43 ponttal áll az OTP Bank Liga 6. helyén az MTK Budapest FC csapata 2 fordulóval a végelszámolás előtt. A bajnoki hajrá kezdetén a budapesti kék-fehérek 2-1-es vereséget szenvedtek az Örökrangadón hazai pályán. Utána óriási, négygólos késbe szaladtak bele emberhátrányban a MOL Arénában, a Fehérvár FC vendégeként. Ebben a cikkben az Örökrangadó körülményeit, a székesfehérvári történéseket járnám körbe, és bemutatnám, hogy miben kiemelkedő klub a mai napig az MTK.
A 224. Örökrangadó
Az Örökrangadókat természetszerűen mindig nagy várakozás előzi meg. Tudván, hogy telt ház lesz a Hidegkutiban, én taktikusan “előremenekültem” és jó korán megérkeztem a szentélyhez, ahol már jó pár szurkolótársam is gyülekezett. A stadionban előkészültünk a szurkoláshoz zászlókkal, dobbal, mindennel amivel illik a nagy eseményre. Majd nem kevesen a dohányzóban vártuk a kedvenceink pályára lépését és a kezdősípszót.
Ezalatt megfigyeltük, hogy a biztonságiak elég érdekes módon szelektálnak, mikor a hazai, családi szektorba engedik be a szurkolókat. Tudni kell, hogy az alapvetés az az lett volna, hogy hazai szektorba fradistát nem engednek be. És alapvetően valóban nem engedtek be fradistákat, de voltak azért zöld-fehérek, akik bebocsátást nyerhettek ezen szektorokba. Itt jelezném, hogy nem tudom mi alapján döntöttek a biztonságiak, de kívülről úgy hatott, hogy nem konzekvensen.
A legfontosabb pillanatok
Egygólos hátrányba a 29. percben kerültünk, de sokáig nem kellett szerencsére várni az egyenlítő találatra. Antonov bravúrosan ment el a balszélen a ferencvárosi védők mellett, és a beadásából Némó fejessel volt eredményes a 31. percben. Óriási volt ekkor a hangulat a szektorunkban. Láttuk a tüzet és a magabiztosságot a csapatunkban, azt amit hiányoltunk a két előző, idei FTC elleni találkozóról.
Szakvezetőnk, Horváth Dávid nagyon jól felkészítette a játékosokat mind fejben, mind taktikailag. Sajnálatos módon Lisztes Krisztián beadása a félidő vége előtt Demjén Patrik hálójában landolt, így 1-2 lett az állás, de ez nem szegte senki kedvét a szurkolástól.
A második játékrészben, mint azt mindenki tudhatja, nem esett több gól, a 224. Örökrangadót a Ferencváros nyerte. Volt pár elképesztően nagy ziccerünk, például Kovács Matyinak, de Dibusz az összeset hárította.
Nem szégyenkeztem most a csapat teljesítménye miatt. A pontszerzés benne volt a meccsben. Így ki lehet kapni a Fraditól.
Fiatalok, saját nevelésűek
Hogy ne csak mindig a felnőtt csapatunkról ejtsek szót, meg kell említsem utánpótlás csapataink remeklését az elmúlt időszakban. U17-es csapatunk a Vasas FC korosztályos csapata ellen ért el 4-3-as sikert, míg U16-os fiataljaink 5-1-es diadalt arattak a Ferencváros korosztályos gárdája ellen. Óriási gratulációm a srácoknak!
Az MTK Budapest FC mindig híres volt az akadémiájáról, méltán lehetünk büszkék a Sándor Károly Akadémia fiataljaira.
Az is jól látható, hogy azért a felnőtt együttesbe való bejutásba is van perspektíva. Ezt igazolja az a statisztika, amelyben világviszonylatban is jó helyen (20.) szerepel az MTK, azzal hogy 81% a játékosainak magyar. A játékosok fele saját nevelésű.
A koronázó városban
Székesfehérvárra én és Krisz barátom hamarabb lezúztunk InterCityvel, hogy egy kicsit felfedezzük a várost, ne csak a mérkőzést tekintsük meg. Megnéztük a koronázási bazilika romjait. Megállapítottuk, hogy ez nem egy keleti tájolású épület volt valaha.
A város szívében megittunk egy sört, az egyik vendéglátóipari egységnél megpillantottuk Schön Szabit, korábbi játékosunk, aki most a Fehérvár csapatát erősíti. Krisz oda is szólt neki humorosan, hogy: “Aztán nehogy gólt rúgj ellenünk!” Ő nem is talált be ellenünk, ugyanakkor gólpasszt jegyzett a találkozón, de erről majd később.
Megfigyeltük, hogy a helyi éttermek árai eléggé a budai és V. kerületi árakhoz konvergálnak. Ezt a MOL Aréna vendégszektorának büfései szintén megerősítették mikor a stadionhoz érkeztünk.
Kádár hiányában
A meccs nem kezdődött jól számunkra. A 10. percben Varju Beni eladta a labdát az ellenfélnek, majd Karamoko iramodott meg a labdával Rácz Geri kapuja felé, de Kádár Tamás megállította. Sajnos szabálytalanul, ráadásul utolsó emberként. Ezért kiállítás volt a büntetése. Így kerültünk emberhátrányba.
Innentől kezdve nem lehetett más cél, minthogy tisztességgel helytálljunk, de sajnos az most nem sikerült.
Az első félidőben arra támaszkodtunk, hogy tartsuk a labdát minél többet, ami sikerült is. Erre a Fehérvár viszont jól tudott reagálni. Széthúzták a pályát, hogy sokat kelljen az eleve emberhátrányban lévő csapatunknak futnia. Gyakorlatilag volt, hogy a labdát birtokló hazaiak egyvonalban oldalvonaltól-oldalvonalig feltöltötték a pályát, és a mieink csak kapkodhatták a fejüket, hogy merre tart éppen a labda.
Nem tudtunk területeket szűkíteni, a fehérvári támadók a védőink és középpályásaink közti hézagokban szabadon mozoghattak, szerezhettek labdát, indíthatták társukat. A második félidőben próbált Horváth Dávid az akut helyzetre válaszolni, de itt már háromgólos hátrányban csak az lehetett a cél, hogy ne égjünk nagyot. Végül kontrából kaptunk egy gólt még, és Rácz védte Karamoko tizenegyesét. Így állt be a 4-0-s hazai győzelem
Egyéni hibák
A legnagyobb problémakör ezen az összecsapáson az egyéni hibák egymásra halmozódása volt. Kezdve Kádár rossz belépőjével, majd Hej Viktor odafejelte a labdát Schön elé a tizenhatoson belül, akinek okos passzából Katona megszerezte a vezetést.
A második gólnál Csongvai verte meg Bognárt és bombázott a kapuba. A harmadik találatban meg Rácz is benne volt sajnos, akinek ez volt az NB I-es debütálása. Ami a neve mellé írandó az határozottan az, hogy kivédte a tizenegyest, ezzel nem lett nagyobb a vereség.
Következő feladat
Most szombaton délután csapunk össze a PAFC csapatával, akik ellen szintúgy nem sikerült még pontot szereznünk a bajnokságban, ahogy a Ferencváros és a Fehérvár ellen sem. A vezetőedző nagy feladat előtt áll. Mentálisan fel kell ráznia a fiúkat, hogy szépen zárjunk a bajnokság számunkra utolsó fontos mérkőzésén. Ha a Felcsútot sikerül megszorongatni, akkor a már kiesett Mezőkövesd elleni utolsó bajnoki, már csak edzőmeccs jellegű lehet számunkra.
