �lesen b�r�lta Nadhim Zahawi oktat�si miniszter. Az oktat�si vizsgabizotts�gok t�rekv�seit „kultur�lis vandalizmusnak” nevezte, Wilfred Owent �s Philip Larkint (k�t elt�vol�tott k�lt�t) pedig Anglia k�t legjobb k�lt�j�nek nevezte, akiknek munk�ss�g�t „�t kell adni a j�v� gener�ci�inak is”. Zahawi a minisztereln�k, Boris Johnson t�mogat�s�t is �lvezi.

Felt�telezem m�r r�j�tt a kedves olvas�, hogy Nadhim Zahawi – m�r csak a nev�b�l ad�d�an sem – nem egy t�sgy�keres brit, ennek ellen�re b�r�lta a vizsgabizotts�gok d�nt�s�t. Zahawi eredetileg iraki, Bagdadban sz�letett 1967-ben, 2010 �ta parlamenti k�pvisel� a Konzervat�v P�rt sz�neiben.

Ennek ellen�re – vagy ink�bb �ppen ez�rt – �lesen ellenzi a brit k�lt�k kiz�r�s�t, �s konkr�t l�p�seket is kezdem�nyez az �gyben, egyeztetve az eduk�ci�s int�zm�nyekkel. V�lem�ny�t saj�t tapasztalataira alapozza, saj�t bevall�sa szerint „Larkin versei sokat megtan�tottak neki az �j otthon�r�l �s �ltaluk fejlesztette a nyelvtud�s�t”. Nem t�l gyakori hozz��ll�s egy bev�ndorl�t�l, annyi szent.

A bizotts�gok az al�bbi indokkal v�ltoztatnak az �retts�gi fel�p�t�s�n: „az angol irodalom �retts�gi vizsg�z�inak k�sz�lt tananyagban sok olyan k�lt� szerepel majd, akik m�g sosem szerepeltek �retts�giben �s akik elt�r� hangnemet k�pviselnek a brit-szom�li, brit-guyanai �s ukr�n �r�ks�gt�l kezdve eg�szen az egyik els� olyan els� fekete n�ig, aki a 19. sz�zadban reg�nyt adott ki.”

A szint�n elt�vol�tott Thomas Hardy nev�vel f�mjelzett irodalmi t�rsas�g munkat�rsa, dr. Tracy Hayes „szomor�an �rtes�lt” Hardy �s Owen elt�vol�t�s�r�l, ut�bbival kapcsolatban pedig hozz�tette, hogy „Owen ak�r �gy is tekinthet�, mint aki akkor k�pviselte az LMBTQ hangj�t a verseiben, amikor a homoszexualit�s m�g b�ntetend� volt” (Wilfred Owen homoszexu�lis volt).

Graham Chesters, a Philip Larkin T�rsas�g eln�ke szint�n „ki�br�nd�t�nak tartja Larkin kiz�r�s�t a tananyagb�l”.

Nos, els�re tal�n sz�rre�lisnak hathat, hogy egy iraki konzervat�v v�delmezi a brit k�lt�ket a woke-kult�r�t�l, de ez igaz�b�l m�r annyira nem meglep�. Anglia eset�ben term�szetesen m�r semmilyen szinten nem besz�lhet�nk etnikai homogenit�sr�l, �gy nem csoda, hogy az elt�r� rasszok – amelyekb�l van b�ven – nem egys�gesen fognak viszonyulni az LMBTQ-propagand�hoz sem. P�ld�nak ok��rt egy fekete bev�ndorl� sem biztos, hogy azonosul a woke-kult�r�val, �gy a nyugati vil�g l�nyeg�ben dupl�n vesz�t. Egyr�szt az �slakoss�g elveszti sz�mbeli f�l�ny�t, m�sr�szt a nyugati civiliz�ci�t foglyul ejt� toler�ns propaganda meg van r�la gy�z�dve, hogyha valaki bev�ndorl�, az egy�rtelm�en „vel�k van”. Amint a mell�kelt �bra mutatja, ez nem felt�tlen�l van �gy, persze Zahawi mentalit�sa, aki meg akarta ismerni „�j haz�ja” t�rt�net�t, az�rt b�ven ritkas�gsz�mba megy. Egyszer�bben sz�lva a woke-ideol�gia k�tszeresen veszejti el a nyugati orsz�gokat. Egyszer mag�val a vil�gn�zettel (amelybe beletartozik az elt�r� rasszok fetisiz�l�sa is), m�sr�szr�l pedig a hib�s k�vetkeztet�ssel, miszerint minden bev�ndorl� vagy nem �shonos lakos az � ideol�gi�jukat k�pviseli.

