György moszkvai fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I. Jurij moszkvai fejedelem szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jurij Danyilovics
Jurij Danyilovics fejedelem feltételezett ábrázolása a moszkvai Arhangelszkij-székesegyházban egy 15. századi freskón
Jurij Danyilovics fejedelem feltételezett ábrázolása a moszkvai Arhangelszkij-székesegyházban egy 15. századi freskón

Moszkvai fejedelem
Uralkodási ideje
1303. március 4. 1325. november 21.
Elődje Danyiil Alekszandrovics
Utódja Iván Danyilovics
Vlagyimiri nagyfejedelem
Uralkodási ideje
1318 vége 1322. november 2.
Elődje Mihail Jaroszlvaics
Utódja Dmitrij Mihajlovics
Novgorodi fejedelem
II. Jurij
Uralkodási ideje
1322 1325
Elődje Afanaszij Danyilovics
Utódja II. Alekszandr
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rurikidák
Született 1281 körül
Elhunyt 1325. november 21.
(44 éves kora körül)
NyughelyeUszpenszkij-székesegyház
Édesapja Danyiil moszkvai fejedelem
Testvérei
Vallás orosz ortodox
A Wikimédia Commons tartalmaz Jurij Danyilovics témájú médiaállományokat.

Jurij Danyilovics (magyarosan György, oroszul: Юрий Данилович; 1281 körül – Moszkvai Nagyfejedelemség, 1325. november 21.), a Rurik-dinasztia moszkvai ágából származó herceg, aki moszkvai fejedelem 1303-tól 1325-ben bekövetkezett haláláig, továbbá vlagyimiri nagyfejedelem 1318 és 1322 között, valalmint novgorodi fejedelem II. Jurij (oroszul: Юрий II) néven 1322-től haláláig. Danyiil Alekszandrovics fejedelem fia, a későbbi Pénzeszsák Iván nagyfejedelem testvére.

Ifjúsága[szerkesztés]

Jurij Danyiil Alekszandrovics moszkvai fejedelem legidősebb fia és Alekszandr Nyevszkij vlagyimiri nagyfejedelem unokája volt. Apja Pereszlavl-Zalesszkij részfejedelmévé tette. Danyiil 1303-as halálakor megörökölte Moszkvát. Még abban az évben meghódította és a fejedelemséghez csatolta Mozsajszkot.

Küzdelme Tverrel[szerkesztés]

Andrej Alekszandrovics vlagyimiri nagyfejedelem halála után kiújult a küzdelem a nagyfejedelemségért. Bár Jurij is pályázott nagybátyja trónjára, az Arany Horda kánja, Tokta kán végül Mihail Jaroszlavics tveri fejedelemnek adta a jarlikot. Moszkva és a Tveri Fejedelemség között a vetélkedés a kisebb hercegségek megürülő trónjainak betöltéséért folytatódott (Pereszlavl-Zalesszkij 1305, Kosztroma 1305, 1317, Gorogyec és Nyizsnyij Novgorod 1311—1312) és a Novgorod fölötti befolyásért. Mihail blokád alá vette a város élelmiszerellátását 1312-ben és két évvel később eredménytelenül végződő hadjáratot is indított. A metropolita halála után az új egyházfő személyének kiválasztásában is igyekezett mindkét fél fölényre szert tenni; végül Moszkva támogatottját, Pétert választották meg. Mihail kétszer is megpróbálta bevenni Moszkvát (1305-ben és 1308-ban), de mindkét alkalommal kudarcot vallott.

Jurij 1311-ben elfoglalta Nyizsnyij Novgorodot, ahol Borisz öccsét tette meg részfejedelemnek. 1317-ben a fiatal Üzbég kán udvarába utazott ahol összebarátkozott a tatár uralkodóval és feleségül vette annak nővérét, Koncsakot. A tatárok támogatásával ezután megpróbált leszámolni ellenségével, de a tveri fejedelem 1317. december 22-én a bortyenyevói ütközetben szétszórta a moszkvai-tatár sereget és foglyul ejtette Jurij feleségét, fivérét és a tatár követet. Miután Koncsak rejtélyes módon meghalt a fogságban, Jurij Üzbéghez utazott és megvádolta Mihailt a felesége megmérgezésével. A kán udvarában a moszkvai fejedelem bőséges ajándékokkal igyekezett a maga oldalára téríteni a befolyásos személyiségeket. Mihailt végül halálra ítélték, egy hónapig kalodában követte a kán udvarát, majd Jurij kíséretének tagjai hajtották végre az ítéletet. A megüresedő nagyfejedelmi trónt a moszkvai fejedelem kapta. Miután visszatért városába, Jurij Afanaszij öccsét tette meg novgorodi fejedelemnek.

A nagyfejedelemség és Jurij halála[szerkesztés]

1320-ban Rjazannyal vívott háborút Kolomna hovatartozásának ügyében. Ugyanebben az évben meghalt Borisz öccse. 1321-ben Dmitrij, Tver új fejedelme átadta Jurijnak az éves adót, hogy továbbítsa azt a Hordának. Jurij ehelyett azonban novgorodi kereskedőknél fektette be a pénzt. Dmitrij emiatt panaszra ment a kánhoz, aki büntetésül elvette a nagyfejedelmi címet a moszkvai hercegtől és átadta azt Tvernek. 1322-ben Afanaszij meghalt és Jurij maga ült Novgorod trónjára is. 1323-ban a Novgorodi fejedelemségben megalapította Oresek erődjét, békét kötött a svédekkel és részt vett egy hadjáraton Usztyug városa ellen.

Jurij 1325-ben a kánhoz utazott, hogy meggyőzze Üzbéget a nagyfejedelemség átadásáról. Az udvarban találkozott Dmitrijjel, véletlenül éppen annak apja, Mihail kivégzésének évfordulóján. A feldühödött Dmitrij ott helyben lekaszabolta Jurijt, akit felelősnek tartott apja halálért. Ezután Dmitrijt elfogták és halálra ítélték. Jurij utóda legidősebb öccse, Iván Danyilovics lett.

Források[szerkesztés]

  • Экземплярский А. В. Великие и удельные князья Северной Руси в та­тарский период. В двух томах. — СПб., том 1 (1889), том 2 (1891).
  • Пчелов Е. В. Рюриковичи. История династии. — М.: Олма-Пресс, 2001
  • Коган В. М. История дома Рюриковичей. — СПб.: Бельведер, 1993

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jurij Danyilovics
Rurik-dinasztia, moszkvai ág
Született: 1281 körül Elhunyt: 1325. november 21.
Előző
Danyiil
Alekszandrovics
Moszkvai nagyfejedelem
1303. március 4. –
1325. november 21.
Következő
Iván Danyilovics
Előző
Mihail
Jaroszlvaics
Vlagyimiri nagyfejedelem
1318 vége –
1322. november 2.
Következő
Dmitrij
Mihajlovics
Előző
Afanaszij
Danyilovics
Novgorodi fejedelem
1322 – 1325
Következő
II. Alekszandr