Mária Terézia özvegyi rezidenciája

A Schloss Hof Alsó-Ausztria egyik legnagyobb kastélyegyüttese, két folyó, a Duna és a Morva között fekszik – itt zajlott a morvamezei csata, s ez az a környék, amely kiváló spárgatermő vidékként ismert országszerte. Teszteltem: joggal. 

Savoyai Jenő 1725-ben vásárolta meg a területet és a rajta álló (akkor még jóval szerényebb) kastélyt, és egy évvel később megvette a szomszédos vadászkastélyt is (erről majd később). Johann Lucas von Hildebrandt építész tervei alapján mintegy 800 ember munkájának köszönhetően a Schloss Hof hamarosan elnyerte a ma látható impozáns formáját – Savoyai Jenő pedig itt töltötte szabadidejének jelentős részét.

Imádott férje halála után ide vonult vissza gyászában Mária Terézia, s ennek nyomait ma is felfedezhetjük, ha figyelmesek vagyunk: a császárné lakosztályának színei ugyanis az úgynevezett félgyász színei: a szürke különböző árnyalatai. Persze minden csak a barokk mércéje szerint szolid.

S hogy a fényűzés és a funkcionalitás nem járt mindig kéz a kézben, arra a legjobb példa Mária Terézia ágya, amely olyan magas, hogy a császárné csak egy külön erre a célra begurított kis lépcsőn tudott felmászni rá.

És mivel a lépcső nem magától gurult be, a császárné természetesen külön személyzetet tartott fenn.

 

Vadászkastély – és a konyha, amely önmagában is attrakció

A Schloss Hofhoz tartozik egy „kisebb”, mai léptékkel nyilván óriási vadászkastély, a Schloss Niederweiden.

Itt láthatjuk most a Császári esküvők kiállítás egyik részét, amely nevezetes ruhákat, a menyegzők, eljegyzések kellékeit mutatja be. És a Habsburgok, ezt elmondhatom, nem spóroltak a lagzikon.

Csak egy példa: Bourbon-Pármai Izabella 1760. október 1-jén érkezett meg a bécsi Belvedere udvarára, hogy öt nappal később hivatalosan is hozzáadják jegyeséhez, II. Józsefhez. A nagy napon 94 hatlovas hintó (!) vezette fel a leendő császárnét. Izabella fogatát inasok, hajdúk és földesurak kísérték a Hofburgig, végül pedig a svájci gárda és a magyar testőrség.

Volt frigy, amelyet megünneplendő a bécsi Hofburg udvarán csatajeleneteket játszottak le grandiózus díszletekkel, de olyan is, amelyre külön operát írtak és mutattak be.

Az imént említett lagzin egyébként az első fogást porcelán, a másodikat viszont színarany étkészletben szolgálták fel. S ha már ünneplés, abban Marie Antoinette is jó volt: az ő lakodalmán 1430 palack pezsgő és 1340 üveg burgundi fogyott.

De a barokk korban láthatóan a hétköznapokban is találtak apropót egy-egy pompás lakomára: az említett Schloss Niederweiden tekintélyes méretű vadászkonyhája bármilyen vadászzsákmány feldolgozására készen állt, s aztán a vidám társaság a hatalmas asztal mellett fogyaszthatta a szabad tűzön, a legkülönfélébb grilleszközökön sülő húsokat.

A konyhát olyan szépen felújították, hogy kicsit fel is voltam háborodva, amiért nem jelent meg hirtelen egy szakács valami finom vega fogással!

Sisi és a havasi gyopár

Erzsébet magyar királyné legismertebb portréja Franz Xaver Winterhalter festménye – a képen pedig ott tündökölnek a császárné hajában az emblematikus havasi gyopárok.

A németül Edelweißnak nevezett virág volt Sisi kedvence, így ez ihlette meg az osztrák Köchert ékszerészcéget, hogy elkészítse az azóta ikonikussá vált, gyémántokkal gazdagon kirakott, 27 darabos hajékszettet.

A gyopárok hű másait is láthatjuk az egyik vitrinben (az eredetik a történelem hányattatásai során eltűntek). 

