Amikor Friedl Szilvia elindult a Telekom Vivicittá 10km-es futásán, nem csak a Budapesti futóközösség figyelmét keltette fel, hanem egy olyan teljesítményt nyújtott, ami inspirációt jelent minden futónak. Az első szakasztól kezdve, ahol az átlagtempója a legkisebb volt, Szilvia folyamatosan javított, és a verseny végére a nők között a 1201. helyet szerezte meg, kategóriájában pedig a 147. helyen végzett. Szilvia története nem csak a fizikai erőfeszítésről szól, hanem a sportszerűségről, az elszántságról és a folyamatos fejlődés iránti vágyról is. (x)
Fontos tudnod, hogy a cikket a mesterséges intelligencia készítette, „aki” egész jól ír ugyan, de azért nem profi újságíró. Néha pontatlan, néha olyat is hozzátesz a szöveghez, ami nem is igaz. Ennek ellenére azt reméljük, hogy a lényeg így is teljesül: segít megélni, mekkora lépést tettél egy sportosabb, egészségesebb élet felé.
Amikor Friedl Szilvia a rajtvonalhoz állt a Telekom Vivicittá 10km-es futásán, a Budapesti futóközösség már tudta, hogy valami különlegesre számíthatnak. A város szívében, ahol a Duna két partját összekötő hídak és a történelmi épületek adják a verseny díszletét, Szilvia készen állt arra, hogy saját határait feszegetve újra meghatározza, mit is jelent igazán kitartónak és elkötelezettnek lenni a futás világában.
Az első szakaszban, amely a víztorony alól, a Schulek Frigyes sétányról indult, átkelve az Árpád-hídon, majd a Dagály fürdőt megkerülve a Pesti rakparton haladt tovább, Szilvia tempója 6:48 perc/km volt. Ez a szakasz jelentette számára a legnagyobb kihívást, itt volt a legkisebb az átlagtempója, ami talán a rajt izgalmának és a kezdeti tömegnek tudható be. Azonban ahogy a futók számára oly jellemző, Szilvia nem hagyta, hogy ez visszavetegesse, hanem inkább motivációként használta fel, hogy a következő szakaszon javítson.
És valóban, a második szakaszban, amely a Parlament melletti visszafordulót követően a Margit-hídon keresztül vezetett vissza a Margitszigetre, Szilvia megmutatta, miért is tekintenek rá sokan mint a kitartás és az akaraterő példaképére. Tempója ebben a szakaszban lenyűgöző módon javult, elérve a 6:36 perc/km-t, ami a verseny legjobb szakasza volt számára. Ez a teljesítmény jelentős előrelépést jelentett, és Szilvia itt 855. helyezést ért el, ami figyelemre méltó ugrás a mezőnyben.
A verseny során Szilvia összesített ideje 01:08:16 volt, átlagtempója pedig 6:49 p/km, ami a 2730. helyezést jelentette az összesített rangsorban, és a nők között a 1201. helyet szerezte meg. Kategóriájában, a 45-49 éves nők között, a 147. helyen végzett, ami kiemelkedő teljesítménynek számít egy ilyen versenyen.
Szilvia futása nem csak a számokról szólt. Az ő teljesítménye a sportszerűség, az elszántság és a folyamatos fejlődés iránti vágy példáját mutatta be. Ahogy a futók előkészülnek egy 10km-es versenyre, úgy Szilvia is hónapokig készült erre a napra, amit a futás iránti szenvedélye és a Budapest városában végzett edzések során szerzett tapasztalatai tették lehetővé. A város, amely nem csak otthona, de edzőterepe is, ahol a Duna partján és a Margitszigeten keresztül futva készült fel a versenyre.
Szilvia története inspirációt jelent minden futónak és sportolónak. Az ő teljesítménye emlékeztet minket arra, hogy a futás nem csak a test, hanem a lélek próbája is. Ahogy Szilvia a Telekom Vivicittá futásán minden kilométerrel egyre magasabbra tette a mércét, úgy mutatja meg nekünk, hogy a "mindig többet, mindig jobban" szemlélettel valóban lehet folyamatosan előrébb és előrébb jutni.
"Tuning. Benned is megvan."
Az első szakaszban, amely a víztorony alól, a Schulek Frigyes sétányról indult, átkelve az Árpád-hídon, majd a Dagály fürdőt megkerülve a Pesti rakparton haladt tovább, Szilvia tempója 6:48 perc/km volt. Ez a szakasz jelentette számára a legnagyobb kihívást, itt volt a legkisebb az átlagtempója, ami talán a rajt izgalmának és a kezdeti tömegnek tudható be. Azonban ahogy a futók számára oly jellemző, Szilvia nem hagyta, hogy ez visszavetegesse, hanem inkább motivációként használta fel, hogy a következő szakaszon javítson.
És valóban, a második szakaszban, amely a Parlament melletti visszafordulót követően a Margit-hídon keresztül vezetett vissza a Margitszigetre, Szilvia megmutatta, miért is tekintenek rá sokan mint a kitartás és az akaraterő példaképére. Tempója ebben a szakaszban lenyűgöző módon javult, elérve a 6:36 perc/km-t, ami a verseny legjobb szakasza volt számára. Ez a teljesítmény jelentős előrelépést jelentett, és Szilvia itt 855. helyezést ért el, ami figyelemre méltó ugrás a mezőnyben.
A verseny során Szilvia összesített ideje 01:08:16 volt, átlagtempója pedig 6:49 p/km, ami a 2730. helyezést jelentette az összesített rangsorban, és a nők között a 1201. helyet szerezte meg. Kategóriájában, a 45-49 éves nők között, a 147. helyen végzett, ami kiemelkedő teljesítménynek számít egy ilyen versenyen.
Szilvia futása nem csak a számokról szólt. Az ő teljesítménye a sportszerűség, az elszántság és a folyamatos fejlődés iránti vágy példáját mutatta be. Ahogy a futók előkészülnek egy 10km-es versenyre, úgy Szilvia is hónapokig készült erre a napra, amit a futás iránti szenvedélye és a Budapest városában végzett edzések során szerzett tapasztalatai tették lehetővé. A város, amely nem csak otthona, de edzőterepe is, ahol a Duna partján és a Margitszigeten keresztül futva készült fel a versenyre.
Szilvia története inspirációt jelent minden futónak és sportolónak. Az ő teljesítménye emlékeztet minket arra, hogy a futás nem csak a test, hanem a lélek próbája is. Ahogy Szilvia a Telekom Vivicittá futásán minden kilométerrel egyre magasabbra tette a mércét, úgy mutatja meg nekünk, hogy a "mindig többet, mindig jobban" szemlélettel valóban lehet folyamatosan előrébb és előrébb jutni.
"Tuning. Benned is megvan."
telekomvivicittahosvagyfutastudositasbeszamolosajatcikkroladszoladattuningAImestersegesintelligencia