A Robert Fico elleni merénylet május 15-én történt Nyitrabányán. A szlovák miniszterelnököt délután lőtte meg egy 71 éves férfi, akit a helyszínen elfogtak. Az életveszélyes sérüléseket szenvedett politikust helikopteren szállították kórházba, majd megműtötték. 

„Robo, gyere ide” – szemtanúk szerint a támadás előtt ezt kiabálta az elkövető, aki ezután elővette a fegyverét, és három vagy öt lövést adott le, ezek közül több eltalálta a miniszterelnököt. 

Nem ő az egyetlen, akivel szemben gyilkossági kísérletet követtek el az utóbbi időben. Vegyük sorra néhányat, hogy hol és kivel történt hasonló. 

Gerald Ford – USA (1975) 

1975. szeptember 22-én Sara Jane Moore merényletet követett el az Egyesült Államok akkori elnöke, Gerald Ford ellen a San Francisco-i St. Francis Hotel előtt. A nő két lövést adott le Fordra, de mindkettő célt tévesztett. A merénylőt baloldali politikai körökben úgy ismerték, mint súlyos hangulatingadozásokkal és dühkitörésekkel élő édesanyát. 

A miniszterelnök 17 nappal korábban túlélt egy másik merényletet Sacramentóban, ahol a Manson-szekta egyik tagja karnyújtásnyi távolságból fegyvert fogott rá és el is sütötte azt, azonban abban nem volt töltény.  

Gerald Ford ezek után minden nyilvános megjelenésekor golyóálló kabátot viselt. Moore-t 1976. január 15-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a kísérletért, majd 2007. december 31-én feltételesen szabadlábra helyezték. 

Ronald Reagan – USA (1981) 

1981. március 30-án Ronald Reagan elnököt és három másik embert lelőttek, illetve súlyosan megsebesítettek egy washingtoni szálloda előtt. Jackson Bain híradós műsorvezető elmondta, hogy először nem volt világos, hogy Reagant egyáltalán lelőtték-e. A merénylő, John Hinckley hat lövést adott le, egy golyó eltalálta az elnök mellkasát, ám ő túlélte a támadást, és később visszatért hivatalába. A férfi úgy gondolta, hogy a támadással lenyűgözheti Jodie Foster színésznőt, aki iránt erősen megszállott volt. Hinckley-t elmebaj miatt nem találták bűnösnek, azonban évtizedeket töltött elmegyógyintézetben, mielőtt 2022-ben kiengedték. 

Margaret Thatcher – Egyesült Királyság (1984) 

1984. október 12-én az Ideiglenes Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) merényletet kísérelt meg a brit kormány tagjai ellen az angliai Brightonban található Grand Hotelben. Thatcher keményvonalas politikát folytatott az IRA-val szemben, elutasítva a tárgyalásokat és támogatva az észak-írországi biztonsági erők tevékenységeit. A szervezet ezzel a támadással akarta megbosszulni a politikáját, és demonstrálni, hogy képes csapást mérni a brit kormány legfelsőbb szintjeire. 

Patrick Magee egy időzített bombát helyezett el a szállodában, mielőtt Margaret Thatcher miniszterelnök és kabinetje megérkezett volna a Konzervatív Párt konferenciájára. Öt ember meghalt, köztük Sir Anthony Berry konzervatív képviselő és frakcióvezető-helyettes, további 31 megsebesült. Thatcher épphogy megúszta a robbanást, amely a hálószobáját nem érintette, csupán a fürdőszobáját, amelyet az miniszterelnök két perccel azelőtt hagyott el. Másnap reggel a vérengzést követően a terveknek megfelelően megtartotta a konferenciabeszédét. 

Olof Palme – Svédország (1986) 

A svéd miniszterelnököt Stockholmban lőtték le, amikor feleségével egy moziból hazafelé tartott.  