 

S hogy kerül Sisi ruhájára, amelyet az utolsó, hajadonként töltött estéjén viselt, arab hímzés? Egyszerű: az anyagot, amelyből varrták, Ferenc Józseftől kapta ajándékba, aki a Közel-Keleten választotta leendő hitvesének a textíliát. 

Mayerling és médiatörténet

Noha a Császári esküvők kiállítás egyik termében úgy tűnhet, a különféle uralkodóházak úgy intézték egymás között a házasságokat, mintha csak valami logikai játékot játszanának, nem árt belegondolni, hogy mégiscsak hús-vér emberek életéről, s akár életen át tartó kényszerházasságairól volt szó. Sisi és Ferenc József, illetve Mária Terézia és Ferenc császár házassága nyomán hajlamosak vagyunk idealizálni a királyi-császári frigyeket – a nagy kép azonban ennél sokkal lesújtóbb. És erre is bőven látunk példát a kiállításon.

Bár a mayerlingi tragédiáról musical, film és balett is született, az egész történetben mintha épp annak legszomorúbb sorsú szereplője volna a leghalványabb. Pedig szerencsétlen Stefánia belga királyi hercegnő tényleg csak áldozata volt az eseményeknek – és a végén még őt magát hibáztatták. 

Az 1864-ben született Stefánia gyerekkora boldogtalan volt: édesanyja annyira utálta a férjét, hogy ezt az utálatot kivetítette gyerekeire is. Amikor pedig a Habsburg államérdek kívánalmai szerint a lányt jelölték ki Rudolf trónörökös feleségének, úgy tűnt, egész életét rideg házastársi kapcsolatban kell leélnie. Ráadásul az udvarbeliek sem voltak túl kedvesek vele.

Azért nem írom, hogy „szerencsére nem így történt”, mert Rudolf és szeretője, Vetsera Mária halála nyomán kezdődhetett csak el Stefánia új élete, ám szegény asszonyt addig még azért is hibáztatták az udvarban, hogy nem elég kedves, szívélyes a férjével, aki kicsapongásai révén egyébként nemi betegséggel fertőzte meg őt, és emiatt meddővé vált.

Rudolf máig nagy vitákat kavaró halála után Stefánia megismerkedett földimmel, nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Elemér gróffal. Szerelembe estek egymással, összeházasodtak, mire II. Lipót belga király örökre megszakította a kapcsolatot a lányával, aki a boldogságért cserébe minden rangjáról és kiváltságáról lemondott.

Kifejezetten szívszorító a történtek tudatában nézni azt a hatalmas médiafelhajtást, amely a mindkét fél számára boldogtalan házasságot övezte – az ő fényképe volt az első fotó, amely az osztrák sajtóban megjelenhetett. Gondoljunk csak bele: ő már akkor tudta, hogy mi vár rá, és közben a lapok azt fejtegették, mikor érkezik a gyermekáldás. Úgy tűnik, vajmi keveset tanultunk az uralkodóházak és a média viszonylatában a XIX. század óta. 

„A világ legpompázatosabb kilátása”

E szavakkal illette 1747-ben a világlátott Johann Khevenhüller-Metsch herceg azt a látványt, amely annak szeme elé tárul ma is, aki letekint a Schloss Hof másik fő attrakciója, a párját ritkító, 162 ezer négyzetméteres (!) barokk kert teraszairól. A Johann Lucas von Hildebrand építész és Anton Zinner kerttervező mérnök tervei alapján készült, bámulatos szökőkútsorral ékesített, többszintes kert már önmagában is megér egy utazást.

A szigorú geometriai elvek alapján létrehozott látványosságot természetesen szintén nem kímélték az évszázadok. 1898-ban például Ferenc József a hadsereg rendelkezésére bocsátotta – ekkor a kovácsoltvas kapuk és a szobrok nagy részét Bécsbe szállították (ezek közül számos újra eredeti helyén látható). Szerencsére 2003-ban rekonstruálták a vízvezetékrendszert és a sétányokat, ágyásokat is – ahol lehetséges volt, ott a barokknak megfelelő anyagokat és módszereket alkalmazva. A szökőkutak vize a XVIII. században természetes forrásokból származott, és fából készült, föld alatti vezetékeken jutott a kastélykertbe – ezt ma már nyilván sokkal modernebb módon oldják meg. Csak hogy érezzétek, nem túlzott a lelkesedésem:

  • 1930-ban mintegy 600 ember munkája nyomán készült el a kert;
  • ha sorba raknánk az évente kiültetett egynyári növényeket, 5 kilométer hosszan pakolászhatnánk őket;
  • 58 ezer bukszus kapott helyet a kertben;
  • 26 kertész gondoskodik arról, hogy minden rendben legyen a növényekkel – van dolguk: 120 ezer négyzetméternyi pázsitot kell rendszeresen nyírniuk;
  • minden tavasszal 35 ezer hagymás növény borul virágba a kertben.

Kertrajongók, komolyan mondom, csak azzal órákat lehet eltölteni, hogy bejárjuk és megcsodáljuk az ágyásokat, szökőkutakat, árnyas pihenőket!

Az üvegházak – ma is lenyűgöző technológia

A Schloss Hofnak két „narancsháza” van, amelyek közül az egyikben egy kis kávézó üzemel, a másikban viszont a barokk korban használt fűtésrendszer rekonstruált mását láthatjuk.

Alulról fűtötték a teret, hogy megfelelő hőmérsékleten tartsák azt a növényeknek a téli időszakban. Ehhez fatüzelésű kemencét használtak, amely egyben a kertész „rezidenciájának” fűtéséről is gondoskodott. Ő szó szerint az üvegház alatt lakott – egy csinos kis lakásban, amelynek téglaboltozatos plafonja egyben a narancsház padlója is.

Ha engem kérdeztek, ez igazi álommeló lehetett a XVIII. században is: egzotikus növényekkel babráltál naphosszat, és közben sose fáztál – ha meg meguntad a bennlétet, mehettél kertészkedni a külső ágyásokhoz. Április végi ottjártamkor épp a citrusfélék borultak virágba – isteni narancsvirágillatban úszott az egész, hét méter magas üvegház! 

Ahol még a szamár is barokk

1725-ben Eugén herceg komoly gazdálkodásba fogott a birtokon, s a korabeli leírások szerint igazi mesterművet alkotott, amikor szakembereivel megtervezte a gazdasági épületeket és területeket a Schloss Hof körül. A látogatók ma is kaphatnak ebből ízelítőt, hiszen a kastély farmján 210-240 állatot tartanak. Vannak közöttük csoda szép lovak a lipicaitól a nóri lóig, de teve, karintiai juh- és stíriai tyúkfajta, láma, alpaka, Shetland-póni, páva is.

A közönségkedvencek egyike a fehér barokk szamár, aminek neve jelzi kitenyésztésének idejét. Manapság a fajtának alig néhány száz példánya él a világon, a Schloss Hof is részt vesz egy fajtamegőrző tenyésztési programban. 

Történelemrajongók álom-úticélja

Tapasztalataim szerint a Schloss Hof és a Schloss Niederweiden annyi látnivalót kínál, hogy simán tervezhető akár kétnapos családi kiruccanás is ide, különösen, ha gyerekkel érkezünk – az állatsimogató és a hatalmas kert, a játszótér és a folyamatos gyerekprogramok garantáltan lekötik majd a kisebbeket és a nagyobbakat is.

A környéken található csodálatos nemzeti park, gótikus templom, számos történelmi kisváros és más kastélyok, de még római kori múzeum és rekonstruált városrész is, így történelemrajongóknak valóságos kincsesbánya a Schloss Hof és vonzáskörzete.

Bécsből és Pozsonyból akár kerékpárral is megközelíthető, de a szomszédos Hainburgban megáll az S7 jelzésű S-bahn is, így aztán, ha reggel idejében indulunk, egy napba is sok minden bele tud férni! 

***

Ha szívesen bejárnád velem a Schloss Hof Császári esküvők kiállítását, aztán pedig az impozáns kastélykertet és a különféle attrakciókat a vadászkonyhától az üvegházakig, csatlakozz magyar nyelvű, rendhagyó tárlatvezetésemhez június 2-án 13 órától! Részletek a social-felületeinken!

A képek a szerző tulajdonában vannak.

Csepelyi Adrienn