"Kína támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet játsszon az EU-ban, és hogy előmozdítsa a nagyobb fokú fejlődést a kínai-uniós együttműködésben" - fogalmazott Hszi Csi-ping kínai elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel Budapesten folytatott tárgyalásai után, amellyel szerinte „aranyútra” terelik a két ország kapcsolatát.
„Előmozdítjuk majd a nemzetközi igazságot annak érdekében, hogy fejlődő útra léphessen az emberiség" – olvasható a kibővített gondolatsor a kínai elnöktől, aki szerint „a közös erőfeszítések segítségével Kína és Magyarország is fényesebb jövő elé tekint”.
"Megtiszteltetés és nagy lehetőség, hogy Kína meghívott minket, hogy vegyünk részt a kínai gazdaságban és annak modernizációjában, és nagy megtiszteltetés, hogy Kína hajlandó részt venni Magyarország fejlesztésében és modernizációjában" – magyarázta lelkesen Orbán Viktor, mit is jelent majd nekünk a két ország barátsága, aki azután a munkamegosztásban a saját feladatáról úgy fogalmazott a kínai állami televíziónak, hogy a soron következő uniós elnökség során feladata a Kína és az Európai Unió közti kereskedelmi kapcsolatok javítása lesz, s hogy „leállítsa az ezt visszaszorító próbálkozásokat”.
Az pedig, hogy Kína Magyarországnak ezt a szerepet osztotta, nem véletlen.
A G7.hu gazdasági hírportál Kína és az EU kapcsolatáról úgy fogalmaz elemzésében, hogy az Európai Unióban az elmúlt években részben pont a kínai feldolgozóipari konkurencia fejlődése, valamint a bőkezű állami támogatásokkal felgyorsított globális és európai piacszerzése miatt felerősödtek a hazai ipar védelmét, a növekvő kínai importfüggőség csökkentését és az ellátásbiztonságot szavatolását priorizáló nézetek.
Orbán Viktort azonban mindez kevésbé izgatja, sőt, mintegy keretet adva a Kínához fűződő viszonyhoz, arról is beszélt, hogy szerint
a világ erőközpontja, a transzatlanti együttműködés fölénye változóban van, de Magyarország barátként tekint azokra a szereplőkre, akik kihívói ennek a régi erőközpontnak.
Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy ezért is hirdette meg Magyarország 2010-ben a keleti nyitás politikáját.
Talán nem véletlen, hogy a magyar miniszterelnök lelkességét kissé értetlenül fogadta az amerikai diplomácia. David Pressman nagykövet úgy fogalmazott, hogy „senki sem mondja, hogy Magyarország ne üzleteljen Kínával. Mi is üzletelünk Kínával. De az a mód, ahogyan a magyar kormány ápolja a kapcsolatát Kínával, azt mutatja, hogy Magyarország kevéssé törődik saját, illetve szövetségesei biztonságával.”
Ezt bizonyítja, hogy Magyarország beépíti a problémás kínai technológiát a kritikus infrastruktúrájába
– fűzte hozzá Pressman.
Az Orbán-kormány és kommunikációja mindenesetre kész arra, hogy akkor is a magyar fél hasznáról tudósítson, amikor épp veszteséget könyvelhet el.
A korábban olimpiai érmeket magyar színekben szerzett két rövidpályás gyorskorcsolyázó, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang is részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóján. A magyar kormányfő már nemcsak, hogy megbékélt a két fiatal sportoló országváltásával, amelyet korábban leplezetlen dühvel tálalt a kormánysajtó, de „új értelmezési mezőbe” volt képes helyezni.
„Van itt velünk két sportoló, akik magyar színekben szereztek két olimpiai aranyérmet, de most már kínai színekben versenyeznek. De nem fáj a szívünk, mert kevés nemzet mondhatja el magáról, hogy adott olimpiai bajnokokat Kínának”
– állította fejéről a talpára a korábbi „félreértést” Orbán a kínai elnökkel tartott találkozó után.
(Címlapkép: Hszi Csin-ping és Orbán Viktor - Facebook)