V�g�l n�zz�nk p�r p�ld�t, kiket sz�m�znek az �retts�gi tananyagb�l �s milyen j�madarak ker�lnek a hely�kre.

Elb�cs�zik az �retts�giz�kt�l az itthon is ismertebb John Keats egy verse, aki r�vid f�ldi l�te ellen�re h�res romantikus k�lt�v� avanzs�lt. M�veiben az �rzelmes k�pi vil�g �s a boldogs�g keres�se k�zponti helyet kapott a kor�bban �lt k�lt�- �s �r��ri�sok tisztelete mellett. A 19. sz�zad els� negyed�ben alkotott.

A m�r eml�tett Wilfred Owen nem csak az�rt �rdekes, mert homoszexualit�sa ellen�re vett�k ki a tananyagb�l, de az�rt is, mert katonak�lt� volt. Az els� vil�gh�bor�ban harcolt, �m a kor trendj�t�l elt�r�en – miszerint a k�zponti hatalmak elleni h�bor�t jobb�ra patri�ta romantik�val fogt�k fel, �s ennek a szellem�ben �rtak r�la – � a h�bor� borzalmait, a l�v�sz�rkok �s g�zt�mad�sok sz�rny�s�g�t �r�k�tette meg. Valamit sejthetett, ugyanis az els� vil�gh�bor� pokl�ban lelte hal�l�t 1918. november 4-�n, �gy m�g Keatsn�l is kevesebbet �lt, 25 �vet (Keats 26 �vesen halt meg).

M�ss�ga azonban nem hatotta meg a woke k�pvisel�it, az �retts�gi tananyag „konfliktus” rovat�ban ugyanis n�ger k�lt�kre �s egy ukr�nra cser�lt�k le.

Thomas Hardy angol k�lt� �s reg�ny�r�, aki egyszer� sz�rmaz�sa ellen�re – �desanyj�nak k�sz�nhet�en – sz�les k�r� oktat�sban r�szes�lt, kor�n megismerkedett Shakespeare m�veivel. Eredetileg papnak sz�nt�k, k�s�bb �p�t�sztanonc lett bel�le, k�zben megtanult �g�r�g�l is. Nagy hat�ssal volt r� a haszonelv�s�g (utilitarizmus) �s a pozitivizmus eszmerendszere. Neki k�t vers�t �ldozt�k fel a diverzit�s olt�r�n.

Most pedig l�ssunk p�rat azok k�z�l, akik frissen ker�lnek be a tananyagba.

Caleb Femi „brit-nig�riai” �r�, rendez�, fotogr�fus. A teljess�g ig�nye n�lk�l rendezett sorozatokat a BBC-nek �s a HBO-nak, Poor n�vre hallgat� els� versesk�tet�t Felix Dennis-d�jjal jutalmazt�k. „Tizenh�rom” c�m� munk�ja szerepel a tantervben. Bizony�ra p�tolhatatlan gy�ngyszeme az „�j Britanni�nak”.

Jamaicai k�lt� �s aktivista, az orsz�g „vezet� humorist�ja”, mint alkot�. Saj�t nyelven �rt verseiben „meg tudja ragadni a jamaicai n�pl�lek esszenci�j�t”. „Colonization in Reverse” (Gyarmatos�t�s ford�tva) c�m� m�ve mostant�l �retts�gi tananyag.

Warsan Shire „brit-szom�li” �r� �s k�lt�n� Nairobiban sz�letett, majd Londonban nevelkedett. Nyert afrikai nemzetk�zi k�lt�szeti d�jat, a Royal Society of Literature legfiatalabb tagja, dolgozott a Disneyvel is. Brave Girl Rising c�mmel r�vidfilmet is �rt, amely a szom�liai l�nyokat mutatja be Afrika legnagyobb menek�ltt�bor�ban.

Nos, ennyi tal�n el�g is volt, aki tov�bbi „kort�rs alkot�kr�l” szeretne olvasgatni, az az eredeti linken (fentebb kiemelve) megteheti.

„�ljen az �j kult�ra!”

�brah�m Barnab�s – Kuruc.info