1986. február 21-én – egy héttel a meggyilkolása előtt – Palme beszédet mondott a Stockholmban tartott Svéd Népi Parlament az apartheid ellen című rendezvényen, amelyen több száz apartheidellenes szimpatizáns, valamint az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és az apartheidellenes mozgalom vezetői, tisztviselői, például Oliver Tambo vett részt. Beszédében Palme azt mondta: „Az apartheidet nem lehet megreformálni, azt el kell törölni.” 

2020-ban Stig Engströmöt jelölték meg legvalószínűbb gyanúsítottként. Közvetlen bizonyítékot nem mutattak be, de az ügyész megemlítette a férfi korábbról származó fegyverismeretét, barátságát a Palme-ellenes körökkel, valamint az egyes tanúk által leírt ruházatát. Mivel azonban Engström 2000. június 26-án meghalt, és további nyomozati vagy bírósági intézkedésekre nem volt lehetőség, a nyomozást hivatalosan lezárták.  

Tíz évvel a merénylet után, 1996. szeptember vége felé egy volt dél-afrikai rendőrtiszt tanúvallomást tett a pretoriai Legfelsőbb Bíróság előtt, és azt állította, hogy Palmét azért ölték meg, mert „határozottan ellenezte az apartheidrezsimet és Svédország jelentős hozzájárulást nyújtott az ANC-nek”. 

Jichák Rabin – Izrael (1995) 

Jichák Rabin izraeli miniszterelnököt közvetlenül az oslói békefolyamatot támogató erőszakellenes tüntetés után gyilkolták meg. Azt megelőzően Rabint becsmérelték a jobboldali konzervatívok és a Likud vezetői, akik úgy vélték, hogy minden „zsidó” területről történő kivonulás eretnekség. A Likud vezetője és a későbbi miniszterelnök, Benjamin Netanjahu azzal vádolta Rabin kormányát, hogy „eltávolodott a zsidó hagyományoktól és a zsidó értékektől”. Jigál Amir, egy 25 éves hithű izraeli zsidó kétszer lőtte meg a miniszterelnököt, akit nem sokkal utána meghalt. 

Angela Merkel – Németország (2016) 

Angela Merkel ellen is merényletet kíséreltek meg közel egy évtizeddel ezelőtt. Az incidens során egy fegyveres férfi próbált csatlakozni a német kancellár konvojához, amikor a repülőtérről a városba tartott. A férfi, aki egy fekete Mercedesben ült, figyelmen kívül hagyta a rendőri utasításokat és megpróbálta feltartóztatni a kísérő rendőrautókat. A rendőrök csak az után tudták megállítani, hogy figyelmeztették, miszerint lőni fognak, ha nem áll meg. A gyanúsítottat végül letartóztatták, és vádat emeltek ellene erőszakos cselekmény kísérlete miatt. 

A merényletkísérlet időszakában Európa több országában is magas készültség volt érvényben a terroristatámadások miatt, és német kancellár politikáját, különösen a menekültválsággal kapcsolatos döntéseit sokan vitatták és támadták. Több száz tüntető vonult az utcára Prágában is, követelve Merkel lemondását. 

Abe Sinzó – Japán (2022) 

2022 júliusában Abe Sinzóra kampánybeszéde közben lőtt rá egy férfi hátulról. A volt miniszterelnök később belehalt a sérüléseibe.  

A regnálása alatti reformjai nem tudták hosszabb távon leküzdeni a deflációt, a fogyasztási adó emelésével pedig a népszerűsége is csökkenni kezdett. A 2020-as Covid-járvány miatt Japánban erős gazdasági visszaesés kezdődött, amit a közvélemény nagyrészt Sinzó válságkezelési intézkedéseinek tulajdonított. A miniszterelnök 2020-ban egészségügyi okokkal indokolta lemondását. 

Támadóját, a 41 éves Jamagami Tecuját a helyszínen elfogták. Egyes források szerint egy házilag készített fegyverrel lőtt rá Sinzóra. Japánban a politikai merényletek ritkaságnak számítanak, a kézifegyverek birtoklását pedig törvény tiltja.   

Kapcsolódó: