Európa legbátrabb asszonya magyar volt, ma is példakép lehetne – Zrínyi Ilona és a munkácsi vár ostromának elképesztő története

A vár átadása azt jelentette, hogy a munkácsi várvédők amnesztiát kaptak, sőt még az elkobzott földjeiket és javaikat is visszaszolgáltatták, de persze a történet vége nem volt ilyen egyszerű, ahogy a vár hős védőasszonyának élete sem.

Mi vezetett idáig és ki is volt az a Zrínyi Ilona, akire mi magyarok a hősiesség és ellenállás egyik szimbólumaként gondolunk, és aki nagyon előkelő helyen szerepel a „legbátrabb magyar nők, akikre büszkék vagyunk listán”?

(A legfrissebb hírek itt)

A IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Anna Katalin első gyermekeként 1643-ban született Zrínyi Ilona főúri neveltetésének köszönhetően már egészen fiatalon horvátul, magyarul, latinul és németül is beszélt, de érdeklődése sokoldalú volt: kertészgetett, lovagolt, solymászott, illetve a kardforgatást is hamar elsajátította, valamint zenét és éneket is tanult. Vagyis a magas és karcsú, finom vonásokkal rendelkező lányban a nőiessége mellett férfias erő és bátorság lakozott. Édesapja révén már korán láthatta, hogyan is kell vezetni egy udvar életét, de a legnagyobb hatással kétségtelenül nagybátyja, Zrínyi Miklós volt rá, akinél sokat is vendégeskedett Csáktornyán. A Szigeti veszedelmet olvasva már kislányként pontosan tudta, mi a feladata egy várkapitánynak, hamar megtudta, mi is az a háború és milyen annak természete, ennek a tudásnak pedig később Munkács ostroma során is hasznát vette. Éleslátását, higgadtságát és nagyvonalúságát is tőle örökölhette, de már gyerekként is a derűs, mediterrán mentalitás és életvidám nyitottság jellemezte, miközben mély és erős hittel gyakorolta katolikus vallását.

Zrínyi Ilona apja, Zrínyi Péter / Fotó: Wikipédia

Az akkoriban megszokotthoz képest viszonylag későn, 22 éves korában ment férjhez, ekkor lett I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem felesége lett. A házasság politikai tekintetben is nagy horderejűnek bizonyult, hiszen a friggyel Horvátország és Erdély két legtekintélyesebb családja egyesült. Az ifjú pár Sárospatakon rendezte be közös otthonát és a fiatal feleségnek hamar bele kellett tanulnia a fejedelemasszonyi címmel együtt járó feladatokba is. 1667-ben megszületett György nevű fiuk, ám ő még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben világra jött Julianna nevű lányuk, majd négy évvel később másodszülött fiuk, II. Rákóczi Ferenc. Házasságának első éveiben a Wesselényi-felkelés során a bécsi udvar Ilona apját, Zrínyi Péter és Frangepán Ferencet is lefejezte és férje életét is csak annak anyja, Báthory Zsófia hosszas alkudozása után tudták megmenteni. Intellektusa, sokoldalúsága, bátorsága Zrínyi Ilonát mindig is kiemelte környezetéből, és lelki erőből is mindig több adatott neki, mint amennyit aktuális kora alapján elvártak volna tőle.

Erre szüksége is volt, hiszen 1676-ban nem sokkal a kis Ferenc születése után I. Rákóczi Ferenc meghalt, így Zrínyi Ilonának 33 évesen a nyakába szakadt másfél millió holdnyi birtok és a család adósságának kezelése, miközben a két gyermeket is egyedül kellett felnevelnie, hiszen a legközelebbi családtagjai sem álltak már mellette. Ő lett Sáros vármegye főispánja, és egyben Sárospatak, Regéc vagy épp Munkács várának parancsnoka, határozottságának, a bécsi udvarral szembeni fellépésének, illetve kiemelkedő vezetői képességeinek köszönhetően pedig Zrínyi Ilonának hamar híre ment Európában.

Zrínyi Ilona fiatalkori portréja / Fotó: Wikipédia

1682-ben másodszor is férjhez ment, ezúttal a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imre grófhoz és a házasság célja elsősorban a gyerekei jövőjének biztosítása volt. A mai történészek úgy vélik, az esküvőt jól megfontolt politikai szándékok motiválták, de egyes korabeli leírások szerint a házasokat igen mély és gyengéd érzelmek kötötték össze, és az is bizonyított, hogy már 1875 óta leveleztek egymással. Az azonban leszögezhető, hogy Zrínyi Ilona férjétől nemcsak szerelmet várt, hanem politikai elhatározásokat, sikereket is, és ekkor már úgy érezte, Thököly miatt a Habsburg-ellenes kurucok oldalára kell állnia. Egyes feljegyzések szerint állítólag soha nem bocsátotta meg az osztrák császárnak családja elpusztítását. A harcok a kurucok és a labancok között egyre hevesebbek lettek, 1685 végén Thököly Imre török fogságba esett, a regéci várat az osztrák elfoglalta, Zrínyi Ilona pedig elveszítette a vagyonát.

A magára maradt nőnek egyetlen vára, Munkács maradt meg és Zrínyi Ilonát már 1685 novemberében felszólították a vár átadására, ő azonban ellenállt, sőt, felkészült az erőd védelmére, hogy kitartson, amíg férje, Thököly felmentő csapatai az ígéret szerint megérkeznek. A császári tábornagy kissé le is becsülte ellenfelét, hiszen azt gondolta, egy asszony parancsnoksága alatt álló várat hamar be fog venni seregével, ám ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. Igaz, hogy Munkács kapitánya Radics András volt, de a döntések meghozatala és a tényleges irányítás Zrínyi Ilona feladata volt.

Zrínyi Ilona, mint főispán / Fotó: Wikipédia

Az ellenfél ostromát egy itáliai zsoldosvezér, Antonio Caraffa tábornok vezette, aki miután felégette a huszárvárat, elkezdte a vár ostromát, azonban elfoglalási kísérletei sikertelenek voltak. 1686. március 10-én Aeneas Caprara felső-magyarországi főparancsnok ismét megadásra szólította fel a várvédőket, és mivel nem maradt lehetőség a békés megegyezésre, a tábornok serege ágyútűz alá vonta a várat. A korabeli leírások szerint az ostrom közben az állítólag várandós Zrínyi Ilona még a legnagyobb ágyútűz idején is a katonák között járkált, ápolta a sebesülteket, utasításokat adott és jutalmazta a bátrakat. Mivel már fiatal korában is ügyesen készített virágokból és füvekből gyógyvizeket és egyéb készítményeket, orvosként is hasznos tudott lenni.

A császári sereg nem villámháborúra rendezkedett be, és nem indítottak átfogó, tényleges ostromot a vár ellen, inkább a tüzérséggel lövették a várat, valamint a várból kitörő kurucokkal hadakoztak. A várat védő Zrínyi nevét ekkora már ódaként zengi a kontinens és Európa legbátrabb asszonyaként emlegetik, aki egy maroknyi sereggel képes tartani bástyáit, miközben támadói komoly veszteségeket szenvednek el a csatában. A nő ekkorra már tényleg magára maradt, hiszen bár férjét 1686 januárjában szabadon engedték, az egykori fejedelemsége már a múlté volt, így nem tudott érdemi segítséget vinni az ostromlottaknak. Így minden Ilona gyors helyzetfelismerő és döntési képességén, és határozottságán állt vagy bukott.

Munkács vára / Fotó: Wikipédia

1687-ben aztán Caprara 3000 fős sereggel újabb attakot indított Munkács ellen, a várvédőket pedig megadásra szólította fel. Mivel a vár készletei ekkora már jócskán megcsappantak, Zrínyi egyik tisztje, Thököly korábbi nevelője, Absalon Dávid rábeszélte a várvédőket, hogy tegyék le a fegyvert és a reménytelen helyzetet látva Zrínyi Ilona szintén tárgyalásokat kezdeményezett a vár átadásával kapcsolatban. Korábbi tapasztalatait a diplomáciában is érvényesítette, és joggal érezhette, hogy ő van nyeregben.

