Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij
| Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij | |
 | |
| Született | 1828. július 24. Szaratov |
| Elhunyt | 1889. október 29. (61 évesen) Szaratov |
| Állampolgársága | orosz |
| Nemzetisége | orosz |
| Foglalkozása | filozófus, kritikus |
| Tisztsége | főszerkesztő (Kolokol) |
| Iskolái | Szentpétervári Állami Egyetem |
| Halál oka | agyi érkatasztrófa |
| Sírhelye | Szaratov |
 | |
| Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij (orosz betűkkel: Никола́й Гаври́лович Черныше́вский) (Szaratov, 1828. július 24. – Szaratov, 1889. október 29.) orosz író, kritikus, materialista filozófus, forradalmi demokrata, egyesek szerint utópista szocialista, aki nagy hatással volt Leninre, illetve Emma Goldmanra. Az 1860-as években a narodnyik mozgalom megalapítója.
Élete[szerkesztés]
Szaratovban született, s itt is élt 1846-ig. A helyi papneveldébe járt, ahol megtanult angolul, franciául, németül, héberül, lengyelül, olaszul, latinul, görögül és ószlávul, s megszerette az irodalmat.[1] A szentpétervári egyetemre iratkozott be, s itt vált ateistává.[2] Ekkortájt olvasta Ludwig Andreas Feuerbach és Charles Fourier műveit. Diplomájának megszerzése (1850) után irodalmat tanított a szaratovi gimnáziumban. 1853-tól 1862-ig Szentpétervárott lakott, s a Szovremennyik című lap főszerkesztőjeként dolgozott, amelyben rendszeresen közreadta filozófia tárgyú esszéit.
1862-ben letartóztatták, majd bebörtönözték. A börtönben írta meg leghíresebb Mit tegyünk? (Что делать?) című regényét, amely később több orosz forradalmárra is hatott, akik arra törekedtek, hogy hasonuljanak a mű főszereplőjéhez, Rahmetovhoz, aki mindenét a forradalomnak rendelte alá. 1862-ben Csernisevszkijt kényszermunkára ítélték (1864–72), majd pedig száműzték Szibériába (1872–83).
Eszmerendszere és hatása[szerkesztés]
Nevéhez kötődik a narodnyik mozgalom megalapítása. Agitált az autokrácia megdöntésére irányuló forradalmi hatalomátvétel, illetve a parasztságon alapuló szocialista társadalom létrehozása érdekében.
Csernisevszkij eszmerendszerét erősen befolyásolta Herzen, Belinszkij illetve Feuerbach. Az osztályharcban látta a társadalmi fejlődés lehetőségét, s ennek érdekében támogatta a munkásságot. Álláspontja szerint a tömegek a történelmi változások fő irányítói. Állítólag tőle származik a „Minél rosszabb, annál jobb!” mondás, amely azt jelenti, hogy minél rosszabbak a szociális körülmények, annál nagyobb az esély a forradalom kirobbantására, azaz a pozitív irányú változás elérésére.
Prof. Joseph Frank szerint Csernisevszkij Mit tegyünk? (Что делать?) című műve Marx A tőke című művénél is nagyobb mértékben járult hozzá az orosz forradalom érzelmi előkészítéséhez.[3]
Dosztojevszkijt feldühítette a mű politikai és pszichológiai téziseinek naivitása,[4] ennek reakcióként írta meg a Feljegyzések az egérlyukból című művét.
Magyarul[szerkesztés]
- N. G. Csernysevskyː Mit tegyünk? Regény; ford. Sasvári Ármin; Athenaeum, Bp., 1897
- Csernisevszkij N. G. válogatott filozófiai művei / 1. Esztétikai tanulmányok; szerk., bev. Lukács György; 2. Vázlatok az orosz kritika gogoli korszakáról; ford. Lukács Györgyné; Akadémiai, Bp., 1952–1954
- Válogatott pedagógiai írások; bev. N. N. Razumovszkij, ford. ifj. Kövendi Dénes, versford. Nemes Nagy Ágnes; Tankönyvkiadó, Bp., 1953 (Szocialista nevelés könyvtára)
- Csernisevszkij a magyarokról. N. G. Csernisevszkij magyar tárgyú cikkei; előszó, szerk. Fogarasi Béla, ford. Niederhauser Emil; Akadémiai, Bp., 1953
- Mit tegyünk? Az új emberekről szóló elbeszélésekből; ford. Rákos Ferenc, tan. Lukács György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1954 (Orosz remekírók)
- Prológus. Regény a hatvanas évek elejéről; ford. Szőllősy Klára, utószó Heller Ágnes; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (Orosz remekírók)
- A művészet esztétikai viszonya a valósághoz; ford. Lukács Györgyné; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974
Irodalom[szerkesztés]
- Heller Ágnes: Csernisevszkij etikai nézetei (az értelmes önzés problémája, Budapest, Szikra, 1956)
- N. G. Csernisevszkij a magyarokról (előszót írta és szerk. Fogarasi Béla; ford. Niederhauser Emil, Budapest, Akad. Kiadó, 1953)
- Jászai Ilona: Szeressétek a jövőt (Nyikolaj Csernisevszkij élete, Budapest, Móra Kiadó, 1967)
- Vlagyimir Szavcsenko: Fiatal Oroszország (fejezetek Nyikolaj Csernisevszkij életéből, ford. Ratzky Rita, 1985, Bp., Szikra)
- Szántó Zsuzsanna: Csernisevszkij (Budapest, Új M. Könyvkiadó, 1948)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ana Siljak, Angel of Vengeance, 57. oldal
- ↑ Ana Siljak, Angel of Vengeance, 58. oldal
- ↑ Amis, Martin. Koba the Dread. Miramax, 27. o. (2002). ISBN 0-7868-6876-7
- ↑ Jane Missner Basrstow Dostoevsky Versus Chernyshevsky in College Literature V, 1. Winter 1978.
Források[szerkesztés]
- Ana Siljak. Angel of Vengeance – The Girl Who Shot the Governor of St. Petersburg and Sparked the Age of Assassination (angol nyelven). St. Martin's Press, 384. o. (2009). ISBN 9780312364014
- Bokor József (szerk.). Csernisevszkij, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. május 25.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nikolay Chernyshevsky című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