A megállapodás végül 1688. január 15-én jött létre, két-három nappal később megtörtént Munkács várának átadása. Abban, hogy végül Munkácsot több mint két évig tartották az ostromlottak, hatalmas szerepet játszott Zrínyi Ilona átlag feletti harcászati tudása, bölcs előrelátása és rendkívüli tárgyalási képessége is, mely során még az ostrom alatt is higgadtan, éles ésszel tudott dönteni és képes volt stratégiában gondolkodni. Arról persze már nem ő tehetett, hogy végül az ellenfél, I. Lipót császár megszegte az adott szavát.

Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt / Fotó: Wikipédia

A vár feladásának ugyanis az volt a feltétele Zrínyiék részéről, hogy szabadon távozhatnak, minden javukat elvihetik, és birtokaikat is visszakapják, Ilona pedig gyermekeivel szabadon élhet. Ám a Bécsbe érkező asszonyt gyakorlatilag azonnal elfogták, gyerekeit pedig erőszakkal elvették tőle. Julianna lányát kolostorba zárták, II. Rákóczi Ferenc fiát pedig a neuhausi jezsuita gimnáziumba vitték és soha többé nem is láthatta anyját. Rákóczi felnőttkori visszaemlékezéseiből tudható, hogy mostohaapjára neheztelt, amiért már hétéves korában magával hurcolta őt a csatákba, mert úgy gondolta, Thököly ezzel akarja megszerezni a Rákócziak vagyonát. Ezért anyjának is szemrehányást tett, aki ugyan gyöngéden szerette, de engedett férje akaratának. Azt azonban maga is beismerte, hogy olykor anyjának nem is volt sok választása vele kapcsolatban, és maga II. Rákóczi Ferenc is úgy gondolta, a hadjáratokban való hányattatása hasznára vált, és a nehézségektől a lelke, teste is megerősödött.

1691-ig Zrínyi Ilona a császár kvázi túszaként az Orsolya-rend zárdájában lakott, ott, ahol Julianna lánya is. Mivel 1690-ben Heissler gróf, császári altábornagy Thököly Imre fogságába került, 1692 januárjában Ilona fogolycserével szabadulhatott és Bécset elhagyva csatlakozhatott férjéhez Törökországban.

Thököly Imre és Zrínyi Ilona Pozserovácon telepedett le, ahol szerény körülmények között gyakorlatilag török segélyből éltek, és már nyoma sem volt az egykoron óriási vagyonnak, jólétnek. De a nevüket még ekkor is félték, hiszen az 1699-es karlócai békében a Habsburgok kikötötték, hogy Thökölyt és feleségét a törökök költöztessék a határtól még távolabbra, mert féltek attól, hogy a kontinens szerte veszélyesnek tartott házaspár újra aktivizálja magát.

Így kerültek át a kis-ázsiai Nikomédia (a mai Izmit) városában, ahol Ilona asszony a száműzetésében is gondosan ápolta betegeskedő férjét, ám végül ő halt meg előbb, 1703. február 18-án. Az anyagi gondoknál és a száműzöttségénél is sokkal jobban fájt neki, hogy soha többé nem láthatta a gyermekeit, sőt, a fiának írt búcsúlevelét valószínűleg Ferenc soha nem olvashatta el.

Zrínyi Ilona halála / Fotó: Wikipédia

„Bárcsak Uram elibéd vittem volna könnyeimet, melyek anyám utolsó ölelésekor szemeimből ömlöttek. Utolsót mondok, mert többet nem engedték, hogy lássam őt… mert igen nagy volt köztem és néném közt a gyengéd érzelem, amely mindkettőnk részéről anyánkban egyesült, ő pedig viszonozta azt.” – állt II. Rákóczi feljegyzéseiben.

Zrínyi Ilonát egész életében szoros kapcsolat, szeretet fűzte gyermekeihez, akik csodálták édesanyjukat. Történetei és életútja azonban nem csak a kora, hanem talán az egész történelem egyik legnagyobb hatású nőalakjává emelte őt, aki tűzön-vízen át harcolt nem csak családjáért, hanem azokért is, akik mellette, vele szolgáltak.

A cikkhez felhasznált források: Töri Másképp, Wikipédia, Múlt-Kor, Origo